A SZENTESI FOCI - DOKUMENTUM ÉS VIDEÓ GYŰJTEMÉNYE 1920-1929-ig
a képekre kattintva azok nagyobb és letölthető teljes változata jelenik meg

 


Az I. Világháború idején – többek között – a labdarúgósport is erősen visszaesett, az embereknek nem nagyon volt kedvük a szórakozásra, idejük a sportolásra, de az addig erősen stagnáló focicsapat újra összeállt, és az 1922-24 évekre már megint a régi fényében tündökölt, és sorra aratta a győzelmeket, igen komoly szervezőmunkával nagyon komoly szegedi, Kecskeméti, szolnoki és budapesti csapatokat sikerült Szentesre hozni. Erre a korszakra megérett a jogos igény egy korszerű sporttelepre, és a dicsőséges szereplés eredményeként Szentes Város akkori Képviselő-testülete átengedte sportolási célra a Kurca part mellett Erzsébet-kertet (melyet Erzsébet királynőről neveztek el korábban) – mely a mai Széchenyi ligettel szemben volt található. Így lehetővé vált, hogy megépülhessen az Alföldnek abban a korban az egyik legszebb és legnagyobb befogadóképességű sportpályája és a fából készült – alatta korszerű öltöző és fürdő – fedett tribünje. Ideális környezet az egészséges sportolásra, lehetőség – a belső füves pálya kímélése miatt -az edzőpályák kialakítására. Az építkezésnél több helyi kisiparos, - ács, kőműves, asztalos, fuvaros, kereskedő stb - sportszerető ember adta pénzét, munkaerejét, hogy ez a csodálatos környezet tényleg a sportot, a felüdülést, a szórakozást szolgálja, a kor szellemét és a helyi viszonyokat megfelelően tükrözze.  Akik a legtöbbet tették a sportpálya elkészítésében a teljesség igénye nélkül: Kádár Árpád, Csallány Gábor, Botyánszky János, Nittinger Géza, Szántai László, Ibolya László, és Szatmáry János.
Az akkori sporttársadalom nem nélkülözte a társadalmi rétegek éles elkülönülését sem. Voltak kifejezetten úri sportok, ahova a szegényebbek csak dolgozni, labdát szedni mehettek be, vagy annyira drágák voltak a felszerelések, hogy azokat sem mindenki tudta megvásárolni, és akkor még a sport állami támogatása meglehetősen ismeretlen fogalom volt. A szegényebb rétegek sportja közé tartoztak a küzdősportok (ökölvívás, birkózás) és a labdarúgás. Gyakorlatilag komoly nézőközönsége, több száz esetleg ezer fő azonban talán csak a futballmérkőzéseknek volt. A focihoz nemcsak Európában, hanem Magyarországon is, a legkisebb faluban is értettek, nem véletlenül volt szólás később sem, hogy Magyarországon 10 millió szövetségi kapitány van, aki mind jobban ért a labdarúgáshoz, mint az az egy, aki éppen „hivatalban” van.
A társadalmi rétegek burkolt harca sajnos a sportéletbe is bevonult. Egyes elbeszélések szerint a tehetősebb polgárság tagjai, gyermekei nem szívesen játszottak együtt a kétkezi, fizikai munkás gyerekekkel, és ezért az 1920-évek elején, az SzTE-ből kiváltak a munkás társadalom képviselői, és megalakították a Szentesi Munkás Testedző Klubot. AZ SzMTK jó egy évtizetig működött külön, de aztán újra egybeolvadt az SzTE-vel. A régi-új klub továbbra is az SzTE címet viselte.
Mivel nagyon jó csapat jött össze erre az időszakra, a város akkor sportvezetői és politikai vezetői úgy döntöttek, hogy a város sportsikereit magasabb szinten egy professzionális labdarúgó csapat jobban tudná képviselni, és akkor megalakították a máig is legmagasabb osztályban és szinten játszó labdarúgócsapatot, az Árpád Sport Klub-ot. Írásos emlékek nem nagyon maradtak fel ebből a korszakból, és a szájhagyomány általában erősen szépíti a múltat. Az azonban biztos, hogy az akkor neves játékosok meglehetősen intenzív és eredményes évad alatt – a szóbeszéd szerint még Hollandiába is kijutottak – arra az elhatározásra jutottak, - a szóbeszéd szerint elfogyott a támogatók pénze már akkor is - hogy már nem érdemes itt focizni tovább, és rövid idő alatt a csapat lelkesedése lelohadt, majd szétszéledt, és végül tavasszal, 1927-ban az ÁSK feloszlott. A foci visszaesetett egészen a II. Világháborúig. Erről az időszakról nem igen maradtak feljegyzések, de kiemelkedő játékos vagy sportvezető emléke sem maradt ránk ebből az időszakból.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.



1920. július 11 vasárnap, Alföldi Újság (XX.évf. 75.)
Labdarúgó mérkőzés
Ma délután fél hat órai kezdettel lesz a szarvasi MOVE football csapatának labdarúgó mérkőzése  a SzTE csapatával. A mérkőzés sikerének biztosítéka: a csapatok mostani abszolút jó formája, míg a szarvasiakat igen jó hírek előzik meg, úgy igen szép mérkőzésre van kilátás.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1920. július 16. péntek Alföldi Újság  (XX. évf. 78. sz.)
Football mérkőzés
A m. kir. III. Vasútépítő Zászlóalj lesz a vendége az SzTE Törekvés csapatának. Mélyen leszállított árakkal vasárnap du. 6 órai kezdettel labdarúgó mérkőzést tart.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1920. július 17 szombat  Alföldi Újság ( XX, évf. 79.sz.)           
Az Erzsébet liget – sporttelep
A SzTE vezetősége megkereste a városi tanácsot, hogy engedje át az Erzsébet ligetet, mely mostanában játszóhelyül használtatik, az egylet részére sporttelep céljára.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1920. július 20. kedd,  Alföldi Újság  (XX. évf. 81. sz.)
Érvénybe lépett a botbüntetés! Kisebb súlyú jogsértések esetén lehetett kiszabni, és akivel szemben egészségi okokból nem lehetett alkalmazni, azt a büntetést „leülősre” lehetett átváltani. Pl 12 botütés, de nem engedélyezi az orvos, akkor 12 hónapra „becsukták”. Bár nem szorosan tartozik a sporthírek közé, de az adott társadalmat jellemzi (– szerk)
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1920, július 22. csütörtök  Alföldi Újság (XX, évf. 83. sz.)
A SzTE 1920. június 27-re hirdetett, de az eső miatt meg nem tartott népünnepélyét f. év július 25-én tartja meg a Széchenyi ligetben, a 46-ik gyalogezred zenekarának a közreműködésével.
A népünnepély programja a következő:
De. 11 órakor a 46-ok gyalogezredének zenekara térzenét ad a piactéren ( a mai Kossuth téren – szerk.)
Du. 2 órai kezdettel a Széchenyi ligetben sétahangverseny
A népünnepély további programja a már 27-én is hirdetett program marad.
Du. 6 órai kezdettel a Kiskunfélegyházi Sport Club I-ső csapatával mérkőzik a SzTE csapata.
Belépődíj a Népünnepélyen 5 korona, a futballmérkőzésre fenntartott hely 15 korona, I-ső hely 12 korona, II-ik hely 8 korona, állóhely 6 korona, diák és katonajegy 5 korona.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1920. július 27. kedd            Alföldi Újság ( XX. évf. 87. sz.)
SzTE- Kiskunfélegyházi SC I. 6:0 (2:0)
Nagyszámú közönség, katonazenekar … mind a kettő szokatlan valami Szentesen a footballpályán. Vasárnap mind a kettő meg volt. Körülbelül 2500 főnyi közönség nézte végig a mérkőzést, félidőben pedig a népünnepségre az átjött szegedi katonazenekar szórakoztatta a közönséget. Magáról a mérkőzésről nem sok megjegyezni való akadt. A vendégcsapat, bár tetszetős összjátékkal dolgozott, nem volt komoly ellenfele a most nagyszerű formában levő SzTE-nek, melynek minden tagja igyekezett a lehető legjobbat nyújtani. A gólokat Dudás 2. Horváth 2, és Visnyei rúgták. Egyénileg Dudás, Béres, Szathmáry és Blázsik tűntek ki, míg a félegyháziak centerhalfja és a balszélső nyújtott elfogadhatót. Jó volt a bíró, Haffer is.( lám mit tesz ha győz a csapat, még a bíró is meg van dicsérve – szerk.)
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1920. augusztus 19. csütörtök  Alföldi Újság (XX. évf. 95. sz.
Labdarúgó mérkőzés István király napján
A SzTE vendége a szegedi Pilóták I. csapata volt. A Pilóták csapatában több neves akkori futballista játszott, talán a legjobb csapat voltak ebben az időben Szegeden. Így aztán a a SzTE- csapatának ismét a tudása legjavát kellett adnia, ahhoz, hogy méltán megállja a helyét. Az SzTE csapatában két új játékos is bemutatkozik, mely a csapat erősödését jelentheti. (Sajnos magáról a mérkőzésről nincs híradás – szerk.)
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1920. augusztus 22. vasárnap  Alföldi Újság (XX. évf. 95. sz.)
Labdarúgó mérkőzés
Ma délután 6 órakor az Erzsébet kerti pályán a SzTE és a Csongrádi MOVE TK jóképességű csapatai között, melyet legutóbb a SzAK II. csapata igen erős küzdelemben tudott csak 4:3 arányban legyőzni.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1920. szeptember 23. Alföldi Újság (XX évf. 106. sz.)
Atlétikai Verseny
A Szentesi Torna Egylet vezetősége átérezve a közönség egy bizonyos részének jogos óhajtását, már a múlt hónapban a Kormányzó úr őfőméltósága tiszteletére egy nagy atlétikai verseny megtartását tervezte. Sajnos rajta kívül álló ok miatt elmaradt.
Részben a jogos kívánalomnak leget teendő, másrészt, hogy Egyesületünk ne csak egy irányba működjék – elhatározta és most már 26.-ra tervbe is vette, legalábbis egy háziverseny keretében egy atlétikai verseny megtartását. E versenyre a költségek redukálása végett csak a közeli városok atlétáit hívják meg. Tulajdonképpen az eddig kultivált football is az atlétika fogalma alá tartozik, mégis a közönség egy része ezt nem tartja annak, illetve nem kedveli, mert e játék néha véletlenségből, s néha akarattal is durvává fajul.
Az Ógörög kórból származó atlétikát, melynek Olympia városa volt a fő helye, és az újabb korból származó footballt tehát úgy hasonlíthatjuk egymáshoz, mint a színdarabok közül az újabb bohózatokat és a komoly tárgyú klasszikus műveket. Mindegyiknek van közönsége, de az igazi műértő. Illetve műélező közönség csak ez utóbbiért rajong. Így van ez a sportoknál is. Mindenesetre az a fő, hogy legyen közönség mind az egyiknek, mind a másiknak, de a legfontosabb az lenne, ha a művelője is lenne!
Már a régi Görögországban a testi ügyesség fejlesztése minden polgárra nézve hazafias kötelesség is volt. A modern atlétika hazája Angolország, mely leszármazója a görög atlétikának. Az angol faj bámulatos testi és lelki erejét, amely a háborúban a máról holnapra katonává lett egyéneknél is megnyilvánult, az atlétikának köszönheti, amit Angliában a közönség is elismer és méltányol. Az atlétika valósággal összeforrott az angol nemzeti jellemmel.
Mennyivel inkább kívánatos és szükséges Magyarországon, különösen most. Nagyon helyesen a kormány nagy súlyt helyezett a sportokra, mely ma már sokkal többet jelent  az „Ép testben ép léleknél” Ez nagy nemzet hazafias kötelességét jelenti. Ennek tudatában kezdte megépíteni Egyesületünk e célra szükséges pályát, és e célból óhajtja megrendezni – ha bár ez alkalommal csak szűkebb keretek között – az első atlétikai versenyét, melyen Szentes fiai, köztük országosan ismertek is, szerepelni fognak.
Tekintve, hogy anyagi helyzete nem olyan, így a felszerelések fogyatékossága, mondhatni teljes hiánya miatt ez alkalommal csak olyan számokat vesz fel a programjába, melyhez az eszközök is helyi szereplők lesznek.
Program

  1. 100 m-es síkfutás
  2. magasugrás
  3. távolugrás
  4. diszkoszvetés
  5. súlydobás (esetleg gerelyvetés és ha lesz rúd, akkor rúdugrás is)

Hogy az „ ambitiót” fokozzák minden versenyszámnál három díjat állapítottak meg, sőt ha sikerül, a közönség áldozatkészségével az ALL Round atlétáknak, akik több számban nyernek, emléktárgyat is vesznek. Szép és kedves volna, ha a SzTE adományán kívül más egyesületek is tűznének ki jutalomdíjat. Kedves volna pl. miként másol van a hölgyek jutalomdíja.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1920. október 3 vasárnap, Alföldi Újság (XX. évf. 109. sz.)
A Szentesi Iparos Ifjak Testedző Egyesülete és a SzTE ifjúsági csapata ma vasárnap délután fél 4 órai kezdettel az Erzsébet kerti sporttelepen barátságos labdarúgó mérkőzést játszik. A most alakult Iparos Ifjak Testedző Egyesületének (IITEE) ez lesz a bemutatkozó mérkőzése.
Szentesen ebben az időben nem sok sportegyesület volt, de egyéb egyesület viszont elég sok, és elég aktívan működött, pl- 48-as kor, olvasó, dal körök, jótékonysági kötök, hadirikkantak, özvegyek és árvák köre, különböző foglalkozások egyesülete (régen talán céheknek is hívhatták őket), akik elég rendszeresen tartottak összejöveteleket. Sok esetben bálokat, ahova a város vezetői (politikai és gazdasági élet, vagy intézmények stb – támogatók) rendszeresen meg voltak hívva. Ekkora létszámú városhoz képest, nagyon élénk tárasági élet folyhatott, melybe szorosan beletartozik a kulturális események mellett a sportesemények látogatása és támogatása is. (– szerk.)
1910-ben Szentes lakossága 31.593 fő (távollevő 596 fő) + 425 fő menekült
1920-ban Szentes lakossága 32.182 fő  (távollevő 1419)

1921. február 10 csütörtök  Alföldi Újság (XXI. évf. 12. sz.)           
Felhívás!
Felkérem a SzTE futballjátékosait, hogy pénteken (11-én) délután 5 órakor a Szentesi ker. pénztárhelyiségében megbeszélés végett megjelenni szíveskedjenek. Kelemen művezető ( a művezető a mai fogalmak szerint az edzői posztot tölti be a capat mellett- szerk.)
A mai világban nem valószínű hogy megbeszélésre egy helyi napilapban megjelenő hirdetés alkalmas lenne.( – szerk.)
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. április 3  Alföldi Újság (XXI. évf. 27. sz.)
-  SzTE – Szegedi Rendőrcsapat közötti labdarúgó mérkőzés.
A SzTE csapat a és a Rendőrcsapat között a nagy, izgalmas mérkőzés várható. A Rendőrcsapat tagjai a TEVEL SzTC és a SzAK bajnokcsapatának a tagjai. A mérkőzés kezdete du. 3 órakor az Erzsébet kerti sporttelepen. Utána a szentesi öregfiúk – oldboy - csapata mérkőzik a Youngboy (ifi )csapattal.
Old boy összeállítás
Kapus: id. Csallány Gábor, hátvédek: Jószai István és Kovács István, fedezet: Piti Péter, Gálfy Sándor, Szántai László, csatárok: Kelemen Jakab, Váradi László v. felügyelő, Tegzes Kálmán k, felügyelő, Hoffer mérnök és dr. Hammer Ákos, tartalék: Balogh Sz. Sándor r. fogalmazó, bíró dr. Csergő Károly
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1921. április 17 vasárnap           
SzTE – Hódmezővásárhelyi MTE
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1921. április 24. vasárnap Alföldi Újság           
A SzTE f.hó 16-án megtartott propaganda  torna és vívó estélye. Az estélyen Gujdár Sándor jól menő cipészmester (az 1980-es években válogatott szentesi kapus nagyapja – szerk.) 20 koronát adományozott az egyesületi célok megvalósítására.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. április 28 csütörtök, Alföldi Újság (XXI évf. 28. sz.)
-           Nők a sportban
A Szentesi Torna Egylet újonnan megválasztott vezetősége élén Kádár Árpád ügyvezető elnökkel és Kálmán Géza művezető úrral megfeleltek annak a neme hívatásnak, aminek az ellátására a tagság őket kiszemelte. A vezetőség eddigi ténykedéseivel teljes mértékig bizonyosságot tett arról, hogy teljes tudatában van annak a nemes feladatnak, amely a nemzeti sport fejlesztésében reá várakozik, és ennek a feladatnak és a szent célnak fáradhatatlan szorgalommal igyekszik megfelelni.
            A SzTE vezetősége ismét nagyszabású akció megvalósításába fogott. Abból indultak ki, hogy nem csak a férfi sport fejlesztése és tökéletesítése a, de kötelessége a női sportnak is minden tekintetben való felvirágoztatása is.
Minden beszédnél szebben beszél a tett!. A SzTE vezetősége tehát nem hangzatos jelszavakkal igyekszik a szentesi magyar nőket a sport űzésére megnyerni, hanem egy propaganda estély keretében fogja szemmel látható példáját mutatni annak, hogy mily lélekemelő és mily magasztos a női sport.
A SzTE meghívására  a szomszéd városból Hódmezővásárhelyről érkeztek a torna és vívóegylet sportolói, és a Tóth József színházban 32 szebbnél-szebb hölgy fogja mutatványaival, gyakorlataival elbűvölni -rövid időre bár, de feledhetetlen emléket maga után hagyva – városunknak férfi és női társadalmát. 32 feslő rózsabimbó, Banga Sámuel, s Szentesen közismert, de különben nagyhírű tornatanár vezetése mellett bemutatja, hogy a magyar nők a sport területén bátran felveszik a versenyt a férfiakkal.
Legyen ott ezen az estélyen mindenki akinek érzéke van a szép és a nemesség iránt, és azok, aki hazafias kötelességüknek érzik
-           A Szentesi Torna Egylet Klubhelységének a megnyitása
Régi vágyak teljesültek akkor, midőn a SzTE rövid idővel ezelőtt a volt „Kereskedők Egylete” helyiségét klubhelyiség részére bérbe vette.  A klubhelyiség megnyitása társasvacsora keretében volt, melyen megjelentek dr Szabó István főispán, dr Négyessy Imre polgármester és Csillag Ervin ezredes városparancsnokon kívül számosan a város vezető férfiai és az Egylet pártoló tagjai közül.
            Az első pohárköszöntőt dr. Vecseri Sándor mondta, melyben elismeréssel adózott azoknak a lelkes sportbarátoknak, akik a háború folytán elszunnyadt sportéletet újra életre keltették, és hiszi, hogy az Egylet ifjúsága megtesz mindent, hogy a jövőben még intenzívebben kultiválják a sportot, mint az a múltban történt. Utána Kádár Árpád egyleti elnök köszöntötte a szép számban megjelent pártoló tagokat. Örömmel látta, hogy a pártoló tagok mily lelkesedéssel karolják fel az Egylet minden ügyét és kérte a megjelenteket, hogy jövőben is őrizzék meg és legyenek segítségére az Egyletnek neme céljai elérése érdekében.
            Felköszöntőt mondott még Csillag Ervin ezredes, beszédében kitért arra, hogy mily nagyfontosságú az ország érdekében a sportnak minél intenzívebb kultiválása. Rámutatott a cserkészet fontosságára, mely a katonai fegyelmet, a faji öntudatot – talán a sportot erre nem kellene, hogy ilyen célra használják – szerk. – neveli bele a serdülő ifjúságba. Kéri az ifjúságot, hogy ne csak a sport egyes ágait űzze, hanem hasson oda, hogy életre kapjon a tömegsport, mely egészséges edzett és kitartó generációt nevel, mert csak úgy küzdhetünk sikeresen szerencsétlen hazánk talpra állításáért. Az ifjúság nevében Mecs-Balogh Lajos válaszolt talpraesetten. Ezután a társaság kedélyes hangulatban a késő órákig együtt maradt.
-           Sport
Az idei szezon első bajnoki mérkőzése lesz az Erzsébet kerti sporttelepen.. A SzTE hétről-hétre jobb formát mutató csapata vív erősnek ígérkező küzdelmet a bajnoki pontokért a Hódmezővásárhelyi MTE I. csapatával.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.



1921. május 1 vasárnap
SzTE – Hódmezővásárhelyi MTE
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. május 5. csütörtök
SzTE  - Sz IITEE (Iparos Ifjak Testedző egylete)
            Játékvezető Szántay László
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. május 8. vasárnap
SzTE – Orosháza TK
A szegedi bírók testülete Lőwy szövetségi bírót küldte ki.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. május 15. Pünkösd  Alföldi Újság (XXI. évf. 39.sz.)
1.
SzTE és a Szegedi Munkás Testedzők Köre I. csapatai jótékonysági mérkőzése
A tüdőszanatórium javára jótékony célú labdarúgó mérőzést játszottak.
Előmérkőzés SzTE B – Sz IITEE – Csongrádi AK
1. A SzTE társas estélye.
Szerdán este tartja a SzTE május havi társas összejövetelét, vacsora keretében. Az egyesületi tagok, és hozzátartozóik minél nagyobb számban való megjelenésére számít a vezetőség. Aláírási ívek vannak kibocsájtva, melyeket a részt venni óhajtók Tegzes Kálmán ügyvezető alelnök, Kálmán Géza művezető és Piti Péter Főtitkárnál kedden délig írhatnak alá. Vacsorát csak annyi személy számára főznek, ahányan az íveket aáírják.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. május 26 csütörtök  Alföldi Újság (XXI. évf. 42.sz.)
Sport – Ma csütörtökön délután pont fél 5 órai kezdettel tartja labdarúgó mérkőzését a SzTE – a Mindszenti Ifjúsági Egyesület footballcsapatával az Erzsébet kerti pályán. Az SzTE tartalékokkal kénytelen felvenni a küzdelmet, mert Ibolya, Szathmáry Fáy, Vas II, Hajdú, és Cserny  ugyanekkor Békéscsabán játszott  mint a Vásárhelyi Alosztály válogatott csapatának tagjai.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921, május 27. péntek Alföldi Újság (XXI. évf. 43.sz.)
- A SzTE kérelme:
A SzTE a sporttelepen kis öltözőhelyiséget és szertárai részére egyúttal raktárt akar létesíteni. Mint beadványukban megjegyzik kevés pénzzel rendelkeznek, ezért a várostól az építkezéshez egy kevés használt anyagot kérnek, de ugyanakkor magánemberek adományát is igénybe veszik, hogy az ideiglenes jellegű helyiséget a mai nehéz viszonyok mellett is fel tudják építeni.
- SzTE – Szegedi Alsóvárosi TE
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. június 5.
SzTE – Csongrádi MOVE, a csongrádi csapat Dudással a kiváló szentesi hátvéddel erősödött
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. június 9. Alföldi Újság (XXI évf. 49. sz.)
Ép testben ép lélek
Közel három hónapja hogy a Szentesi Torna egylet footballcsapata győzelemről-győzelemre haladva hírt, dicsőséget és megbecsülést szerez Szentes városának. A SzTE vezetősége akként akarja honorálni játékosainak tudását, hogy a jövőben I. csapatának játékerejét a nagy vidéki városok első osztályú egyesületeinek és a főváros Európa hírű egyletei első csapatainak játéktudásával méri össze a szentesi pályán.
Ezzel kettős célt akar elérni. Először a csapat játéktudását emelve, magasabb nívóra emelni a szentesi sportot, másodszor a város lakóit megismertetve az igazi labdarúgással, minél több néző szerezve magának, mérföldekkel előre vinni a testnevelés szép és nemes eszméjét.
De ugyanakkor, amikor a SzTE vezetősége nem riad vissza a legnagyobb áldozatoktól sem, megkívánja, hogy Szentes város minden rendű és rangú polgára megjelenjen az ünnepi számba menő mérkőzéseken. Ne riadjon vissza senki sem, ha azt a rég elavult szót hallja: durva sport, mert meg fog győződni arról, ha egy-két mérkőzést végignézve megismeri a játékot, és annak szabályait, hogy nem durvább a többi sportnál.
A Szentesi Torna Egylet nemcsak a labdarúgó sporttal akar intenzívebben foglalkozni, hanem a testnevelés minden ágában, sőt ha már ott tart, hogy a hölgyek testnevelését is kultiválja. Érthető azonban az, hogy a fő hangsúlyt mégis a futballra helyezi, mert hiszen ennek a sportnak van a legtöbb nézője, így itt van a legtöbb bevétel. Már pedig sok anyagira van szüksége, hogy a sport minden ágával foglalkozva, minél több edzett és erős embert nevelhessen fel a hazának, hogy el ne korcsosuljon a magyar faj, hogy ne legyenek degenerált utódaink, hiszen régi az az igazság, hogy ép testben csak ép a lélek.
Menjünk hát minél számosabban, nézzük meg fiainkat, biztassuk őket, hogy győzelmi sorozatukat folytatva hírt, dicsőséget szerezzenek városunknak. Ne legyen ez csupán kiáltó szó a pusztába, ami elhangzik, és nyom nélkül elröppen, hanem találjon megértő fülekre is. Ne maradjunk el, tartsunk lépést az idővel, mert ha Békéscsabán 6000, Kecskeméten 18.000 Budapesten – ahol 50 pályán vagy ugyanabban az időben mérkőzés – 25-30 ezer nézője vagy egy-egy mérkőzésnek, akkor Szentesen is legalább 3000 embernek kellene buzdítani és serkenteni csapatunkat a nehéz küzdelmekben.
A SzTE vezetősége a nyár folyamán Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Szolnok és Kecskemét legjobb csapataival játszanak barátságos, de azért „éles” mérkőzéseket, mely koronájaként a budapesti FTC és az MTK I. csapatával – mely utóbb „Magyarország bajnokcsapata” büszke címet már hét év óta viseli. Mindkét csapat európai túráján győzelmet-győzelem után aratva világhírű nevet szerzett magának és dicsőséget ennek a megcsúfolt és kirabolt magyar hazának.
Ma délután kettős mérkőzés lesz az Erzsébet kerti pályán, du. fél 4 órakor a SzTE b. játszik a SzIITE csapatával, utána pedig a SzTE I. csapata játszik a Kiskunfélegyházai MOVE Sport Club ellen.
A mérkőzések belépő díjai 20,15,10 és 5 korona
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. június 23. csütörtök Alföldi Újság ( XXI. évf. 50. sz.)
 SzTE – Szegedi TEVÉL  Testgyakorlók Köre I. csapatai között. A szegedi csapat a Dél-Magyarországi bajnokság II. helyezettje, és az elmúlt vasárnap 9:0-ra győzték le a Vásárhelyi MTE-t
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

           
1921. július 3 vasárnap  Alföldi Újság (XXI évf. 53. sz.)           
SzTE –Szolnoki Munkás Sport Egyesület (először jön Szentesre a szolnoki csapat)
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. július 7.

            SzTE – Szegedi Kereskedelmi Atlétikai Klub, (amelyik a Tevel SzTK is legyőzte)

1921. július 17.           
SzTE – Csongrádi Sport Club
A csongrádi csapat lemondása miatt az újjonan alakult Szentes, Munkás Testedző Kör-rel tart barátságos mérkőzést.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

           
1921. július 31.
SzTE – Szegedi Sport Klub
Ez a mérkőzés a csapatok idei második találkozója, az elsőn a Sport 1:0-ra győzőtt
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. július 31.
SzTE – Szolnoki MÁV
A kevés sportélményt nyújtó szegedi csapatok szereplése után a vezetőség méltó attrakcióról gondoskodott, a szolnoki csapat éveken keresztül a pestvidéki alosztály legjobb csapata volt.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. augusztus 7.
SzTE – Szegedi ATE
Osztályozó mérkőzés, amelyen eldől, hogy a SzTE a szegedi I. osztályba vagy a II. osztályba kerül. Korábban már találkoztak és akkor az SzTE nagyon fölényes győzelmet aratott.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. augusztus 14.
Békéscsabán játssza utolsó osztályozó mérkőzését a SzTE.
Hétfőn Nagy-boldogasszony napján a szezon befejező mérkőzéseként a Bp-i Egyetemi Atlétikai Klub I. csapatával tart mérkőzést a SzTE.
A SzTE új kék-piros dresszben játszik, amelyet most kapott a csapat. A jegyek mérsékelten fel lesznek emelve.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. szeptember 1 csütörtök
Az újjonan beosztott szegedi kerület második osztályának első bajnoki mérkőzésére kerül sor vasárnap, az ellenfél az Szegedi ATE
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. szeptember 25 vasárnap
Vasárnap du. fél háromkor a szentesi Torna Egylet atlétikai szakosztálya Az Erzsébet kerti sporttelepen nagy atlétikai versenyt rendez. Szegedi, Hódmezővásárhelyi, Orosházi, Gyulai, Mindszenti, Csongrádi és Szentesi Torna Egyletek atlétái részt vételével igen érdekes, Szentesen még soha nem látott impozáns verseny lesz. Országos hírű és ismertségű atléták nemes versengése, nehéz küzdelme a győzelemért, teszi izgatóan érdekessé a vasárnapi versenyt. A verseny érdekében a város közéleti nagyságai mind vállalták a védnökséget, az elnökséget, a rendezést.
A siker biztosítására garancia az SzTE kiváló ügyvezető elnökének Kádár Árpádnak a fáradtságot nem ismerő munkája.
A verseny sorrendje, programja

  1. síkfutás 60 m-es síkfutás hölgyek részére,
  2. 100 m-es 400 m-es, 1500 m-es síkfutás
  3. 4 x 100 m-es váltó-staféta.
  4. Football staféta
  5. diszkosz dobás,
  6. magasugrás hölgyek részére
  7. magas ugrás, távolugrás, rúdugrás
    Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.




1921. október 9. vasárnap
SzTE – Szegedi Vasutas Sport Klub
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. október 23.
SzTE- Hódmezővásárhelyi MTE
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1921. október 27.
SzTE – Szegedi Zrinyi Sport Egylet.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1922. augusztus 27. vasárnap
SzTE- Szegedi Vasutas Sport Egylet
A tavasszal Szentesen járt Vasutas csapatot a nagyon jó formában játszó SzTE csapata nagyon szoros csatában 2 : 1 arányban legyőzte. A Vasutas most a legjobb csapatával érkezik, hogy kiküszöböljék a csorbát, és ezzel komoly fejtörést okozzanak a szentesi csapatnak.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

           
1922. szeptember 21
SzTE – Szegedi Sport Klub
A Sport a bajnoki listán csak gólkülönbséggel vezet a SzTE előtt. A vendégcsapat egy héttel korábban 2:0 arányban legyőzte a Hódmezővásárhelyi Vívók csapatát. Sajnos nagyon rossz az eredmény statisztika a SzTE szempontjából, hiszen a Sport eddig négy alkalommal járt Szentesen , és mind a négy alkalommal győztesen hagyta el a pályát.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1922. október 8.
SzTE – Szentesi MTK bajnoki mérkőzés
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1923. március 22. (csütörtök) - Alföldi Újság  XXIII. 23. sz. –
Szezonnyitó mérkőzés vasárnap. A SzTE az újjonan átalakított Erzsébet kerti sporttelepen a SzTE a Szegedi Testgyakorlók Körének I. csapatát fogadva rendezi meg az első mérkőzést. A szegediek Dél-Magyarország egyik legjobb csapataként szerepelnek az ottani első osztályú bajnokságban, a tabella harmadik helyét foglalják el
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1923. március 29-én (csütörtök) – Alföldi Újság XXIII. 25. sz. –
Sportünnep! Mindkét nap a budapesti KAOE-t fogadja a SzTE labdarúgó csapata. A budapesti csapat a legjobb magyar csaptok közé tartozott egykor. Több magyar válogatott is játszott akkor a csapatban. Zsigmond, Tóth, Kruppa, Szigeti és Pagács. A meccs érdekessége, hogy a KAOE  csapatában Szentesen játszik majd valószínűleg az innen átigazolt Cserny Ferenc, a SzTE volt centercsatára, akit a Szentes kiadott a budapestieknek.
A mérkőzésről, az eredményről nem maradt fenn pontos leírás, de valószínű nem szenvedett a Szentes megalázó vereséget.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1923. április 8-án
SzTE  - Hódmezővásárhelyi Athlétikai és Football Klub
Az SzTE ugyanazt a csapatot szerepeltette mint a Budapestiek ellen, a tudósító visszaemlékezve az előző szép és jól sikerült szereplésre, gólokkal megnyert mérkőzésre számít.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1923. április 15.
SzTE – Újszegedi Torna Club
Ezzel a mérkőzéssel kezdődött egy hosszú évtizedek során tartó vetélkedés az UTC-vel, mely évtizedeken keresztül váltakozó szerencsével, hol az egyiknek, hogy a másiknak sikerült.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1923. április 29.
Hármas labdarúgó mérkőzés az Erzsébet kerti sporttelepen
De. 10.00        SzMTE – SZATE (Őszről elmaradt bajnoki mérkőzés)
Du. 14.00        SzMTE – SZATE  (a tavaszi bajnoki forduló)
Du. 16.00        SzTE – Szegedi KAC I. csapata      
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1923. május 13. vasárnap
SzTE – SzMTE
Az SzMTE ősszel hatalmas vereséget szenvedett, a nagy kérdés, a télen erősödtek-e valamit. (érdekes, hogy az újság SzMTE-nek írja az SzMTK csapatát – szerk.)
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1923. május 17. csütörtök
Az évek óta hagyományos Pünkösdi mérkőzések. Ekkor mind a két napon a Kolozsvárról Szegedre menekült Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Klub válogatott lesz a szentesiek ellenfele
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1923. május 27. vasárnap – Alföldi Újság XXIII. Évf. 42. sz)
Sport
SzTE – SzATE. Minden részben igen érdekes mérkőzésnek ígérkezik a két csapat mai bajnoki mérkőzése, mely az Erzsébet kerti sporttelepen lesz ma délután 5 órai kezdettel. A SzATE-nek a múlt vasárnapi győzelme a Makói Atlétikai Klub felett, arra enged következtetni, hogy a csapat igen jó formában van, míg ezzel szemben a SzTE kénytelen erős tartalékos csapattal szerepelni, mivel több játékosa így Bóna, Szijj, Mikó betegség miatt nem játszhat, s ez a csapatot meglehetősen meggyengíti. Mi azért mégis hisszük, hogy a Piti, Hajdú, Tüzes, Horváth, Szatmári csatársora, mely a legutóbbi mérkőzésen oly szépen, és ami a fő, oly eredményesen szerepelt ismét meg fogja szerezni a csapatnak a győzelmet.
Sportcsemege
Szenzációsan komoly kabarémérkőzés lesz ugyancsak vasárnap délután 4 órai kezdettel a helybeli színtársulat ismeretlen képességű, de a bennfentesek szerint respektábilis erejű footballcsapata és a SzTE oldboy csapata között. Ha megemlítjük, hogy az oldboy csapatban nem kisebb nagyságok, mint Ibolya, Feier, Nittinger, a régi SzTE híres játékosai Tegzes, Piti, Szántai, Hoffer stb. a footballnak újabban ismét hódoló de ősrégi és vérbeli játékosok szerepelnek. Már előre is fogalmat alkothatunk arról a vad és halálmegvető  küzdelemről, mely a mérkőzés megnyeréséért, illetve a győztes csapat tagjainak beígért egy hordó sörökért fog lezajlani. Hogy a mérkőzésnek mégis valami komoly színezete is legyen Kádár Árpád a Torna Egylet illusztris ls kedvelt elnöke, mint szükségbíró fogja vezetni a mérkőzést, a színtársulat  két csalogányának, mint taccsbírónak a hathatós támogatása mellett. Felelősségteljes feladat hárul még Kelemenre is mint gól bíróra.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

           
1923. június 3. vasárnap
SzTE – Hódmezővásárhelyi Torna és Vívóklub I.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1923. június 10. vasárnap
A SzTE az Erzsébet kerti sporttelepen atlétikai verseny rendez.
A verseny számai:
100,200,400,800 és 1500 métere síkfutás
4 x 100 m-es  staféta (váltó)futás
magas és távol ugrás, hármas ugrás
helyből magas és távolugrás
súlydobás és diszkoszvetés.
Miután minden egyes számban a nevezések alapján megfelelő számú versenyző indul, így igen szép küzdelmeknek lehet tanúja a szentesi közönség. Azonban nagy labdarúgó mérkőzésre is sor kerül, ahol a SzTE oldboy a színészek Bajadér csapatát fogadja, és küzd meg vele az elsőségért. Szövetségi bíró kiküldése mellett a mérkőzés kimerülésig tart.
Az SzTE oldboy csapatának összeállítása
Ibolya, Nittinger II., Tegzes, Blázsik, Nittinger I., Feuer, Kiss Gábor, Grüner, Hoffer, Szántai, Schupiter.
A színészek a csapatösszeállításukat titokban tartják, a kiszivárgott hírek szerint, felfrissített játékosokkal fognak küzdeni, a kapus „Bob úrfi” lesz. Színházi zenekar közreműködése még élvezetesebbé teszi a legkomolyabb és a leggyorsabb tempójú mérkőzést. Leszállított helyárak, a bejárati kapuban hideg büfé és frissen csapolt sör.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

           
1923. július 8 vasárnap
SzTE – SZAK I. bajnokcsapat a szentesi sporttelepen, barátságos mérkőzés.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1923. július 15. vasárnap
SzTE – Makói Atlétikai Klub
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1923. július 22. vasárnap
SzTE I. – SzTE II. előtte ifjúsági mérkőzés
A SzTE II. - ben több I. csapatbeli játékos – Hajdú, Blázsik, Hauter - is játszani fog. A helyárak, mivel mind a két csapat szentesi, mérsékelt áron vásárolhatók meg.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1923. aug. 9. csütörtök
SzTE – Kecskemét
Szép győzelmet arattak a szentesiek, bár kevesen látták a mérkőzést, mivel a vezetőség, ismerve a kecskemétiek játékát sok nézőre (és bevételre) számítottak, felemelték a jegyárakat. A szentesi nép azonban nem, nagyon szeret a sportesemény megtekintéséért készpénzben fizetni, ez a tulajdonság végig kíséri a sportágakat. Márpedig a szurkoló sokszor átsegítheti a holtponton a játékost, amikor már az úgy érzi, hogy nem bírja tovább. Sőt a győzelem is igazán akkor ér valamit, ha azt látják az ismerősök, és a sok szurkoló.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1923. augusztus 12. vasárnap
SzTE – Szentesi Egyetemi Hallgatók football csapata, ahol Tóth a BEAC csapatának a centerhalfja is játszik.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1923. augusztus 19. vasárnap
SzTE – Kecskeméti Atlétikai Klub
A vidék egyik legerősebb csapata a kecskeméti, akik a budapesti csoportban játszanak, és a szegedi bajnokcsapatot a SZAK-ot is megverték.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1923. szeptember 2.
Az infláció kezd elszabadulni, 500 ezer koronás bankjegyeket hoznak forgalomba. Ausztriában már régóta van ekkora címletű pénz, és Németországban is több milliós bankjegyekkel számolnak.
SzTE - Vasutas mérkőzésre szentesi viszonylatban is óriási az érdeklődés. Bár a sajtóból nem derül ki pontosan, hogy melyik város Vasutas – valószínűleg szegedi - csapatáról van szó, de az biztos, hogy a déli kerületben abban az időben nem volt párja, hiszen a bajnok SZAK csapatát is megverte. A SzTE azonban megmutatta, hogy a lelkesedés sok mindent pótolhat, átsegítheti a csapatot a nehézségeken, hiszen korábban a Zrínyit is legyőzte mindenki meglepetésére Szegeden. Azonban a tudósító reálisan felmérve a helyzetet a mérkőzésen 2:1 arányú Vasutas győzelmet kalkulál.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1923. szeptember 9. vasárnap.
SzTE -  Csongrádi Levente Torna Club I. csapata
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1923. szeptember 30. vasárnap
SzTE – Hódmezővásárhelyi Bercsényi Sport Egylet
A vásárhelyi csapat közel egy éve alakult, valószínű a szentesi győzelem
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. január 20. (Alföldi Újság XXIV évf. 6. sz.)
Mi lesz a korcsolyapályával?
Meglágyult az idő, a hókupacok levet eresztenek, s a cím azt engedi sejtetni, hogy az idén elmaradt korcsolyapályát reklamáljuk. Igaz, hogy azt is joggal kereshetnénk, mert tudtunkkal nem volt az idén sehol olyan hely, ahol a korcsolyázás sportjának áldozhatott volna a közönség. Ámde nem arról van szó, hanem arról a telek területről, mely a vasútállomás közelében valamikor erre a célra szolgált, s melynek legismertebb neve a korcsolyapálya volt.
Ezt a területet most már véglegesen lecsapolta a város, miután a Nagyvölgyet szabályoztatta, és az idén már nád sem terem benne. Mély fekvésű terület, de az állmáshoz való közelségénél fogva értékes. A szegedi üzletvezetőség kérte a várostól, hogy arra a területre elsősorban az osztálymérnökség hivatalos helyiségeit és a mérnökség személyzetének a lakását felépítse. A többi terület is a MÁV céljaira szolgálna.
Azután, hogy a MÁV ajánlata beérkezett, hamarosan beérkezett más  két ajánlat is, amely egy kis részéért a korcsolyatérnek, mintegy 300 négyszögölért 10 millió koronát ajánlott fel. A képviselő testület az elmúlt közgyűlésen tárgyalta a kérelmeket és úgy döntött, hogy a végleges határozat előtt bekéri a MÁV-tól a végleges terveit a területen emelkedő épületeknek. A tervek beérkeztek, és az osztálymérnökség épületeit tüntetik fel. A tervhez csatol átirat szerint az építkezést még a tavasszal megkezdené a vasút. Értesülésünk szerint a legközelebbi közgyűlésen már döntés alá kerül a korcsolyapálya sorsa.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


           
1924. június 12. csütörtök (Alföldi Újság XXIV. évf. 46. sz.)
Tornaünnepély
A SzTE a szentesi Állami Horváth Mihály Főgimnázium f. hó 15-én vasárnap 4 órakor tartja évvégi rendes tornaünnepélyét az Erzsébet kerti sporttelepen. Belépőjegyek: a tanuló ifjúság útján kaphatók. 10 és 8 ezer koronás áron.
Ekkor 1 q búza          335 ezer korona
            1 q árpa           290 ezer korona
            1 q zab                        310 ezer korona
            1 q tengeri       275 ezer korona
Ebben az időben ezek az árak voltak a takarmánytőzsdén
Július 1-től  1 aranykorona és aranyfillér átváltása az adóhivatalnál. 18 ezer papírkoronába számol be 1 aranykoronát, a vasút és a posta szintén ezen a váltószámon számolja váltáskor a koronát.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. június 28. (szombat) – Alföldi Újság (XXIV évf. 53. sz.)
SzTE – Szentesi MTK a tiszavidéki nyári bajnokságért
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. július 6. (vasárnap)
Óriási csatára van kilátás, hiszen a később világverő csapat elődje a Kispesti Atlétikai Club látogat el Szentesre, és méri össze tudását a SzTE I. csapatával. Játékvezető a budapesti Ceising
SzTE – KAC  1:1 (1:1)
Mint ahogy sejteni lehetett, hatalmas küzdelem folyt a pályán, és el kell ismerni, hogy az eredmény a szentesi csapatra nézve nagyon hízelgő volt, hiszen az ellenfél a budapesti I. osztályban szerepelt. A vezető gól az első félidő 27. percében mégis a Szentes érte el, Vajda védhetetlen lövésével a kispesti kapus nem tudott mit kezdeni. A korabeli tudósításból csak annyi ismerhető meg, hogy az ellenfél egyenlítő gólját a 10-es számú játékos, a balösszekötő (ez a 10-es mez később, óriási klasszis „bérelt” meze volt) szerezte a kapusunk, Harter hibájából. A második félidőben mindkét csapat vehemensen küzdött a győztes gólért, de a védelmek már nem hibáztak, állták a „sarat”, a csatárok támadásait és így az eredmény nem változott.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


           
1924. július 11-én. majd  16-án (szerda) Alföldi Újság (XXIV.évf.69) 
Az újságban megjelent egy hír, miszerint Csongrád megye főispánja dr. Csúcs János a vonatkozó törvényben meghatározottak alapján Testnevelés Tanács megalakítására tett javaslatot Szentes Város polgármesterének.. Az átirat szerint a városi Testnevelési Tanács 6 tagból fog állni, akik közül hármat a városi képviselő testület javasol és választ, hármat pedig a polgármester előterjesztésére a főispán nevez ki. Július 18-án pénteken a polgármester Dr, Szeder Ferenc János földbirtokost, Kádár Árpád m. kir. gazdasági tanácsost (mellesleg a Szentesi TE elnökségi tagja), és Csallány Gábor kórházgondnokot, (múzeumigazgató, az SzTE football- és a sakkszakosztályok elnökségi tagja) javasolja a főispán által kinevezhető tagoknak. A képviselő testület pedig dr. Szőke József gimnáziumi igazgatót, Bugyi Ferenc igazgató-tanítót és Krisztiáni István gimnáziumi tanárt javasolta a Testnevelési Tanácsba.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. aug. 3. (vasárnap) - Alföldi Újság (XXIV. évf. 85. sz.)
A HADRÖÁ javára rendezett a SzTE egy labdarúgó mérkőzést az Erzsébet kerti sporttelepen. Az ellenfél a „Tiszavidéki” válogatott, melyről sajnos a korabeli sajtó többet nem közölt. Mindenesetre abban reménykedett a tudósító, hogy a SzTE jobban összeszokott csapata eséllyel lép fel a győzteseknek járó 11 ezüstérem elnyerésére. A mérkőzés bevételének 50 %-ról a SzTE lemond a HADRÖÁ (Hadi rokkantak, özvegyek és árvák) javára.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. augusztus 10 (vasárnap) Alföldi Újság (XXIV.évf. 90.sz)
Szentesi Torna Egylet nagyszabású sportnapja
A SzTE sportnapja igazi sporteseménnyé fejlődött.. Vasárnap délután a Széchenyi ligetben nagyszabású birkózó, kerékpár- és teniszversenyt rendeznek. Nagy sporteseménye ez városunknak, hiszen ez az első komoly teniszverseny szűkebb hazánkban. Hatalmas az érdeklődés a versenyek iránt, hiszen a teniszversenyben versenyző játékosok országos viszonylatban is előkelő helyen állnak. A selejtezők péntektől, a középdöntők szombaton, a döntök vasárnap lesznek megtartva. A teniszversenyen pedig Dél-Magyarország páros bajnokságot nyert Róth-pár lesz a legjobb szentesi vegyes-párosnak az ellenfele.
A birkózóversenyen 6 pár birkózó méri össze a tudását, és erejét egymással és Dél-Magyarország birkózóbajnokával, a méltán ország- és később világhírűvé vált Papp Lászlóval, akiről később a város Sportcsarnokát is elnevezték. Ekkor még csak Magyarország ifjúsági bajnokaként mutathat be iskolabirkózást.
A Szentesi TE a jövőben nagyon intenzíven kíván foglalkozni a kerékpár sporttal, hiszen ebben az időben Szentesen már több száz kerékpár volt, és bizony többen meghaladták már az amatőr sétakerékpáros státuszt. Az SzTE vezetősége komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy kerékpáros szakosztály állít fel. Ezúton is hívnak mindenkit, hogy jelentkezzenek felvételre, mert a jelentkezőket tanítani fogják és a kerékpárokon kívül minden felszereléssel ellátják. A 8 km-es országúti kerékpárversenyben nagy mezőny jelentkezett.
A versenyre 200 személyre számozott ülőhelyekről gondoskodik a SzTE. A jegyek elővételben kaphatók, számozott jegyeket előjegyeztetni lehet Szathmáry főtitkárnál. A kerékpár-, a birkózó és a teniszversenyre benevezéseket szintén a főtitkár úrnál lehet befizetni. Benevezési díj egységesen 10.000 korona. Helyárak a teniszversenyre számozott hely 15.000 k. állóhely 8000 korona, a kerékpár és birkózó versenyre felnőtteknek 8000 k. a gyerekeknek 3000 korona.
Díjazás I. díj ezüst  II. díj ezüstözött bronz, III. díj bronz érem
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. aug. 11
SzTE – Csongrádi Levente
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. aug 23. (szombat)
Sajnos a Testnevelési Tanács megalakulása halasztást szenved, mivel képviselő testületi ülés csak szeptemberben lesz.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. augusztus 29 (péntek)
SztTE – Kiskunfélegyháza SC
A Kiskunfélegyháza egy válogatott csapattal érkezett, hiszen a félegyházi csapatok egyesülése (kiskunfélegyházi Petőfi SE) során nagyon komoly tudású csapat alakult ki, amely a jóhírű első osztályú szegedi csapatoknak is méltó ellenfele volt. Az SzTE vezetősége az őszi futball szezonra olyan bő és nagy programot állított össze, hogy méltán mondhatjuk, többet fognak érni az erős csapatokkal való barátságos mérkőzések, mintha a szegedi – alsóbb – bajnokságban játszana.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. szeptember 2. (kedd)
SzTE – KSC  3:0 (0:0)
Végre olvashatunk egy kisebb összefoglalót is a mérkőzésről. Az első félidőben a SzTE meglehetősen gyengén játszott (talán a kelleténél jobban tisztelték az ellenfelet), inkább a KSC-nél lehetett felismerni a tervszerűséget a játék során. Az eredménytelen első félidő után a Szentes belelkesedett, látták, hogy van keresnivaló, és a második félidő 22 percében Hajdú szép leadásából Horváth révén megszületett az első gól. Ezután gyors egymásutánban még két gólt ló a SzTE. A 35 percben Hajdú, három percre rá Pozsonyi helyezi a labdát az ellenfél kapujába. A mérkőzést Nittinger bíró vezette, kielégítően.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


           
1924. szeptember 3-án szerdán az Alföldi Újság (XXIV évf. 109-sz.)
Repülőnap Szentesen (A nap kél 5.30 órakor, nyugszik 6.22 órakor, időjárás túlnyomóan derült száraz idő várható)
„Szeptember 7-én délután fél háromkor a Felső Csordajáráson ( mai használaton kívüli repülőtér – a szerk.) a  HADRÖA által adományozott ezüst serlegért mérkőztek a Szentesi TE és a Szentesi MTK első csapatai. Ennek a mérkőzésnek a keretében folyik le az ejtőernyős mutatvány és utas repülés. A Magyar Légiforgalmi RT 6 üléses Fokker rendszerű zárt gépe jön le az ünnepélyre. Egyedüli jótékony célú ünnepély, ahol a közönség nem csak áldoz a jótékony célra, de soha nem látott mutatványban lesz része”
Ekkor még különösebb gondot nem okozott egy labdarúgópálya kijelölése. Az eredményről nem maradt fenn tudósítás, de el lehet képzelni, hogy a szünet után – amikor elkezdődött a bemutató – mennyire voltak kíváncsiak a nézők a labdarúgó mérkőzésre. De talán nem is ez volt a lényeg, hanem a hadiözvegyeknek, árváknak sikerült egy kis segítséget összegyűjteni úgy, hogy közben maradandó élményt is szereztek a szentesi lakosoknak a Szentesi TE vezetői. A háború sajnos Szentest sem kerülte el, áldozatok, hősi halottak visszamaradt árvák, feleségek, rokonok nagy része nagyon szegényesen élte itt is az életét. Minden apróságnak, adománynak nagyon sok helye volt. Az SzTE így tudott segíteni.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. szeptember 6-án szombat az Alföldi Ellenzék (XXIV. évf. 112. sz.)
A vasárnapi ejtőernyős mutatvány
„Az ejtőernyő az első léggömb feltalálása óta izgatja a feltalálók fantáziáját és sok szerencsétlenség után végre sikerült annyira tökéletesíteni, hogy a szerencsétlenséget száz-százalékban kizárja. Az ejtőernyős leszállásnál legutóbb külföldön történ két szerencsétlenséget sem az ernyő okozta, mert az első esetben oly alacsonyról ugrott le a pilóta, hogy ernyője a rövid távolságon nem nyílhatott ki, a második esetben pedig a szél a kiugrót a nyílt tengerre sodorta, s a vízbe fulladt
A vasárnapi sportünnepélyen bemutatásra kerülő ejtőernyő sárgás-fehér japáni selyemből készült, kinyílva 9 méter átmérőjű, s esés közbeni kinyílását a főkötélre szerelt 5 nádkarika biztosítja. Sohasem történt vele baleset, ha csak balesetnek nem nevezzük a sportünnepély harmadik napján történt azon körülményt, amely szerint Korányi Leó Zoltánt a szél egy mátyásföldi villa kertjében vacsorázó társaság mellé szállította, akik mindjárt vacsorára hívták az ég küldötte vendéget.
Az ejtőernyő működésének bemutatása maga igazán megéri az ünnepélyre szóló jegy árát, mert a közönség felejthetetlen látványt fog szolgálni
A közönség kényelméről – amennyire lehetséges – a rendezőség gondoskodik
A repülőgépet – a helyszínen váltott blokkjegy birtokában – a közönség közvetlen közelről megtekintheti, csupán arra figyelmeztetjük a  szemlélőket, hogy a gép légcsavarjához ne nyúljanak, mert az szerencsétlenséget okozhat.
A rendezőség megbízottjai körlevéllel keresik fel városunk tekintélyes polgárait, akiket az ünnepség védnökségére kérnek fel, s az adományozott nagyobb össze ellenében a fenntartott ülőhelyre szóló tisztelet-jegyet nyújtnak át a védnököknek.
A közönség kényelmének a biztosítására Bazsik Antal a Petőfi Szálloda és Étterem bérlője büfét fog állítani, ahol ízletes ételeket és elsőrendű italokat szolgálnak ki.
A győző futball-csapat a HADRÖÁ díszes serlegét a helyszínen fogja megkapni.
A repülőnap – amint a fentiekből láthatjuk – soha nem tapasztalt élvezetet fog a város közönségének nyújtani, s ha ezzel szemben a 25.000, 20.000 Koronás ülőhelyek vagy a 15.000 és 6000 koronás állóhelyek árait.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. szeptember 10-én az Alföldi Újság (XXIV.évf. 114. sz.)
Szentesiek a levegőben címmel beszámolt a nagy sikerű sportnapról
„ A sok rossz között amit a háború az emberiségre zúdított, akad jó is. Egyrészt a kényszerűség sok olyan dologra megtanította az embert, amire azelőtt nem gondolt, másrészt a háború tökéletesítette azokat a találmányokat, amelyek békeidőben is nagyszerű szolgálatot tesznek. Ezek közé tartozik elsősorban a repülőgép, mely a háború előtt kezdetleges őskorszakát élte, a háború alatt padig annyit tökéletesedett, hogy ma már a repülőgépet olyan rendes közlekedési eszköznek kel tekintenünk, mint a vasutat vagy a gőzhajót.
De gondoljunk vissza arra az időre, mikor KVASZ András járt minálunk . Milyen hihetetlen, sajátságos érzés volt, amikor kis rozoga vászon alkotmány és a benne ülő ember ott a szemünk láttára elhagyta a földet és félénken körbeszállt. Gondoltuk volna akkor, hogy tíz esztendővel utóbb ilyen gépekkel fog repülni az ember? És amint a vasúton tesznek kéjutazásokat, azonképpen a mai repülőgép is szolgálhat szórakozásra.
Végeláthatatlan sorokban vonult ki vasárnap a repülést nézni a kíváncsi nép és ha szenzációt nem is kapott, vagy legalábbis nem azt kapta amit várt, annak egyrészt a repülőgép technikai biztonsága, a rossz rendezés volt az oka.
Mert futballmeccsel kezdeni a repülőnapot – mikor az idegeit mindenki a repülőgéphez tartogatja – és pont a játék közepén kezdeni a felszállást – legalább is udvariatlanság a 22 játékossal szemben. Mert mihelyt megberrent a gép, egy pillanat és a kétezer főnyi közönség már hátat is fordított a pályának. A gép pedig teljes biztonsággal szállt, repült, magával víve azt a néhány oroszlánszívű embert, aki emelkedett hangulatban szállt be és fel, vágyva körülnézni a madarak birodalmában. Jó szerencse, hogy csak rövid ideig tartott egy túra,  - mert egyikük megjegyzése szerint az egész utazásban a legkellemesebb érzés az volt, mikor a gép földet ért és -  kinyitották az ajtót. A másik meg pipával akart beszállni s igen méltatlankodott, mert nem engedték, s mikor repülés után kiszállt a gépből, egyszeribe úgy bekapta a pipaszárat, hogy majd elharapta. A második túránál meg éppen vízbe esett az egész társaság (a leszállásnál éppen egy zsombékba gurult a gép) s igen boldogok voltak, amikor – kint voltak a vízből.
Szürkülő esthomályban oszlott szét a közönség, egy emlékkel gazdagabban, a gép pedig a jól végzett munka után, mint szétterjesztett szárnyú óriási sas, pihent a mezőn ….”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. szeptember 11-n csütörtök az Alföldi Újság
Az újság a beharangozójában az akkor idény egyik utolsó mérkőzéséra hívja a szentesi sportkedvelő nézőket. Ajándékot szeretnének a SzTE vezetői adni a lelkes szurkolóknak olyan formán, hogy egy neves pesti csapatot hívtak meg három nap múlva vasárnap délutánra. Akkor ugyan is a méltán nagyhírű Budapesti Vasutas Sport Club első osztályú labdarúgócsapatával játszik a Szentesi TE első csapata. A korabeli tudósító nagyon bízik abban, hogy az előzőleg Kiskunfélegyházán remekül szerepelt szentesi csapat felejthetetlen élményt szerez a szurkolóiknak. Az eredményről sajnos nem maradt feljegyzés, de a később visszautalások szerint a szentesi csapat nem vallott szégyent.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. okt. 31.
A szezon utolsó mérkőzése hazai pályán, vendég a Kiskunfélegyháza csapata volt. Sajnos ez az év nem a legfényesebben sikerült az SzTE csapatának, hiszen nem vehetett részt a bajnoki küzdelmekben.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1924. november 22-én  - Levente Egyesület megalakulása
A Levente egyesület megalakulása, melyben az érdekes, hogy a vezetőségében nagyon sok SzTE vezetőségi tag is helyet foglalt. A Levente  Egyesületben a fiatalokat várták szívesen, melyhez azonban kötelező módon a törvény is nagyon kemény szankciókkal is melléállt. Kötelezővé téve a testnevelést mindazon fiatalnak, akik nem jártak iskolába, és a törvény megszegői bizony nagyon súlyos szankciókkal sújtották, csak orvosi - vizsgálat után kiadott, és ellenőrzött – igazolással lehetett a sportolás alól felmentést kérni!
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.



1925. február 6. (péntek) – Alföldi Újság XXV. évf. 28. sz –
A Levente Egyesület megalakításával foglalkozik rendkívüli ülésen a képviselő testület Szentesen a Testnevelésről szóló 1921. évi 53. t.c. végrehajtása tárgyában kiadott 9000-1924. számú m. kir. Vallás és Közoktatásügyi Miniszteri Rendelet elrendelte, hogy az iskolán kívüli ifjak testedzése az úgynevezett Levente Egyesületekben lesz eszközölhető.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1925. február 25. (kedd)  - Alföldi Újság XXV. évf. 32. sz –
Bár nem tartozik szorosan a Szentesi Torna Egylet életéhez, de az adott korban mind a sportolók, mind a sportvezetők között sok „keveredés” történt, melyhez az egyik példát a Szentesi Levente Egyesület megalakulása is szolgáltatta.
Vasárnap délelőtt zajlott le az az impozáns és szép ünnepség, amelynek keretében a helyi Levente Egyesület megalakult. Az ünnepséghez méltó keretet adó Tóth József színházban egészen megtelt a nézőtér, amikor 11 órakor dr. Négyesi Imre, Szentes város polgármestere rövid beszéddel megnyitotta a gyűlést.
Dr.Lakos István helyettes polgármester tartalmas és szép beszédben méltatta azt a nemes eszmét, amelynek megvalósítására alakul meg a Szentesi Levente Egyesület. Röviden ismertette az Egyesület Alapszabályait. Jelmondata: Istennel a Hazáért és Királyért
A Testnevelés Bizottság javaslatára az Egyesület tisztikarát a következőképpen választották meg: elnökké dr. Szeder Ferenc Jánost, alelnökké és ügyvezető igazgatóvá Csallány Gábort, titkárul Szánthaí Lászlót, jegyzővé Szathmáry Jánost, pénztárnokká Mátéffy Lajost, ellenőrré Szabó Józsefet, és könyvtárossá Gálfy Sándort.
Választmányi tagok lettek: Kádár Árpád, Budai Bálint, Jószai Bálint, Csúcs Károly gazdasági tanácsos, dr. Csergő Károly, Dózsa Endre, dr. Lakos István, dr. Novobáczki Kálmán, dr. Mihóczy Rezső, és Oláh Ferenc csendőrőrnagy.
A gyűlés vezetését az elnökké megválasztott dr. Szeder Ferenc János vette át, aki – miután a közönség a bizottság jelölési javaslatát egyhangúlag tudomásul vette – a gyűlést bezárta.  A közönség, a Himnusz eléneklése után távozott.
A tisztikar és a választmány tagjainak összeállítása ellen a legcsekélyebb kifogás nem merült fel, mert abban a szentesi sportélet kiválóságai foglaltak helyet, de – a teljesség igénye és név nélkül – megjegyezték, hogy sok olyan férfiú kimaradt, akikre a sportban eltöltött évek hosszú sora óta kifejtett tevékenységük erre a feladatra is méltónak találtattak volna.
A Levente Egyesület működése egy „felülről” indított kezdeményezés volt. Maga a gondolat nagyon pozitív, egyrészt a fiatalok fizikai és szellemi fejlődésében sokat tehettek a foglalkozások során, másrészt bizonyos fajta közösségi szellemre is neveltek, egyáltalán foglalkoztak a fiatalokkal, ami manapság már egyre nehezebben utolérhető folyamat.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. március 21-án, vasárnap, az Alföldi Újság XXVI. évfolyam 66.
Galambtenyésztők Országos Egyesületének Szentesi Fiókja
Szentesen megalakult a Galambtenyésztők Országos Egyesületének Szentesi Fiókja.. E kiválóan nem sport nagyszámú barátain kívül a közgyűlésen megjelent Frey Géza a MGOE elnöke is, aki köszöntőjében kitért arra, hogy mik a célja az egyesületeknek, szakszerű tanácsokat adott a galambtenyésztésről, a kiállítások szükségességétől és a versenyképes galambok válfajainak neveléséről. Majd az új egyesület tisztikarát egyhangúlag, a következőképpen szavazták meg.
Elnök: Mayer Péter alelnök: Kun Imre, pénztárnokok: Kovács Dániel és Mácsay Lajos, jegyzők: Gilicze Lajos és Németh Ferenc, ellenőrök: Cserna Antal, és Blum Mihály, gondnok: Lukács Gyula, választmányi tagok: Karai János, Czillich Péter, Hirsenkorn János, Gujdár János, Török Lajos, és Kocsis István, póttagok: Kovalik József, és Kovács Antal.
Minden egyesület a nemesért és szépért lelkesülő polgárok tömörülése és ez az új egyesület fejlődést, a kultúra és a gazdaság előrehaladás fokozását jelenti.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. április 3 (péntek) – Alföldi Újság XXV évf. 76. sz. –
Az akkori Szentesi sportközönség előtt ismert, de sajnos a körülmények tisztán látásához nincs kellő forrásanyag. Feltehető, hogy anyagi jellegű problémák merültek fel az egyesület részéről, illetve biztos, hogy a szegediek megítélése szerint is a sportszerűség is csorbát szenvedett, akár úgy, hogy durván játszottak, akár a játékvezetőket kritizálták erősebben, mint kellett volna. A Szentesi Torna Egyletnek ezért a múltban, a szegedi délikerülettel történt differenciái miatt nem engedték meg, hogy bajnoki mérkőzéséket tarthasson, illetve a Szentest a bajnoki listán a megérdemelt első osztályból a második osztályba akarták delegálni.
A SzTE vezetősége azonban e határozattal szemben – nagyon helyesen – azt az álláspontot foglalta el, hogy mivel a SzTE footballcsapata olyan szinten áll, hogy egy elsőosztályban való szereplés teljesen jogosan megilletné, így nem akarta a csapatot annak kitenni, hogy a lényegesen alacsonyabb nívójú másodosztályú footballegyesületekkel való bajnoki mérkőzések esetleg a csapat tudását és technikáját lerontsák. Inkább tehát nem neveztek be a tavalyi őszi mérkőzésekre, s barátságos mérkőzéseken, de kiváló csapatokkal mérkőzött a SzTE I. csapata. És ezekkel kárpótolták a bizonyára színvonaltalanabb másodosztályú mérkőzések helyett a szentesi sportközönséget, és valószínű, hogy a pesti, kecskeméti, kiskunfélegyházi csapatokkal való kemény küzdelem inkább a fejlődést szolgálta mint a formahanyatlást, a szurkolói igények kielégítéséről nem is beszélve.
Azonban a SzTE vezetősége a délikerülettel való viták elsimítása céljából tárgyalásokat kezdeményezett a szegedi illetékesekkel, intézőséggel, hiszen egy ilyen erősségű csapat – mint a SzTE – a délikerület bajnoki színvonalát is emeli, és hajlandóság mutatkozik a szegedi sportvezetőknél arra, hogy a tárgyalások kedvező irányt vegyenek. A kerület vezetőségében is meg van a hajlandóság arra, hogy a SzTE csapatát ismét befogadja, de azt a feltételt kívánták meg, hogy a fennálló tartozásokat az egyesület fokozatosan törlessze s a jövőben minden körülmények között viselkedjék sportszerűen.
Így már ebben az évben tavasszal a szentesi sportközönség viszontláthatja a régen nélkülözött és nagyszerű játékerőt képviselő szegedi csapatokat, akikkel egyenlőre csak barátságos mérkőzéseket fog az SzTE játszani.
Az SzTE vezetősége szervező munkája tavasszal még csak barátságos mérkőzéseket, de ősszel már hivatalos – egyenlőre másodosztályú - bajnoki mérkőzéseket hoz az Erzsébet kerti sporttelepre. Joggal lehet remélni, hogy az SzTE ismét elfogja eredményei alapján érni, hogy az első osztályban fog előbb-utóbb újra szerepelni.
Húsvét mindkét napján az SzTE a jóképeségű Szolnoki Munkás Football Klubbal játszik barátságos mérkőzést.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. április 5. vasárnap –Az Alföldi Újság XXV. évf..78.sz –
Anyagi Támogatást Kap a Szentesi  Torna Egylet az Országos Testnevelési Tanácstól!
„ Az egyre fejlődő és szép múlttal bíró Szentesi Torna Egylet a háborút követő időkben olyanhatalmas iramban tört előre, amely vidéki sportegyesületeknél párját ritkítja. Az elhanyagolt és gazzal benőtt Erzsébet kertből aránylag rövid idő alatt vidéki viszonylatban hatalmas sportpályát csinált, s általában Szentes sportéletét hatalmas léptekkel vitte előre. Tudjuk, hogy a maradiság és a meg nem értés, milyen nagy és leküzdhetetlennek látszó akadályokat emelt a sportegyesület önzetlen és nagyszabású tervei elé, de a szívós akarat és lankadatlan kitartás végül is győzedelmeskedett az elfogultság fölött.
Nagy födött tribün. Szépen gondozott football és futópálya, megfelelő sportfelszerelés hirdetik az egylet agilis vezetőségének eddigi önzetlen és nemes munkásságát.
A fejlődés és a nagyarányú építkezés természetesen hatalmas anyagi áldozatokat követelt az egyesülettől, s az építkezéshez szükséges összeget jóformán a semmiből teremtették elő. Jelenleg az a helyzet, hogy ez az egylet nagyobb anyagi követeléssel áll szemben, amelynek végre meg akar felelni. A vezetőség a napokban Bugyi Antal nemzetgyűlési képviselőt kérte fel, hogy az Országos Testnevelési Tanácstól 130 millió korona segélyt eszközöljön ki, az egyesület részére, hogy mindinkább nyomasztó követeléseket rendezni tudja..
Az Országos Testnevelés Tanács elnöke, Karafiát Jenő a napokban levelet intézett ebben az ügyben a Szentesi Torna Egylet Vezetőségéhez, amelyben arról értesített, hogy az egyesület kérését nem áll módjában teljes egészében honorálni, s a kért 130 millió helyett csupán 20, legfeljebb 25 millió koronát utalhat ki az egyesület részére gyorssegély éppen.
Az a támogatás, bárha korántsem fedezi az egyesület fennálló tartozását, az utolsó órában érkezett, s annak mikénti felhasználásáról az egylet vezetősége a napokban fog dönteni, amikorra a segély tényleg le fog érkezni.
A támogatás értékéhez viszonyítani lehet az 1925. évi április, pesti terménytőzsde árait:
1 q. búza         487-490 ezer korona
1 q. árpa          450-455 ezer korona
1 q. tengeri      385-405 ezer korona
1 kg sertéshús átlagban          16-17 ezer korona      
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

 

1925. április 7 (kedd)            - Alföldi Újság XXV. évf. 79.sz. -
SzTE – Szolnoki MTE labdarúgó mérkőzés
A helyi csapatnak  vasárnap ez az első hivatalos mérkőzése ebben az esztendőben. Az ellenfél igen komoly játékerőt képvisel, jóval túl van már a tréningezéseken – ma alapozásnak mondanánk – sőt komoly bajnoki mérkőzéseket is játszott már az idén, meglepő és szép eredményekkel a kecskeméti alosztályban. Pár évvel ezelőtt szerepelt a SZMTE városunkban, és foci játéktudásból, a játékmodorból adódóan, szebbnél szebb kombinációs játékkal meg is lepte a SzTE csapatát, és elnyerte a sportszerű szentesi közönség szimpátiáját is. Ez a közönségvélemény – akarat adta az ötletet, hogy a Húsvéti ünnepek alkalmával a szolnoki focistákat vendégül látják.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. április 10. (péntek) – Alföldi Újság XX V. évf. 82. sz. –
A SzTE Húsvét mindkét napi mérkőzését lázas érdeklődés előzi meg. AZ utolsó tréning után  mutatott formája a játékosoknak bizakodásra adott okot, melyből következtetni lehet a mérkőzés eredményére is. Ha nem is tudná legyőzni a szimpatikus szolnoki csapatot a SzTE, de meglepetés-szerű nagy vereséget sem szenvednek a szentesiek. Végre egy összeállítást is közöl a helyi sajtó:
Harter – Piti, Mikó -  Szathmáry, Bóna, Berkes – Hajdú, Vajda, Horváth, Pozsonyi, Tasnády felállítású csapat vette fel a küzdelmet a szolnoki MTE csapatával.
Az SzTE vezetősége értesítette az olvasókat, hogy a mérkőzések mind a két napon 4 órakor kezdődnek, tovább értesítette a tagokat, hogy kedvezményes jegyekre csak azok tarthattak igényt, akik a mérkőzés napján a pénztárnál előre lefizetik az 1925. évi, legalább első féléves tagsági díjukat. Rendes tag tagsági díja: 30 ezer korona. Helyárak: fenntartott hely: 20 ezer, tagnak 15 ezer, tribün ülőhely 15 ezer, tagoknak 10 ezer, állóhely 10 ezer, diákjegy 5 ezer korona.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. április 19. (vasárnap) - Alföldi Újság XXV. évf. 88. sz. –
SzTE – Csendőr iskolai válogatott
Az eredményről nem maradt feljegyzés, de valószínű jó lehetett az Egyesület és a csendőrség kapcsolata, hiszen több alkalommal is találkoztak egymással a csapatok, és állítólag a csendőrcsapat sem játszott megalázóan alárendelt szerepet a mérkőzéseken.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. április 26 (vasárnap)  - Alföldi Újság XXV. évf. 94. sz. –
Sakkverseny
Az első nagyobb sakkverseny a nyilvánosság előtt Szentesen. 20-30 játékos vett részt a nyílt és szimultán versenyen, a Kereskedő Egylet Petőfi Szálló 2. sz. helyiségében. A versenyre sikerült megnyerni dr. Tóth László sakkmestert, aki több nemzetközi verseny díjazottja, aki egyben a Magyar Sakkvilág c. sakkújság szerkesztője is. Nem becsülendő le a sakkozás – főleg a gyermekre – való hatása, célja:
„Célja, az ész fejlesztése, szórakoztatni és elvonni a fiatalságot a kocsma és a hazárdjátékoktól!”
A szentesiek nagy reménysége, a későbbi szép eredményeket elérő Szíjártó Benjámin
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. május 3. (vasárnap) - Alföldi Újság XXV. Évf. 99. sz –
Leventék beosztása
A Szentesi Levente Egyesület elnöksége az 1921. évi Testnevelési Törvény rendelkezései alapján, a testnevelésre kötelezett 12-21 év közötti azon ifjakat, akik sem közép, sem főiskolára nem járnak, beosztások illetve foglalkoztatásuk céljából du. 2 órára az Erzsébet kerti sportpályára meghívta
Minthogy a törvény, büntetést szab ki a távolmaradókra, az újságon keresztül is figyelmezteti az elnökség a leventekorúakat, hogy a saját érdekükben a pályán okvetlenül jelenjenek meg és beírás végett jelentkezzenek.
Mentesítés csak igazolt orvosi vizsgálat alapján kapható. Az ilyen irányú kérelem az ott levő elnökségnél jelenthető be, akik a jelöltet ily módon megvizsgálják az ott levő orvossal.
Az oktatás néhány nap múlva fog megkezdődni, mert a Levente csapat már május 24-én tartandó cserkész ünnepen és a közös emlékünnepélyen részt fog venni.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

 

1925. május 17.
SzTE – SzMTK
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. május 25. (péntek)      - Alföldi Újság  XXV. évf. 109. sz.)
Pünkösd első napján világvárosi szintű kerékpáros virágkorzót rendez a Szentesi Torna Egylet. A legszebben feldíszített kerékpár egy millió készpénz jutalmat kap. A második díj 500 ezer, a harmadik-hetedik díj 100 ezer koronát kap. Ezen kívül értékes tiszteletdíjak egész tömege kerül kiosztásra, úgy a délelőtti virágkorzó, mint a délutáni gyorsasági és lassúsági versenyeken indulók között. A kerékpár tulajdonosok már most is szebbnél-szebb díszítésekre gondolkozzanak, és nem csalódnak. Kimondhatjuk, hogy Pünkösd Vasárnapján sikerül megint egy nagy látványosságot a szentesi közönségnek biztosítani, és a ehhez hozzávesszük, hogy az ünnep délutánján az Erzsébet kerti sporttelepen a SzTE labdarúgócsapata fogadja A Budapesti Sport Egylet I. osztályú labdarúgó csapatát
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1925. július 12. (vasárnap)
SzMTK – Kunszentmártoni TE
Előmérkőzés
SzTE II – SzMTK II.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

           
1925. július 28. (kedd)
SzTE -  MTK  2:6  (0:4)
Mintegy 2000 néző előtt folyt le a mérkőzés, ahol elég erős volt az iram, A magasabb osztályban játszó MTK igen színvonalas játékkal szórakoztatta a nagy létszámú szentesi közönséget, és súlyos vereséget mért a szentesi csapatra. Góllövők a SzTE részéről Horváth és Szathmáry II. voltak
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

           
1925. július 28. (vasárnap)   - Alföldi Újság XXV. évf. 144. sz. –
Kandász Ferenc szigorló orvos, testnevelési tanár
A Levente Egyesület működéséről
Szentes városában a Levente Egyesület ez év tavaszán azért alakult meg, hogy végrehajtsa a nemzetgyűlés által alkotott 1921. évi 53-ik törvénycikket, amely a testi nevelésről szól.
A testnevelésnek pedig az a feladat, hogy növelje az egyén munkabíró képességét a mindennapi élet küzdelmeire és hogy kifejlessze a az egyén testi ügyességét, erejét, ellentálló képességét, ez által javítsa a közegészség állapotát.
 FIGYELEM 1925-öt írunk! (szerk.)
A Levente Egyesület célja tehát lélekben nemes, józan életű, jellemes, tiszta erkölcsű, testileg erős, ügyes, edzett leventék nevelése. Az Egyesület erkölcsi tekintetben tagjait vallásosságra, hazaszeretetre, törvény tiszteletére, becsületes munkáséletre, szigorú kötelezettségérzésre és fegyelemre tanítja. Gyakorlati tanfolyamokon kiképzést nyerhetnek a tűzoltásra, sebesüléseknél, baleseteknél, rosszulléteknél elsősegélynyújtásra, valamint a betegségek elleni védekezésre. A gyakorlati oktatás kiterjeszthető az ipari és gazdasági oktatásra is.
A törvénnyel kötelezett 12-21 éves ifjú tagjai az Egyesületnek a működő tagok. Fegyelmi büntetés, és 100 ezer koronáig terjedő pénzbírság terhe mellett kötelesek az egyesület testgyakorlatain és egyéb működésében részt venni.
Azok a leventék, akik kötelezettségüket elmulasztják, valamint az olyan szülő, gyám, munkaadó vagy más egyén, aki a felügyelete alatt álló, vagy a gondozására bízott kiskorút testgyakorlása megakadályozza, vagy nem gondoskodik arról, hogy a kiskorú ezen kötelezettségét teljesítse, 100 ezer koronáig terjedő pénzbírsággal büntetendő.
Sajnos Szentes városában a leventék többszöri felhívásra sem jelentek meg teljes számmal, amiért is reájuk, illetve szülőikre vagy a munkát adó gazdájukra kénytelen volt a Levente Egyesület Elnöksége pénzbírság büntetést kiróni.
A Levente Egyesület csak abban az esetben érheti el célját, ha maguk a leventék is szívesen tesznek eleget kötelességüknek, valamint a levente köteles ifjak szülői, gyámjai, munkaadó gazdálkodók gondoskodnak arról, hogy a felügyeletük alatt álló kiskorú a testgyakorlási kötelezettségét  teljesíthesse és teljesítse is.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. augusztus 4. (kedd)   
SzTE – Kispesti AC  1:2  (0:0)
A mérkőzés a nagy eső miatt a befejezés előtt 20 perccel hamarabb véget ért, addig a szentesi csapat igen szívósan helytállt a nagynevű vendégek ellen. A mérkőzés egyetlen szentesi gólját Szathmáry II. rúgta. Maga a mérkőzés egyenlő erejű csapatok „sima „ mérkőzését hozta, de a győzelem mégis a pestieké lett.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. augusztus 18. (kedd)  - Alföldi Újság XXV. 185. sz. –
A Szentesi Kerékpár Egyesület megalakítása
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. augusztus 23-án
A város labdarúgócsapatai kitettek magukért az ünnepen
SzTE I/b.        -           SzMTK I/b.
SzTE ifjúsági  -           SzMTK ifjúsági
SzTE oldboy   -           SzMTK oldboy
SzTE               -           SzMTK
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. szeptember 27. (vasárnap)
Nagyszabású kerékpár versenyt rendez az SZTE
A SzTE kerékpárverseny műsora
Fél 11-órakor a Petőfi saroktól indul a szakosztály vezetése a versenyzőkkel a Vásárhelyi műútra, ahol az öt és tíz km-es országúti kerékpárversenyt tartják meg.D.u. 3 órakor a Rákóczi út végén levő Vámháznál s 3 km-es távra kiírt versenyzők indítása. Cél a Petőfi előtti tér.
A kerékpár lassúsági verseny indítása a Kossuth utcáról az Andrássy és a Bocskai utca szögleténél lesz. Cél: A Petőfi Szálló előtti célvonal. Indítás 3.15 órakor.
A város főbb utcáin tartandó propaganda kerékpárverseny indítása a Petőfi előtt lesz. Cél az Erzsébet kerti sporttelep, és a Széchenyi liget közötti műúton a Delelő csárda előtti célvonal.
A versenyre jelentkezni lehet a verseny indítójánál, a helyszínen. Előzetes jelentkezés Wolford János kerékpárüzletében, a Nyíri közben lehet
A kerékpárkorzón mindenki szívesen látnak.
Meg kell jegyezni, hogy ebben az időben végzett felmérés szerint Szentesen mintegy 30 autó és kb 800 kerékpárról volt tudomása a hatóságoknak. Szentes Autós város!!! Szegeden sincs több mint 25 autó (luxus és személy), az alföldi városok között Szentesen található a legtöbb autó, sőt olyan gondolatok indultak el, hogy több autó lesz hamarosan Szentesen mint kocsi.
Már akkor is voltak változások egy jól megtervezett programon, amit az újságban tettek közre a szervezők.
A kerékpárverseny programja a hatósági intézkedés folytán akként változik, hogy a 3, 5 és 10 km-es bicikliverseny mindegyik száma a Szentes-Hódmezővásárhely közötti műúton lesz megtartva. Cél mindegyik versenyszámnál a városba bejövet a Vásárhelyi utcán, a Horváth Gyula utcán és a Petőfi utcán végig a Petőfi sarkon levő célvonal.
Délelőtt a verseny kezdete pontosan 11 órakor lesz, du. 3 órakor. Miét is az Intéző Bizottság elnöke felkéri a versenyben részt venni szándékozókat, az intéző bizottsági tagokat és a választmányi tagokat, hogy legalább fél órával előbb a Petőfi saroknál jelenjenek meg.
A kerékpár lassúsági verseny változatlanul a Kossuth utcában lesz. A verseny befejeztével, a díjkiosztás után az Erzsébet kertből kiindulva kerékpáros felvonulást lesz megrendezve. A felvonulásban részt vehetnek szentes kerékpárosai, mint a kerékpáros szakosztály vendége.
A város körüli propaganda verseny helyett hétfőn, folyó hó 28-án délután a vásárhelyi műúton 15 km-es országúti verseny lesz megtartva. Találkozás 3 órakor a Petőfinél. A díjazásra kitűzött érmek a Petőfi Kávéház sarkán levő ablakában láthatók.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. szeptember 29 (kedd)
A kerékpárverseny nyertesei:
A vasárnap délelőtt 11 órakor megtartott 10 km-es országúti versenyben első Rákóczi Ferenc, 22 p 10 mp. II. hely. Puzsár József 22 p 19 mp, III hely Krautz Lajos 24 p 30 mp. Délután 3 órakor a lassúsági versenyben I. hely Báron Ferenc, II. hely. Wolford Sándor mechanikus lett.
Az összevontan megtartott 5 és 3 km-es versenyben  I. hely Rákóczi Ferenc, II. hely Puzsár József, III. hely Báron László
Az érem díjazást rövid beszéd kíséretében Csallány Gábor Az SzTE alelnöke osztotta ki, elismerését fejezve ki a győzteseknek, a kerékpárosokat további munkásságra buzdította. A kerékpár verseny iránt igen szép érdeklődés nyilvánult meg.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. november 12. (csütörtök)      - Alföldi Újság (XXV. évf. 257.)
Korcsolya pályát létesítenek a Kurcán.
A SzTE a Kurcán korcsolya pályát szándékozik létesíteni. A Korcsolya pálya a ligethez vezető Széchenyi úti hídtól, a Sporttelep végén levő kis gátig fog terjedni. A Kurca ezen részén a nádat kiirtják, a melegedő házat pedig a Sportpálya szélén a parton építik fel. A SzTE ezirányú kérését az Ármentesítő Társulat és a városi Tanács már jóváhagyta, s most már csak a terv gyakorlati megvalósítása van hátra.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. november 18, szerda. Alföldi Újság (XXV. évf. 262. sz.)
Testedzés!
Kálmán Géza gimnáziumi tornatanár vezetése mellett, a SzTE tornaszakosztálya a gimnázium tornatermében hetenként női- és férfi tornanap lesz, ahol a sportolók, sportolni vágyókat a svéd- és szertorna rejtelmeibe vezetik be. A hölgyek meg is kapták a személyre szóló meghívókat. A torna, a testnevelés már abban az időben is fontos volt, sőt életben volt olyan Sporttörvény, ahol kötelezővé tették egy bizonyos korosztálynak a sportolást. Természetesen nem csak önmaguknak tornáztak. Abban az időben a tornaversenyek – nem csak a torna, hanem az ökölvívó vagy a birkózó versenyek is - nagyon népszerűek voltak, színházban, páholyok között, társadalmi esemény volt egy ilyen rendezvény. Az SzTE tornaszakosztálya is a toborzás után már tervezte is a nyilvános szereplést, amellyel szintén néhány kellemes órát szeretnének biztosítani a sportolóknak illetve a nézőknek is. A férfiaknak már aznap este fél 6-tól 7 óráig tartottak edzést. Felvilágosítást  Szathmáry Jánostól az SzTE titkárától lehetett kapni.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. november 26, csütörtök, Alföldi Újság (XXV. évf. 269. sz.)
Érdekesség a város 1926. évi költségvetéséből.
Közel 10 milliárdos a város jövő évi költségvetési előirányzata
A város jövő évi költségvetése tegnap került a pénzügyi-, háztartási és szanálóbizottság együttes ülése elé. Az együttes ülést fél 10 órakor nyitotta meg Négyei Imre dr. polgármester. Az ülésen a városi tanácstagok  közül Lakos István dr. főjegyző, Papp László adóügyi tanácsnok, Cseuz Béla műszaki tanácsos volt jelen, azonkívül Gálfi Sándor számvevő. A bizottsági tagok közül Cicatricis Lajos dr, Soós Pál, Török Imre, Gilicze János, Rácz Zsigmond, Füsti M. Ferencz, Fekete Albert és Pataki Imre jelentek meg. A költségvetési előirányzatot Berényi Antal főszámvevő ismertette.
Az ülést dr Négyesi Imre polgármester nyitotta meg, üdvözölte a megjelent tagokat, majd bejelentette, hogy az ülés egyetlen témája az 1926. évi költségvetés. Kezdetként kijelentette, hogy a folyó évi költségvetés terhére 1200 millió koronát állított be a város. Minden alkotást eddig elvégeztek, úgy hogy ebben az évben pótkirovásra nem lesz szükség. A következő évi költségvetésben a bevételi és kiadási tételek fedezik egymást, s így ez teljesen pótadómentes.
Kisebb témák vitája után Berényi Antal főszámvevő megkezdte a költségvetési előirányzat ismertetését, a Költségvetés bevételi és kiadási tétele egyformán 9 milliárd 884 millió 294 ezer koronát (papírkoronáról van szó!) tesz ki.
Néhány érdekesebb tétel (papírkorona):

  1. az elmúlt évi pénztári maradvány 1.111.036 korona
  2. bevételként – a városi előfogat – 500 ezer korona, lóeladás 16 millió korona
  1. kiadás – tisztviselők fizetése – 987.711.000 korona
  2. polgármester reprezentációs költségei – 7.250.000 korona
  3. előfogatozás kiadása – két kocsis 23.625.000 korona, ruházat 2 millió korona, 6 ló kiadása 58.640.000 korona, kovácsmunka 7.500 000 korona, egy igáskocsi beszerzése 5 millió korona
  4. forgalmi adóhivatal kiadásai: 12 forgalmi adókezelő fizetése 270.600.000 korona, 47.500.000 korona jutalék, napidíjak címén 7.500.00 korona, nyomtatvány 2 millió korona, fűtés-világítás 5 millió
  5. Nyugdíj (rendes, özvegyi, kegydíj ) 984.780.000 korona
  1. Kulturális ügyek bevétele – 35 millió korona
  2. Kiadások – óvodai személyzet fizetése – 67.900.000 korona, dologi kiadás 22.622.000 korona, Iparos tanonc iskola személyi kiadásai 53.720.000 korona, dologi kiadás 12.213.000 korona. Kereskedő tanonciskola személyi kiadásai 26 millió korona, állami iskolák kiadása 30.615.000 korona. Népfőiskolákra 4 millió korona
  3. Testnevelési alap részére 7.250.000 korona

A testnevelési alap részére pontosan annyit fordítanak, mint ami a polgármester éves reprezentációs kerete, vagy közel annyi mint az adóhivatal éves napidíjra fordítható összege, vagy mint amit 6 ló éves kovácsmunkájára lehet fordítani.
De érdekesek az árutőzsde számai is, napi árai a viszonyításhoz:

1 q. búza                                 510-515 ezer korona
1 q. kukorica                          245-247 ezer korona
1 kg sertéshús (átlag)             20 ezer korona

Vagy a szentesi árak a vendéglátásban

1 korsó Szt. János sör             6500 korona
1 liter asztali bor                     20 ezer korona
1 minőségi bor pl tokaji szamorodni  32 ezer korona
Villás reggeli a Petőfiben       8000 korona
(paprikás vagy tüdő vagy 1 pár virsli
1 pohár Szt. János sör)

Kitekintés néhány napi közszükségleti cikk vonatkozásában három fővárost összehasonlítva
1 kg kenyér Szentesen           7500-8000 korona
1 kg kenyér     Berlinben        6740 korona
                        Prágában         7090 korona
                        Budapesten     7200 korona
1 kg cukor       Berlinben        13.132 korona
                        Prágában         10.836 korona
                        Budapesten     17.400 korona
1 l    tej            Berlinben        5055 korona
                        Prágában         4502 korona
                        Budapesten     5800 korona

Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1925. december 1.     Alföldi Újság (XXV. évf. 273)
Jánossy ezredes a Szentes testnevelési vezetője.
Tegnap értesítés érkezett a városhoz, hogy Jánossy szegedi honvéd alezredes neveztetett ki Szentes város területére testnevelési vezetőnek. Jánossy alezredes a napokban Szentesre érkezik s a hivatalos tényezőként, megkezdi a testnevelés intenzívebbé tételére irányuló tárgyasait
Testnevelési bélyegeket ragasztanak a járlatokra
A városi tanács tegnap 50.000 darab testnevelési bélyeget kapott azzal a rendeltetéssel, hogy a bélyegeket hivatalos okmányra ragassza fel, s a bélyegekből befolyó összegeket tartalékolja. A város egyenlőre a járlatokra és a tulajdoni igazolványokra fogja felragasztani a testnevelési bélyegeket, amelyek után természetesen valamilyen csekély, külön íjat fognak felszámítani.
1925. év december havi piaci jelentés az árak és a sportolással kapcsolatos összefüggések elemzéséhez.
            Marhahús (élősúlyban)                       1 kg     8 –10 ezer korona
            Borjúhús  (élősúlyban )                      1 kg.    10-14 ezer korona
            Birka (élősúlyban)                              1 kg     7 – 9  ezer korona

            Hízott sertés                                       1 kg     13 –16 ezer korona
            Marhahús                                           1 kg.    19-20 ezer korona
            Borjúhús                                            1 kg     30-32 ezer korona

Friss szalonna                                     1 kg     28 ezer korona                       
Sós szalonna                                      1 kg     40 ezer korona                       
Zsír                                                     1 kg     30 ezer korona

Tojás                                                  1 db     1900 – 2000 korona
Tej                                                      1 l        2.500-3000 korona
Tejföl                                                 1 l        15- 20 ezer korona

            Burgonya                                           1 kg     1.000 – 1.200 korona

A rendőrség a korábbiaktól eltérően állami irányítású és tulajdoni lett, viszonylag tisztességes bérrel és egzisztenciával rendelkezett, aki a hatóság körébe tudta magát „befészkelni”

  1. pályázhat minden magyar állampolgár, aki a 21 életévét betöltötte de a 40. életévét túl meg nem haladta
  2. szükséges a születési anyakönyvi kivonat
  3. erkölcsi bizonyítvány
  4. ha nős, a házassági anyakönyvi kivonat, együttélési nyilatkozat
  5. ha katona volt és megvan a katonakönyve vagy elbocsátó levél

Illetmények – egy kis adalék az akkori jövedelmi viszonyokhoz - a rendőr illetménye az első évében havi 490.000 korona
A szolgálat 2-4 évében havi 590. 000 korona
5-6 évében 630.000
Hetedik évében főtörzsőrmesterré lép elő és a fizetés havi 890.000 korona
A felsorolt illetményen felül kap még a saját részére természetben és teljesen ingyen felsőruhát és fehérneműt, ha 10 év szolgálat után szolgálatképtelenné válik élete fogytáig nyugdíjat kap, rövidebb szolgálat esetén pedig végkielégítést. Dr. Szalai István m.kir. rendőrkerületi főkapitány
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. december 2. Alföldi Újság (XXV. évf. 274.sz.)
A SzTE tisztújító közgyűlése december 13-án lesz
A SzTE vezetősége lemondott, s a tisztújító közgyűlését e hó 13-án a Városháza közgyűlési termében tartja meg a SzTE
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. december 4 péntek.  Alföldi Újság (XXV. évf. 276.sz.)
Szentes Polgármesterétől felhívás!
A 1921. évi Testnevelési Törvény alapján felhívom a 12-21 éves, iskolán kívüli testnevelésre kötelezett ifjakat, hogy a hivatkozott törvény értelmében teendő összeírás végett a szentesi m. kir. reálgimnázium tornatermében f. hó (december) 6-án (vasárnap) délután 2 órakor annál inkább jelenjenek meg, mert a meg nem jelenők a legszigorúbban lesznek megbüntetve.
Egyben felhívom a testnevelésre kötelezett ifjak szüleit, gyámjait, munkaadóit illetve eltartásra kötelezett hozzátartozóit, hogy a kiskorú akadályoztatása esetén, a személyi adatok bemondása végett a jelzett helyen és időben okvetlenül megjelenjenek.
Szentes, 1925. dec. 02.                      dr. Négyesi Imre polgármester
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. december 13  vasárnap, Alföldi Újság (XXV. évf. 283. sz.)
Meghívó!
A SzTE vasárnap délután 3 órakor a Kaszinó nagytermében évi rendes tisztújító közgyűlést tart, amelyre az egyesület tagjait ezúton meghívom.
Tárgysorozat:

  1. elnöki meghívó,
  2. titkári jelentés,
  3. pénztári állapotról jelentés,
  4. 1926. évi költségvetés,
  5. Alapszabály módosítás,
  6. esetleges indítványok
  7. választások

Csak azokat az indítványok tárgyaltatnak, amelyek legkésőbb a közgyűlés előtt 3 nappal írásban az egyesület titkárának leadtak.
Kádár Árpád ügyvezető elnök
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. december 15, kedd, Alföldi Újság (XXV. évf. 284.sz.)
Az SzTE közgyűlést 20-án tartják újból.
A SzTE vezetősége által vasárnapra (december 13. – szerk.) összehívott évi rendes tisztújító közgyűlést részvétlenség miatt elmaradt. A vezetőség ennek folytán (az Alapszabály alapján – szerk.) úgy intézkedett, hogy az újabb közgyűlést e hó (december – szerk.) 20-án, vasárnap tartja meg. (Az Alapszabály értelmében ekkor már nem kell megvárni az előírt létszámot, hanem a jelenlevők, a megjelent szavazati joggal rendelkező tagok, szavazatai döntenek az Egyesületet érintő dolgokról – szerk.)

  1. A Gimnáziumban induló torna
    Az SzTE tornaszakosztály által( – szerk.) szervezett tornatanfolyamon mától kezdve megkezdődik a hölgykurzus. A naponkénti gyakorlatok a rendes időben 5 órakor kezdődnek. A tornatermet a mai naptól kezdve fűtik.
    Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. december 20, vasárnap, Alföldi Újság (XXV. évf. 289. sz.)

  1. A SzTE tisztújító évi rendes közgyűlése ma délelőtt folyik a Kaszinó nagytermében
  2. A SzTE korcsolyapályája ezen a héten megnyílik.

A jégsportot kedvelő közönség bizonyára örömmel veszi tudomásul, hogy a SzTE korcsolyapályája ezen a héten megnyílik. A munkálatok ugyanis már annyira előrehaladottak, hogy a vezetőség úgy határozott, hogy a napokban a közönség számára megnyitják a pályát.
A SzTE vezetősége igyekszik, és minden alkalmat megragad már ekkor is, hogy az Egyesület bevételi lehetőségeit növelje, a labdarúgó mérkőzések, a tornaversenyek, a korcsolyapálya, a bálok bevételei, tagdíjak, bérletek és egyéb belépők lehettek a fő források. Ebben az időben lényegesen kevesebb állami támogatást kaptak a sportegyesületek (– szerk.)
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1925. december 22, kedd, Alföldi Újság (XXV. évf. 290. sz.)
A városi képviselő testület a tegnapi (december 21 – szerk.) közgyűlésen általánosságban is letárgyalta és részleteiben is elfogadta a jövő évi (1926 – szerk.) költségvetést.
…. A testnevelés megszervezése ügyében a tanács javaslata az, hogy a Levente oktatáshoz egy megfelelő erőt alkalmazzon a tanács, s a költségek viselését a város közönsége vállalja magára. Dr. Lakos István főjegyző ismertette a tanács javaslatát, amely igen élénk ellenkezést váltott ki a képviselő testületből. Bálint József, majd Pataki Imre tárgyilagos feltálalása után még hosszadalmas vita következett, végülis a tanács javaslatát, amely 10 millió 486 ezer korona megszavazását kérte a célra, elvetették.
… Bálint József azt tette szóvá, hogy a marhalevelekre újabban jótékonysági bélyegeket ragasztanak. Úgy is sok a teher, és ez újabb indokolatlan terhet jelent a polgároknak. A polgármester válaszában kifejtette, hogy a bélyegek elfogadása nem kötelező, egyébként azonban nemes célt szolgál ez az újabb akció (pl a testnevelés fejlesztését) Bálint József a választ nem vette tudomásul, s kérte a polgármestert, hogy ezt a legújabb akciót tiltsa be. A polgármester bejelentette, hogy intézkedni fog, hogy a járlatkezeléssel senkit se molesztáljanak, és a segéllyel ne terheljenek meg erőszakosan. Végül a választ tudomásul vették.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.



1926. február 21, vasárnap, Alföldi Újság (XXVI. évf. 42. sz.)
- Izmosodó sakkélet Szentesen
Egyre élénkebbé váló sakkélet újabb rendezvénnyel gazdagítja városunk sportéletét, Szentes-Orosháza csapatai között rendeztek sakkversenyt
- A SzTE tornacsapata
A SzTE tornacsapata szépen halad előre. Szebbnél szebb mutatványokkal fogják gyönyörködtetni a közönséget. A múlt számokban közölt mutatványokon kívül lesz még vívás is. Szó van arról is, hogy a befejező mutatvány egy élő, kombinált piramis lesz, amelynek alapköveit a felnőtt férfiak képezik, gyönyörű mozaikja pedig a tornacsoport büszkeségeiből: a hölgyekből épül. A tornaestély március 6-án lesz a színház teremben. A meghívókat a hét folytán küldik szét.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. február 25 csütörtök, Alföldi Újság (XXVI. évf. 45. sz.)
1.
A  Szentesi Levente Egyesület kérvénye
A Levente Egyesület kérvényt intézett Szentes város tanácsához, hogy az idei költségvetésbe testnevelési célra beállított 500 aranykoronát (1 aranykorona ebben az időben kb 17.000 papírkoronának felelt meg értékben – a szerk.) utalja ki az egyesületnek. A tanács legközelebbi ülésen foglalkozik az egyesület kérésével, és a kért összeg kiutalásáról is ekkor határoznak.
2. Három új teniszpálya Szentesen.
A Szentesi Torna Egylet tenisz-szakosztálya három új teniszpályát épít. Felhívják a szakosztály tagjait, hogy e célból fejenként 300 ezer koronát, mielőbb fizessenek be, dr. Dózsa Károly orvos, szakosztályi pénztáros kezeihez.
3. A csónakázó és korcsolyázó sport
A nyári csónakázó és a téli korcsolyázó sportolás céljaira a Kurca egy szakaszának átengedését kéri a Szentesi Torna Egylet a városi tanácstól. Az Egylet kérelme fölött a legközelebbi tanácsülésen döntenek
4. Szenzációs lesz a Szentesi Torna Egylet március 6-i tornaestélye.
A férfi és gyermekcsapatok nagyszerű mutatványai, a hölgyek plasztikus gyakorlatai, a korlátcsapat gyönyörű produkciói mind egy-egy meglepetése lesz, melyre a meghívókat már szétküldte a rendezőség. Amennyiben valaki tévedésből nem kapott volna meghívót, és arra igényt tart, ezen igényét jelentse be az SzTE főtitkáránál a Gazdasági Egyesület titkári hivatalában mindennap délután 4 és 5 óra között. Jegyek elővételben Brüll Lajos pénztárosnál kaphatók, de előjegyezhetők az egyesület főtitkáránál is.
5. Tisztújító közgyűlés az SzTE-nél
Az SzMTK évi rendes közgyűlését folyó hó 21-én vasárnap (február – a szerk.) délután tartotta meg, melynek keretén belül a múlt év szeptember hó 23-án megválasztott vezetőség lemondott, amit az új közgyűlés tudomásul vett. Az egyesület új vezetőségéül egyhangú lelkesedéssel a következőket választották meg. Elnök Lupták János, alelnökök Spizter Illés, és Vass Endre, ügyvezető elnök: Szépe Imre, titkár: Turcsány Pál, intéző: Pusztai József, jegyzők: Gémes István és A. Székely Sándor, pénzárnok: Kravacsek Pál, ellenőrök: vitéz Horváth Nándor és Dobos Ferenc.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1926. március 04-én, csütörtök,  Alföldi Újság (XXVI. évf. 51. sz.)
A SzTE torna estélye iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy az összes páholyok elővételben elkeltek, s ülőhely is már csak a 8. sortól kapható. A héten már a főpróbát is a színházban tartják a szereplők, s minden úgy megy mint a karikacsapás. Olyan szép mutatványokban gyönyörködhetik majd a közönség, amely méltán megmagyarázza a megindult érdeklődést.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1926. március 06, szombat, Alföldi Újság (XXVI. évf. 53. sz.)
A SzTE tornaestélye
Ma este 8 órakor a színházteremben tartja a TE első nyilvános estélyét. A szereplők a 4 – 40 éves korú gyermekekből, hölgyekből és férfiakból rekrutálódott, akik szebbnél-szebb gyakorlatokkal gyönyörködtetik a közönséget. A műsor nagyon gazdag. Látni fogják a gyerekek svédtorna gyakorlatát. A hölgyek különféle szabadgyakorlatát, a férfiak többféle testgyakorlatát, korlát piramisát, s a férfi és női vegyes piramisát. Az estély iránt a városban igen nagy az érdeklődés.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

           
1926. március 7, vasárnap, Alföldi Újság (XXVI. évf. 54. sz.)
Világhírű birkózók Szentesen
A SzTE városunk nagy szülöttjének, Papp Lászlónak a közbenjárására Magyarország legkitűnőbb birkózóit megnyerte arra, hogy március 14-én a Tóth József színházteremben tartandó birkózóversenyen szerepeljenek. A legszebb és legférfiasabb sportban a klasszikus görög-római birkózásban megláthatjuk, mire képes az emberi test. A gyönyörűen fejlett és kiválóan beidegzett fizikumú birkózók még általunk soha vagy nagyritkán látott produkciójukkal olyan látványt nyújtanak, amelyik hosszú időkig felejthetetlen emlékünk marad. Biztosan tudjuk, hogy olyan szenzációja lesz ez városunknak, amelyben ez ideig még egyetlen vidéki városnak, de még világvárosnak is csak kevésnek volt része.
Különben minden dicsőítések nélkül beszéljenek a nevek:
            Varga Bála dr. világbajnok és kétszeres Európa bajnok
            Keresztes Lajos jelenlegi könnyűsúlyú Európa bajnok
            Miskei Árpád Magyarország hatszoros bajnoka
            Zólyomi Gyula Európa ex-bajnoka
            Dr. Lacka Sándor a legerősebb magyar birkózó, Budapest sokszoros bajnoka
            Szabó Sándor tizenhatszoros vidék bajnok, Kassa város és Jugoszlávia bajnoka
            Győri Grünvald Lajos Budapest nehézsúlyú bajnoka
            Ambrus Pál A finn bajnokság II. helyezettje
            Jánossy Zoltán a magyar könnyűsúlyú bajnokság II. helyezettje
            Kiss István junior bajnok
Tasnádi József német birodalmi bajnok, az olimpiász pehelysúlyú bajnokságának III, helyezettje
Papp Laci Európa bajnokság III. helyezettje - minden szentesi ember büszkesége, a mi dicső fiunk, dr Varga Béla tanítványa és méltó utódja, a legnagyobb jövőjű magyar birkózó.
Bízunk abban, hogy Szentes városa és annak minden egyes polgára olyan szeretettel fogadja e kis sporttársaságot, mint ahogyan azokat kell fogadni, akik úttörői és daliás harcisai egy nagy és szent eszmének és akik között ott van a mi fiunk és büszkeségünk.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.
           

1926. március 9 kedd, Alföldi Újság (XXVI. évf. 55 sz.)

  1. Dísztorna Ünnepély

A Szentesi Torna Egylet szombaton este (március 6 – szerk) a Tóth József színházteremben dísztorna ünnepélyt és táncmulatságot rendezett. Az ünnepségen majdnem teljes számban vettek részt a város előkelőségei.
Igazi társasági esemény volt, melyen „divat” lehetett megjelenni. Aki ismerte vagy emlékszik ara, hogy milye gyönyörű volt annak idején a színház belülről. Az erkélyek-páholyok, a csillogó-villógó aranyozott díszítések, a hatalmas csillár, illő környezetet biztosítottak egy ilyen magas színvonalú eseménynek. – szerk. -
Csőreg Gyula dr. köszöntötte a közönséget, mely lelkesen megtapsolta a dísztorna keretén belül bemutatott gyakorlatokat. Különösen tetszett a gyermekcsapat munkája és zúgó taps fogadta a női csapat által zeneszóra bemutatott ritmikus gyakorlatokat. Rendkívül ügyes volt a korlát csoport és nagyon tetszett a közönségnek a férfi csapat botgyakorlata is.
Egyes számokat Selmeczi Pál és Rubinstein Imre konferálták be, élénk derültséget keltve szellemes mondásaikkal. Kandasz Ferenc az Országos Testnevelési Tanács kiküldötte üdvözölte még Szentes város sportkedvelő közönségét. Végül igen meleg, percekig tartó ünneplésben részesítették Kálmán Géza tornatanárt, a SzTE művezetőjét (edzőjét – szerk.), akinek odaadó munkásságát dicséri az a szép eredmény, amelynek szemtanúi lehettek ezen az estélyen. A dísztorna után táncmulatság volt, mely lelkes hangulatban a késő hajnali órákig tartott.
            - Birkózóverseny
Nagy eseménye lesz a városunknak a vasárnapi (március 14 – szerk.) birkózóverseny, mert a világhírű magyar gárda élén dr. Varga Béla világbajnok, Papp Laci és Keresztes Lajos Európa bajnokai állnak. Nekünk szentesieknek azonban százszorosan több, mert ott látjuk a birkózók között a mi fiunkat, az ép testben ép lélek legtökéletesebbjét: Papp Lacit. Legyünk ott mindannyian, akik igaz magyar embernek tartjuk magunkat, mert kötelességünk megjelenésünkkel ragaszkodást tanúsítani városunk dicső szülöttje iránt, aki diadalai közepette sem felejtkezett meg rólunk, hanem eljön Hozzánk bemutatni művészetét és acélos izomzatát, amellyel hazánknak hírt és dicsőséget szerzett.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

           
1926. március 13. szombat Alföldi Újság (XXVI. évf. 59. sz.)
A birkózóversenyre jegyek kaphatók elővételben Halász Szabó Lajos kereskedésében vasárnap de 10-12 óráig, és du. 6 órától a színház pénztáránál.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. március 16. kedd, Alföldi Újság (XXVI. évf. 61.sz.)
A MAC világhírű birkózói Szentesen
A Szentesi Torna Egylet meghívására vasárnap délután érkeztek meg Budapestről dr. Kossuth Ferenc birkózó szakosztályi elnök és Hefner Roderik szakosztályi intéző vezetésével a Magyar Athlétikai Club világhírű birkózói és az útközben hozzájuk csatlakozott Félegyházi Sport Egyesület birkózó szakosztályainak tagjai, hogy a színházteremben tartandó propaganda verseny keretében megszerettessék Szentes város sportkedvelő közönségével a testi sportnak ezt az ágát is. Az állomásnál Négyesi Imre dr. polgármesterrel az élen Kádár Árpád az SzTE ügyvezető elnöke, Lakos István dr. városi főjegyző, Csallány Gábor múzeumigazgató, a futballszakosztály vezetője, Kálmán Géza tornatanár,  torna szakosztály művezetője, és a nagyközönség fogadta a birkózókat.
A polgármester üdvözlő szavai után Kossuth Ferenc dr. a MAC birkózó szakosztályi elnök mondott hálás köszönetet a meleg fogadtatásért. Ezután hosszú kocsisoron a városba vonultak a birkózók, kiket a Petőfi éttermében megvendégelt a város. Ebéd után a szentesi múzeumot tekintették meg a már világlátott birkózók. A legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a látottakról és hálásan megköszönték Csallány Gábor igazgató szakszerű magyarázatait
Este A zsúfolásig megtöltött színházteremben a város közönségének legszélesebb rétege volt jelen, amely szokatlan meleg érdeklődéssel kísérte a verseny minden számát. Kossuth Ferenc dr. megnyitó beszédjében nemzeti szempontból megvilágítja a birkózó sport jelentőségét, és bemutatja csapatát, mely mindegyik tagja dicsőséget szerzett a magyar névnek. A birkózóverseny 9 órakor kezdődött és 11 óráig tartott
A kitűzött értékes díjakat a következők nyerték
Könnyűsúlyúak:         1.         Keresztes Lajos Európa Bajnoka

  1. Zólyomi Gyula Magyarország könnyűsúlyú bajnoka
  2. Ambrus Pál Kaposvár bajnoka
  3. Jánossy Zoltán a könnyűsúlyú bajnokság II. helyezettje
  4. Tasnády József német birodalmi bajnok

Nehézsúlyúak_           1.         dr. Varga Béla Világbajnok

  1. Papp László Európa Bajnoki II. helyezett
  2. Laczka Sándor Budapest könnyűsúlyú bajnoka
  3. Szabó Sándor Kassa város bajnoka, a magyar bajnokság II. helyezettje

Emlékérmet kaptak    Kiss István junior magyar bajnok, Hacker Mihály, Mórer József, Tasnády József, Horváth László valamint Győri Grünvald Lajos Budapest nehézsúlyú bajnoka
Csergő Károly alispán osztotta ki hosszabb beszéd kíséretében a díjakat, kijelentve, hogy minden propagandánál többet ér, ha a sportoló fiaink külföldön dicsőséget szereznek a magyar névnek. Kossuth Ferenc dr. a MAC birkózó szakosztályi elnök köszönetet mond a pazar tisztelet díjakért, és a közönség lelkes figyelméért. Felszólítja gárdáját, hogy a szentesi közönség tiszteletére kiáltsák el a MAC jelszavat. Szűnni nem akaró tapsorkán közötte felzúgott: Em! A! CÉ! Mac! Mac! Mac! Dirr ! Durr ! Bele !
A birkózóverseny után társasvacsora volt a vendégek tiszteletére, kik hétfőn reggel utaztak el városunkból.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

           
1926. március 19, péntek, Alföldi Újság (XXVI. évf. 64-65. sz.)
Tornaünnepély a gimnáziumban.
A szentesi állami reálgimnáziumban f. hó (március – a szerk.) 20-án szombaton du. 5 órakor (a SzTE tornaszakosztálya – szerk.) a gimnázium tornacsarnokában tornaünnepélyt tart, melyre ezúton is meghívja az érdeklődőket az igazgatóság. Tekintettel arra, hogy a csarnok befogadóképessége kicsi, jegyekről ajánlatos előre gondoskodni.
A műsor a következő:

  1. szabadgyakorlatok
  2. gyűrűhinta mintacsapat
  3. fabot
  4. póznamászás
  5. bordásfal
  6. vívás
  7. buzogány
  8. magas nyújtó minta csapat

    Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1926. március 23-án, kedden, az Alföldi Újság (XXVI. évf. 67.)
A teniszpálya építés
Elkezdődött a Széchenyi Ligetben a teniszpálya építés, és a kapitány választás, mely délután 5 órakor kezdődő ülésére a SzTE vezetősége az újságon keresztül kéri a tagokat, hogy jelenjenek meg a Városháza tanácstermében, lehetőleg teljes létszámmal.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

           
1926. április 01. csütörtök. Az Alföldi Újság (XXVI. évf. 74. sz.)
A Húsvéti Ünnepek Football sportja.
Nagy anyagi áldozatokkal változatos és elsőrangú programmal gondoskodott az SzTE vezetősége a futballt szerető szentesi közönségről. Az Ünnep első napján a szegedi-délkerületi első osztályú bajnokság 3. helyezettje, a városunkban nagy népszerűségnek örvendő, élvezetes játékos produkáló Szegedi Testgyakorlók Köre lesz a vendég. Húsvét másnapján az elmúlt évben a budapesti első osztályban szereplő Zuglói VII. kerületi AC lesz az ellenfele az SzTE futballcsapatának. A szerződés alapján lekötött fővárosi csapattal való mérkőzés kiemelkedő programja az ünnepeknek – hiszen hagyományosan Húsvétkor, Pünkösdkor és a Szent István Nap - i ünnepségek alkalmával mindig jó csapatokkal emelték az ünnep fényét – és ezzel biztosították már akkor is, hogy tényleg a pesti I. csapat játékosai jöjjenek le Szentesre. Mindkét mérkőzést egy szegedi szövetségi bíró vezeti.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. április 13. kedd, Alföldi Újság (XXVI. évf. 82. sz.)
Por miatt panaszkodnak a sportolók.
A SzTE kérvényt nyújtott be a Városi Tanácshoz, hogy a Kurca hídtól a csongrádi Vámházig terjedő 350 m hosszú szakasz száraz időben való rendszeres locsoltatása érdekében. Nagyon helyesen mutat rá az Egyesület a kérvényében arra a sajnálatos körülményre, hogy száraz időben olyan óriási por van, hogy ez a sűrű gomolygó porfelhő szinte tűrhetetlenné teszi úgy a SzTE sporttelepét mint a Ligetben való tartózkodást.
Ez az út eddig nem volt főközlekedési út, a Csongrád felől bejövő forgalom a laktanya mellett befordulva, majd a kórháznál jobbra fordulva
Értesülésünk szerint a tanács legközelebb tárgyalja ezt a kérvényt és valószínűleg teljesíteni fogja az abban foglaltakat.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

           
1926. április 15. csütörtök, Alföldi Újság (XXVI évf. 84. sz.)

  1. Színészek, újságírók, orosz Wrangel tisztek footballmérkőzése a SzTE ellen. Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a mai mérkőzésre szóló meghívóra. A szokatlan mérkőzés iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Mivel sok kedves mókával lesz egybe kötve. Az előjelek szerint nagy tömeg fogja végignézni a két csapat küzdelmét.
  2. Sport – Az ide szezon első bajnoki mérkőzésre vasárnap játszódik le az Erzsébet kerti sporttelepen.. Csupán a véletlen játéka, hogy a Szegeden megejtett sorsolás alapján már az első bajnoki mérkőzésen a két helyi csapat találkozik egymással, az SzTE és a SzMTK. Papírforma szerint nem volna kétséges egy pillanatig sem a nagyobb tudású SzTE győzelme, de ha számításba vesszük, hogy a munkás együttes minden alkalommal az SzTE elleni mérkőzéseken játszva mindig a legjobb formáját mutatja, így egyáltalán nem lepődhetők meg, hogy a szívvel-lélekkel erősen küzdő SzMTK le nem győzi az ellenfelét, de a döntetlen kibirkózza. Az egyesületek vezetősége a helyárakat lényegesen leszállították.
    Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. július 6 kedd, Alföldi Újság  (XXVI. évf. 147. sz.)
SzMTK jubileuma.
1921 lehet a SzMTK a megalakulásának éve, bár Alapszabály nem maradt fenn. Valószínű a SzTE-ből ’kiszakadt’ labdarúgókból alakult egyesület elég sok konfliktussal működött az anyaegyesülettel. A két vezetőség közül az SzTE vezetői inkább a politika ’nagyágyúi’, míg a SzMTK vezetői az iparosok, munkások köreiből kerültek ki – szerk.)
Társas vacsora és táncmulatság keretén belül ünnepelte a SzMTK a fennállásának ötödik évfordulóját. Az ipartestület székházának nagyterme zsúfolásig megtelt közönséggel.
A sok küzdelmen és csalódáson keresztülment fiatal sportegyesület ünnepségén számos pohárköszöntő hangzott el. Lupták elnök megnyitó beszéde, majd Vass Endre felszólalása után megígérte támogatását ifj. Madarassy Gábor főispán – akit nem sokkal ezelőtt neveztek ki a pozíciójába -  Bugyi Antal nemzetgyűlési képviselő pedig bejelentette, hogy az Országos Testnevelési Tanács e költségvetési évben nagyobb összeget utal ki a SzMTK részére.
Sokat jelentett Szentes város életében, hogy ilyen központi helyet foglalt el a közigazgatás területén, hiszen megyeszékhely volt abban az időben. Egy főispán, egy nemzetgyűlési képviselő személye nem volt ritkaság az ilyen típusú rendezvényeken. És általában mindig kéréssel fordultak hozzájuk a rendezvény szervezői, vagy a részt vevők, amit – jó esetben – igyekeztek valamilyen formában teljesíteni. Manapság ezek a rendezvények szinte elveszítették jelentőségüket a meghívott vendégek sem akkora „halak”, hogy eredménnyel tudjanak ígérni, feltehetően emiatt is, jóval kevesebb is van belőlük, mint annak idején. (– szerk.)
Dr. Vajda Antal ügyvéd az SzMTK ügyésze, a beszédjében rámutatott arra, hogy változhatnak a korok, emberek, szokások, de a fiatalság mindig ugyanaz marad. A klub lelkes fiatalsága olyan munkásságot fejtett ki öt esztendő alatt, mely minden támogatást megérdemel. Beszédjét azon óhajjal fejezte be, hogy 5 év múlva a SzMTK második jubileumát már Nagy-Magyarországban ünnepelhessék meg.
A politika sajnos itt is belekerült egy kicsit a sportolók életébe, ami nem biztos, hogy a legjobb dolog, hiszen a sportolók teljesítményét csak a sportpályán kellene mérni, egymáshoz való viszonyukat a sportszerűség jellemezze, ami sem az akkori, sem a mai politikai életre nem volt és most sem jellemző. – szerk.
Felszólalt még Budai Bálint ipartestületi elnök, Halász József az Iparos kör elnöke és Sípos János. Asztalbontás után megkezdődött a tánc, mely reggelig tartott.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. július 24. Alföldi Újság XXVI. évf. 163. sz.)
Atlétikai verseny
A SzTE atlétikai szakosztálya meghívást kapott Kiskunfélegyházára augusztus első felében megrendezendő atlétikai versenyre, ahol a város bajnokságáért folyik majd az atlétikai viadal. A szentesi atlétika elismerését jelenti ez a meghívás, melynek nagy örömmel akarnak eleget tenni a SzTE sportolói. Az egyesület vezetősége elhatározta, hogy a lehető legerősebb csapattal fog a meghívásnak eleget tenni, ezért egy helyi atlétikai válogató versenyt rendeznek az Erzsébet kerti sporttelepen.
A versenyszámok

  1. különböző távokon síkfutás (100 m, 200 m, 400 m, 800 m, 1500 m stb)
  2. staféta (váltó) futás az atléták és a labdarúgók számára
  3. magas-, távol-, és rúdugrás
  4. súlydobás, gerely- és diszkoszvetés

Belépődíj 5 és 10 ezer korona.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. július 29. Alföldi Újság (XXVI évf. 167 sz.)
Nagy népünnepélyt rendez a SzTE augusztus 1-én, vasárnap, a Széchenyi ligetben. 30 tagú zenekar szerepel a hangversenyen, de a programban lesz még szépségverseny, sportházasságok, férfi csúnyasági verseny, teniszverseny, Szentes és Hódmezővásárhely közötti konfetti csata. Lesz hajóhinta, nagy bazár sátor, sok értékes tombola és szerencsekerék nyeremény.
Hasonló lehetett a majálisokhoz a népünnepély, melyen a bevétel – elméletileg – megint a SzTE kasszáját gazdagította.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. július 31. Alföldi Újság (XXVI. évf. 169. sz.)
A Szentesi Pice (Horgász – a szerk.) Egyesület 1922-ben alakult, tájékoztat az újság.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. augusztus 29. Alföldi Újság (XXVI. l93.sz.)
Atlétikai Sportünnepély
A SzTE szeptember hó folyamán nagyszabású atlétikai versenyt rendez, melyre meghívtak a fővárosból néhány világhíres atlétát is, hogy a szentesi közönségnek alkalma legyen az atlétikai sport kitűnőségeivel megismerkedni. A pesti sportolókon túl részt vesznek a versenyen más atlétikai egyesület sportolói is. A megye, a város, a pénzintézetek, a részvénytársaságok, és Szeder Ferenc János, - Szentes legnagyobb földterülettel, több mint 1000 holddal, rendelkező birtokosa is - felajánlott tiszteletdíjat (Szeder Ferenc János édesapja adományozta a mai Szeder temető területét a városnak – szerk.). A verseny előtt 8 napig a díjak, a tiszteletdíjak közszemlére lesznek kitéve. Jóleső örömmel kell megállapítani, hogy az atlétikai szakosztályt e nagyszabásúverseny megrendezésére városunk illetékes körei, vezetői a fővárosi példa szerint tiszteletdíjak felajánlásával pártfogolják.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. szeptember 1 szerda, Alföldi Újság (XXVI. évf. 195. sz.)
Teniszverseny Szentesen
A SzTE tenisz szakosztály – mely Vásárhelyen és Szarvason fölényes győzelmeket aratott az ottani ellenfelén – ma délután vendégül látja a csongrádi teniszversenyzőket az Erzsébet Téri? (Kerti – a szerk.) teniszpályán.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. szeptember 5 vasárnap, Alföldi Újság (XXVI. 194. sz.)
Atlétikai verseny
Nagy érdeklődés lesz az SzTE atlétikai szakosztály által megtartandó atlétika versenyen.
Sportszámok:

  1. 100 m, 200 m, 400 m, 800 m, 1500 m, 3000 m-es síkfutás
  2. magas-, távol-, hármas-, és rúdugrás
  3. súlydobás, diszkosz- és gerelyvetés
  4. nyújtó, korlát,

Ezen a versenyen Csongrád megye összes atlétikai sportegyesülete részt vesz. A rendőrség eddig 22 atlétát, a SzTE sportolói közül 30-nál többet, Kiskundorozsma 7 leventét és Mindszent 14 atlétát nevezett be.
A jegyek elővételben jegyezhetők Halász-Szabó Lajos (Bányai utódja) üzletében – ahol a verseny tiszteletdíjai és az érmek is kiállíttatnak. A jegyárusításra felkért cég az egyesület nevében köszönettel átveszi az egyesület részére az esetleges tiszteletdíjakat és felülfizetéseket, melyeket az SzTE atlétikai szakosztály felszerelésére fordít.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

           
1926. szeptember 17 péntek, Alföldi Újság (XXVI. évf. 208. sz.)
Teniszmérkőzés Szentes-Szeged között
A SzTE tenisz szakosztálya mérkőzésre hívta meg a szegedi teniszcsapatot: A mérkőzések szeptember 18-19. én lesznek lebonyolítva a SzTE Széchenyi ligeti pályáján. A mérkőzésen részt vesz  dr. Csernák Ernő a kiváló szegedi teniszbajnok is.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. szeptember 19 vasárnap, Alföldi Újság (XXVI. évf. 210. sz.)
Szentes Város testnevelési vezető helyettesévé nevezte ki Csongrád vármegye Blaskovics Bélát.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. szeptember 21  kedd, Alföldi Újság (XXVI. 211.sz.)
Győzelem a szegediek ellen – szerk..
Győztek a szentesi teniszezők a szegedi KEAC ellen 5:4 arányban. Sportszempontból igen jelentékeny ez az eredmény, mert a szegedi csapat a vidék legerősebb csapata, és ez ellen értek el igen szép eredményt a SzTE versenyzői.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1926. október 29 péntek, Alföldi Újság (XXVI. évf. 244. sz.)
A testnevelési bélyegek címkézésének ügye újból a képviselő testület elé került, amelyet az Országos Testnevelési Tanács adott ki, és amiknek a bevételét hazafias testnevelési célra kell fordítani. A korábbi ülésen a képviselők egy része sérelmezte ezt, ezért visszaküldték a további bélyegeket.
AZ OTT most visszaküldte a bélyegeket, azzal, hogy az országban egyedülállóan csak szentesi a képviselő testület tiltakozott. A kérés ellenére valószínű, hogy a testület most sem fogja megváltoztatni a korábbi döntését.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

           
1926. november 28 vasárnap Alföldi Újság (XXVI. 269.sz.)
Az SzMTK vezetősége és választmányi tagjai – a birkózó szakosztály is – felhívatnak, hogy ma, vasárnap reggel 8 órakor fontos ügyben feltétlenül jelenjenek meg.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1927. január 1. Alföldi Újság (XXVII. 1. sz.)
A Korona helyett új pénz a Pengő a hivatalos fizetőeszköz, hiszen akkora számokkal kellett már számolni, hogy ezzel szinte komolytalanná tette a magyar fizetőeszközt nemcsak a nemzetközi kereskedelemben, hanem Magyarországon is. Nagyon hullámzó volt egész évben a papírkorona és az aranykorona átváltási ára 15 és 18 ezer között mozgott. 1927. január 1-től hivatalosan 12.500 korona ér 1 pengőt, de jó darabig még mind a két fizetőeszköz egymás mellett forgalomban van, sőt az árjegyzékeket , az illetékeket stb is mind a két formában jelezni kell és fel kell tüntetni. – szerk.
Néhány átváltó szám, érték
            1 pengő           12.500 kor                              50 ezer kor      =          4 pengő
            100 pengő       1,250 ezer kor                      100 ezer kor       =          8 pengő
            1000 pengő     12  millió  kor                       5 millió kor       =          400 pengő      
                                                                               10 millió kor       =          800 pengő
Az Alföldi újság 1. szám 2000 korona – 16 fillér (vasárnap)
                            2. szám   500 korona -    4 fillér (hétköznap)
                            4. szám 1000 korona -    8 fillér (vasárnap)                      
                            5. szám   500 korona  -   4 fillér (hétköznap
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1927. január 11. Alföldi Újság (XXVII. 7 sz.)
Megalakult az „Árpád” professzionista Testedző Egyesület Szentesen
Százhúsz millió értékű részjegyet jegyeztek eddig.
Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta alakuló ülését alakuló gyűlését az „Árpád” Testedző Egyesület. Az új klub alakulásának az ad különös érdekességet, hogy ez az első szentesi sportegyesület, amely az amatőrizmussal szemben helyezkedve a professzionizmusra építi működését. Sok huza-vona előzte meg ennek az egyesületnek a megalakulását, mert sokan úgy találták, hogy a professzionizmus vidéki keretek között megvalósíthatatlan. Vasárnap azonban mégis elérkezett az egyesület ahhoz, hogy a kezdet nehézségein túlesve, most már megalakult. S működésével bebizonyíthatja, hogy a professzionizmusnak Szentesen is van létjogosultsága. (sajnos nem volt jó próféta a szerkesztő, hiszen egy évig sem működött ez a nagyszerű játékosokból álló csapat! – a szerk.)
A gyűlést, amelyen körülbelül negyvenen jelentek meg, dr. Négyessy Imre polgármester nyitotta meg, aki rövid tartalmas beszédjében rámutatott a testedzés nagy fontosságára. Utána Ibolya János felolvasta az Egyesület Alapszabálya-it, melyet a jelenlevők egyhangúlag elfogadtak. Az Alapszabály szerinte az egyesület címe „Árpád Sportegyesület” mint szövetkezet.
A szövetkezet programja pedig a labdarúgó sportnak a fejlesztése, ezáltal ennek népszerűsítése és a magyar testi kultúra szolgálatba állítása. Az ehhez szükséges anyagi eszközök megszervezése, labdarúgó mérkőzések beléptidíj melletti rendezése, valamint mások által rendezett mérkőzéseken való részt vétel segítségével.
Az Alapszabály-ok felolvasása után a részjegy tulajdonosok, akik körülbelül 120 millió korona értékű, részjegyet jegyeztek, megválasztották a tisztikart. Az egyhangú választás eredménye a következő:
Igazgatóság:
Kádár Árpád, dr. Négyessy Imre, dr. Kövér Imre, Argényi Sándor, dr. Balázs Imre, Wellish Imre, László György
Felügyelő-bizottság
Czukkermann Andor, Für Géza, Gruber József, Hajnal Pál, Hegedűs István, Lupták János, Király László, vitéz Kovács Ferenc, dr. Panyik Tóth Demeter, Wiener Miklós, Woitiz Hermann, Zsoldos László
Választmány
Balázs Dezső, Dobos Ferenc, Encseff György, Feuer Lajos, Fridrich János, Grossman Béla, dr. Lakos István, dr Mátéffy György, Orosz István, dr. Péter Ernő, lovag Prunkl János, dr. Révész István, Ring Sándor, Nittinger Géza, Rubinstein Imre, Schwarcz Árpád, Molnár László, vitéz Várady László, Váradi Miksa, Virágos Tóth Ferenc.
Ellenőrök: Halász-Szabó Mihály, Négyesi István, Novobáczky Andor
Ügyész: dr. Csák Gyula, dr Orvos Papp Andor
Titkár: Ibolya János, Intéző Szathmáry János, Pénztárnok: Hankó Endre,
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1912. január 12. Alföldi Újság (XXVII. 8 sz.)
Az SzTE korcsolya pályája ma délután ismét nyitva van, este nagy kivilágítás
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1921. január 16. Alföldi Újság (XXVII. 12 sz.)
-
Meghívó – A levente egyesület évi rendes közgyűlésére – dr, Szeder Ferenc János a szervezet elnöke – országgyűlés képviselő
- Meghívó – A SzMTK évi rendes közgyűlésére -  Lupták János elnök (mellesleg az Árpád  SE Felügyelő Bizottság tagja).
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1927. január 26. Alföldi Újság (XXVII. 20 sz.)
Az SzMTK az éves rendes közgyűlésén megválasztotta  a vezetőséget, a tisztikart:
A tisztikar összetétele:
Elnök Rónai Béla, alelnök Spitzer Illés, ügyvezető elnök Lupták János, titkár Vass Endre, ügyész d. Vajda Antal, főpénztáros Mayer Péter, pénztáros Lukács Gyula, jegyzők Tóth Sándor és Zöldi József, intézők Traj János és Boros Béla, ellenőrök vitéz Horváth Sándor és Szépe Imre
A egyesület tagjai között felmerült az a gondolat, hogy dr. Szeder Ferenc Jánost,  országgyűlés képviselőt (mellesleg Szentes legnagyobb földbirtokkal rendelkező földbirtokosa – szerk.) kérjék fel az egyesület tiszteletbeli elnökévé. Azonban a közgyűlésen ezt a felvetés hivatalos formában nem jutott kifejezésre.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1927. január 29. Alföldi Újság (XXVII. 23. sz.)
A Testnevelési Bizottság februárban ülésezik
Csongrád vármegye törvényhatósági bizottsága február 3-án, csütörtökön de 10 órakor az alispán elfogadó termében ülést tart. Az ülésen nagyfontosságú testnevelési ügyeket tárgyalnak, amelyre a bizottsági tagokat az alispán meghívta.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1927. február 4.
A levente ügy a testnevelési bizottság előtt.
A leventetörvény a megyében nem érte el a kívánt eredményt, és ezzel a kérdéssel foglalkozott a törvényhatósági jogkörrel felruházott testnevelési bizottság az első ülésén. A bizottság ülését dr Csergő Károly nyitotta meg, a jelenlevők üdvözlése után az egyes járási testnevelési-vezetők tették meg a jelentéseiket.
Az ülésen megjelentek:
Kalapis János ny. ezredes, Jánossy Leó ny. alezredes a mindszenti járás felelőse, Réhner Vilmos ny. alezredes a szentesi terület felelőse, Ackermann Arthur ny. alezredes, Dömötör Sándor ny. őrnagy a dorozsmai járás felelőse,
Fekete László, Dósa István és Szőke Sándor járási főszolgabírók, dr Négyessy Imre polgármester, Greskovits Pál Csongrád városi gazdasági tanácsnok, dr. Cicatricis Lajos felsőházi tag, ny. főispán, Bugyi Antal v. nemzetgyűlési képviselő, és dr. Mátéffy Pál vármegyei tiszti főorvos
A hozzászólók elmondták, hogy a területükön több-kevesebb sikerrel próbálták meg nyilvántartásba venni a leventekorú fiatalokat, összegezve a 11.212 leventeköteles ifjú közül 8.554 fő van beszervezve. Csongrád vármegye területén 146 ifjúsági oktató működik 15 levente egyesület működik akiknek 126 sport-garnitúrájuk van. Az elmúlt évben 6 levente ünnepély és 9 műkedvelő előadás volt, és 8 ifjúsági oktató kapott elismerést.
A jövőbeni tervek:

  1. Ifj. oktatói tanfolyam szervezése a vármegye területén (Szentesen, Csongrádon, Mindszenten és Kisteleken) – felterjesztés a kulturális minisztériumhoz
  2. a tanfelügyelőség felkeresése, hogy utasítsák az egyes elemi iskolai tanítókat, az iskolaköteles növendékek kis leventévé való kiképzésére
  3. javaslat a kultuszminiszternek, hogy az újjonan épülő külterületi állami iskolák megfelelő tornateremmel és tágas udvarral legyenek ellátva
    Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.




1927. február 8. kedd Alföldi Újság (XXVII. 30 sz.)
Más egyesületek is próbálkoznak azzal, hogy az egyesületeknek a bevételi oldalára pénzt tudjanak szerezni, hiszen a sportra fordítható központi támogatások abban az időben meg sem közelítették a mai támogatásokat. Igaz, hogy jóval kevesebb egyesület volt, és jóval kisebbek – volumenében – a kiadások. A lelkesedés viszont sokkal nagyobb volt, a támogatók is könnyebben megnyíltak. A helyi sajtóban szinte minden hétvégén több bálról is beszámolnak, amelyek túlnyomó részt jótékonysági céllal lettek szervezve. (– szerk.)
- SzMTK színielőadás
A SzMTK műkedvelő gárdája vasárnap este jól sikerült színielőadást rendezett az Ipartestület nagytermében. A „ Vén gazember -t” adták elő. Az előadás sikere nagy részben Dormann Andornak köszönhető, aki rendezte az előadást, és a címszerepet is ő játszotta. Az előadás után engedéllyel fél órás táncmulatság volt, ami éjfélig is eltartott.
- SzTE tornászbál
A SzTE második alkalommal rendezett tornászbált szombaton este, és csak a legtejesebb elismerés hangján lehet szólni az ott látott szebbnél-szebb tornamutatványokról. A hölgy tornacsoport éppúgy, mint a gyermekek hiba nélkül bemutatott, nagyfokú begyakorlást igénylő mutatványai, de csodálatos volt a férfiak szemet gyönyörködtető plasztikus szertorna gyakorlata is. A közönség sokszor nyíltszíni tapsban tört egy-egy jól sikerül mozdulat, gyakorlat után. A tornagyakorlatok után tánc következett, mely elég jó hangulatban hajnalig tartott.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1927. február 20. Alföldi Újság (XXVII. 41. sz.)
- Az Árpád SE profi labdarúgó csapata a SzTE pályáján du 2 órakor tréningmérkőzést játszik, melyre belépőjegyeket nem szednek

  1. Az SzMTK birkózó szakosztálya február 21-én hétfő du. 4 órai kezdettel az Ipartestület nagytermében házi birkózóversenyt rendez, melyre a nagyérdemű sportközönséget tisztelettel meghívja  - Vezetőség

Belépődíj: ülőhely 1 pengő, állóhely 50 fillér

  1. A SzMTK műkedvelő gárdája, a korábbi sikereken felbuzdulva – a  HADRÖÁ támogatása érdekében – újabb műkedvelő előadást tart, melyet reggelig tartó táncmulatság követ.

Helyárak: 1.60 pengő, és 1,40 pengő
Program:

  1. Csipkerózsika – előadja Somogyi Etus
  2. Vonós quartett – az SzMTK zenekara
  3. Samu – 1 felvonásos bohózat – szereplők Somogyi Etus, Dormann Andor, Hanka János, Somlai Árpád
  4. Magyar dalok – Gyurinovics Dezsőné
  5. Dániel, ne bőgj! Szereplők Ihász Verka, Farkas Márton
  6. Kuplék – Székely Sándor
  7. Adóbevallás – bohózat, szereplők Ihász Sándor és Sípos Mihály
  8. Szavalat – Gulyás Ferenc
  9. A helyettes – 1 felvonásos bohózat, szereplők Singer Árpád, Törőcsik Gergely, Ihász Sándor, és Sípos Mihály
    Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.




1927. február 26 szombat Alföldi Újság (XXVII. 46. sz.)
A legutóbbi korcsolya napon többen beszakadtak a Kurcán kialakított jégpályán. A megenyhült időjárás sajnos a jégpáncél vastagságát is elvékonyította több helyen. Szerencsére komolyabb baleset nem történt. Nem ártana – egy esetlege újabb fagy esetén – nagyobb gondot fordítani a korcsolya pályára, a közönség testi épségére, amíg komolyabb katasztrófa nem történik, sőt szükség esetén hatósági ellenőrzés is indokolt volna.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1927. március 10. Alföldi Újság (XXVII. 56. sz.)
- Szentes város sporttársadalma élénk érdeklődéssel figyeli, hogy Budapest és a vidéki nagyvárosok mintájára, az áldozatkész és lelkes sportbarátok itt is megalakították a profi futballcsapatot.    
Csak azok, akik évek hosszú során át foglalkoztak a futballsporttal, és kísérték figyelemmel a külföldön is végbemenő változásokat, és mindent, ami ezzel a csodálatos sporttal történt, csak azok tudják teljességgel felértékelni a jelenlegi helyzetet, hogy milyen óriási lépés volt ez Szentes sporttörténetében, de akár kontinentális viszonylatban is, a sport fejlesztése területén is. Évtizedekkel megelőzték korukat
Tudni kell, hogy a futball már nem csak néhány szaladgálni, meg rugdosni vágyó fiatal sportja, hanem komoly munka, feladat, amelyre az arra ráteremetteknek is komolyan kell edzeni, testben és lélekben készülni. Csak a lelkiismeretes munka adhat önbizalmat, tudást, kondíciót arra, hogy eséllyel vehessék fel a küzdelmet más hasonló tudású csapattal, hogy nem maradjanak alul e nemes versengésben. Azon kívül a közönséget is ki kell szolgálni, hiszen ilyen szinten már nemcsak a saját maga szórakoztatására játszik az ember, a vasárnap délután sok embernek egy olyan időtöltés, amire egész héten készül, és ha nem sikerül a kedvencek mérkőzése, hát a következő hét munkavégzése nem a legjobb hangulatban fog elkezdődni.
A profivá válás egyik alapindokaként az Árpád SE vezetősége – melyből több név is esetleg ismerősnek tűnik a SzTE elnökségéből – elsőrangú célnak tartja közönség kiszolgálását, és semmi áldozattól sem riad vissza, hogy csapatát akár még a budapesti viszonylatokban is elsőrangú csapatnak fejlessze. Ez okból is több neves budapesti játékossal is tárgyalt a vezetőség, hiszen van néhány poszt, amire – a kitűzött célok elérése érdekében – erősíteni kell, és a gyengébb posztokon játszó játékosokat, velük ki lehet váltani.
Természetesen a város közönségének is méltányolni kell ezen törekvést, felkarolni, támogatni, sportbarátokat, támogatókat szerezni, mint ahogy Szeged, Szombathely stb városok közönségei tették, akkor a jó eredmény nem maradhat el sem anyagi sem erkölcsi tekintetben.
- Lázas izgalommal készülődik az Árpád SE professzionista legénysége a Szegedi Vasutas SE-el tartandó vasárnapi mérkőzésre, hogy tudásukhoz méltó eredményt érjenek el a délkerületi bajnokság jogos aspiránsai ellen. A csapat a múlt heti szereplését nagyban „meghendicepelte” az, hogy a vezetőségnek több posztra teljesen új játékosokat kellett kipróbálni, akiken még meglátszott a tréning hiány. Ez az ami megzavarta a csapat egységét. A gyengén szereplő jobb hátvéd pedig előidézője volt a döntetlen eredménynek, ami által erre a posztra új játékos aktiválása vált szükségessé, aki már a vasárnapi mérkőzésen be is fog mutatkozni. A folyamatban levő tréningek alatt a játékosok olyan nagyfokú formajavuláson mentek keresztül, hogy az Árpád vezetősége teljes bizalommal tekint a csapat vasárnapi szereplése elé. Ez a mérkőzés alkalmas lesz arra, hogy a sportszerető szentesi közönség igényét teljes mértékben kielégítse mind a játék, mind az eredmény.
Előzőleg a helyi riválisok a SzTE és a SzMTK játszanak a bajnoki pontokért. Ez a mérkőzés a helyi elsőség eldöntését lesz hivatva eldönteni. Jóslásokba elég nehéz bocsátkozni, mivel a SzTE csapatából átigazolt az Árpád SE-be Hajdú és Horvát után a két Szahmáry, Bóna, Báló és Piti. Mivel a csapat gerince elment, így a megmaradt játékosokból senki nem tudja előre megállapítani, hogy milyen eredményre képes. A futballszerető közönségnek az lenne az érdeke, ha a SzTE összeszedné magát, mert e nélkül a II. osztályban kevés esélye lesz helytállni.

  1. Meghívó

A SzTE 1927. március 31-én du. 5 órakor a városháza közgyűlési termében 1927.évi rendes közgyűlését tartja, amelyre az Egyesület tagjait meghívom azzal, hogy határozatképtelenség esetén 1927. április 3-án de. 10 órakor a fent jelzett helyen a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozni fog az alanti ügyekben.
Szentes, 1927. márc. 27.        dr. Csergő Károly s.k. Csongrád vármegye alispánja
                                                                       egyesületi elnök.

T á r g y s o r o z a  t

  1. elnöki megnyitó
  2. titkári jelentés
  3. 1927. évi költségvetés
  4. pénztári jelentés
  5. számvizsgáló bizottság jelentése az 1925. és 1926. évi számadások megvizsgálásáról
  6. az Árpád SE-vel a pálya használatára vonatkozólag a választmány által kötött bérleti szerződés megfellebbezése
  7. esetleges indítványok (melyek 3 nappal a közgyűlés előtt az elnöknél írásban leadattak) tárgyalása
  8. Alapszabály módosítás
  9. számvizsgálóbizottság választása
  10. választások a megüresedett tisztségekre
  11. elnöki berekesztő

Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1927. március 27. vasárnap
Igazi „Derby matché” avatja a közönség óriási irányú érdeklődése a ma délutáni Árpád SE – Szegedi Vasutas SE között lejátszandó mérkőzést. A Szegedi Vasutasok nagyképességű együttese a vezető helyen áll a délkerületi bajnokságban, ami csak fokozza az Árpád SE professzionistáinak amúgy nagymérvű győzni akarását.
Tekintve az Árpád SE múlt vasárnap elért döntetlen eredményét, tudásuk teljes latbavetésével igyekeznek nevükhöz méltó eredményt kicsikarni jóhírű ellenfelüktől, és ha Szentes sportszerető közönsége lelkes biztatása sem marad el, hisszük, hogy ez teljes mértékben sikerül is nekik.
A küzdelmes mérkőzést megelőzi a két helyi rivális SzMTK és a SzTE érdekes bajnoki találkozása. vezeti be, minekutána a mérkőzés a szentesi amatőr csapatok hegemónia jellegével bír. A győzelmet mindkét csapat ezért fokozott mértékben ambicionálja.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1927. március 29. kedd  Alföldi Újság (XX VII. 71)
Vasárnap délelőtt tartotta meg rendes ülését a városi Testnevelési Bizottság. Az ülésen dr. Lakos István főjegyző, Rehner Vilmos testnevelési tanácsos, de Szeder Ferenc János országgyűlési képviselő, Csallány Gábor, dr Bonczos Miklós és dr Jaeger Imre vettek részt. Az ülés tárgya a múlt évben végzett munkáról való beszámolás volt.
Rehner Vilmos testnevelési tanácsos ismertette a tárgyat ás bejelentette, hogy a levente összeírást végrehajtották. Szomorú dolog, hogy a leventék igen tekintélyes százaléka nem jár rendesen a levente foglalkoztató gyakorlatokra. A sportpálya régen húzódó ügyében kívánatos volna, ha azt a város rendezné, illetve ha kiutalná a kért sportpályát. Ellenkező esetben felterjesztés kellene tennie az illetékes minisztériumhoz. A Testnevelési Bizottságnak egyébiránt aggodalmai vannak a Szabó Béla-féle telekre vonatkozóan, amelyet a bizottság nem tart alkalmasnak a sporttelep céljaira. Legmegfelelőbb lenne, ha a város átengedné a városi kertet. Ez nem is kerülne pénzbe, mint a Szabó-féle telek, amelyet előbb meg is kellene vásárolni.
Végül a június 3-ra tervezett megyei leventeverseny ügye került szóba, amelynek megtartását a Falu Szövetség szeptemberi kiállításával kapcsolatban ajánlja a Testnevelési Bizottság.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

           
1927. április 3. vasárnap Alföldi Újság (XXVII. 77.)
A SzTE ma délelőtt tartja a határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlését a városháza közgyűlési termében. Az érdekesnek tűnő közgyűlés iránt lehetne nagyobb is az érdeklődés.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1927. április 5. Alföldi Újság (XXVII. évf. 77.)

  1. Eddig 200 tagja van a Polgári Lövész Egyesületnek.

A szentesi Polgári Lövész Egyesület dr. Lakos István főjegyző, főlövészmester elnökletével szombaton ülést tartott. Az ülésen megállapították az éves tagsági díjakat, mely szerint az éves tagsági díj 1 pengő. A fiatal egyesületnek eddig 200 tagja van és két fegyvere.
Az ülésen elhatározták, hogy a városi képviselő testülethez beadványt intéznek, melyben a levente gyakorlótelep kijelölését fogják megsürgetni. Az egyesületnek lőpályára volna szüksége, amelyet a levente gyakorló telep keretén belül kívánnak megvalósítani.

  1. Hatalmas gólarányú győzelem

Hatalmas gólaránnyal és Szentesen még soha nem látott gyönyörű játékkal győzte le az Makói TK-t az Árpád SE futballcsapata. A mérkőzés bővelkedett szebbnél-szebb jelenetekben. Igazi profi futball volt az amit vasárnap láthatott a szentesi sportszerető közönség. Az Árpád SE csapata az igen gólerős Gerberrel kiegészülve végre gólokban is megmutatta és beváltotta fölényét, amit a játék képes mutatott.
A két amatőr csapat eredménye azonban már nem ilyen, mert az SzTE állandó fölénye ellenére sem tudott gól rúgni, s ezzel győzni az Hódmezővásárhelyi MTE csapata ellen, ugyanakkor a SzMTK csapata súlyos vereséget szenvedett el a Kiskunfélegyházától.
Eredmények
            Árpád SE – MTK       8:0 (3:0)
            SzTE – HMTE           0:0 (0:0)
            SzMTK – KTK          0:6 (0:2)
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1927. április 15 péntek         Alföldi Újság (XXVII. 96.)
Nemzetközi futballmérkőzés Szentesen!
Az Árpád SE a bécsi Fussball Club Nichloson csapatát fogadja. A mérkőzés előtt a két csapat tiszteletére eljátsszák a két ország himnuszát. Előmérkőzést a szentesi amatőrökből álló válogatott csapat játssza a Testvériség SE csapatával. A nap fénypontjaként, a szünetekben Bakai Jancsi, Szentes méltán legnépszerűbb zenekara szórakoztatja a közönséget.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1927. április 24. vasárnap   Alföldi Újság (XXVII. 92)
Árpád SE – Rákospalota.
Az Árpád SE csapatában játszani fog a Testvériség SE-ből  ideigazolt centerhalf, és a délkerületi válogatott nagyszerű tehetsége a jobbszélső, eddig a Békéscsabában futballozó Hrabovszki. Az Árpád Se eddigi története során még veretlen, mellyel országos hírnevet szerzet, városunknak is.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1927. május 1 vasárnap   Alföldi Újság ( XXVII. 98)
Kettős labdarúgó mérkőzés az Erzsébet kerti sporttelepen
SzTE – Kuskunfélegyháza, bajnoki mérkőzés
Árpád SE -  Kelenföld FC
A Kelenföldiek teljes, komplett csapattal jönnek le Szentesre, akik között 5 válogatott labdarúgó is található.
Az Árpád SE profi labdarúgó csapata Pünkösdre, egy 16 napos túrára megy Romániába, ahol 9 mérkőzésből álló mérkőzés sorozaton kell játszania, helytállnia és bizonyítani csapatunk nagyszerű tehetségét.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1927. május 5 péntek  Alföldi Újság (XXVII. 104)
Árpád SE  - Újszeged labdarúgó mérkőzés, előtt az SzTE fogadja a Kunszentmártoni Törekvés amatőr csapatát.
A szegediek rendkívül durva játékkal próbáltak meg ellenállni. Szathmáry Istvánt egy nagy tempójú labdavezetés közben úgy „elütötték”, hogy eszméletlen állapotban kellett a pályáról levinni, és mentővel a Kórházba vinni. Ott ellátták a sérülését, majd hazaengedték. Csak estére állt be javulás az állapotában. Abban az időben mintha nem tulajdonítottak volna akkora jelentőséget egy ilyen sérülésnek. Manapság biztos benntartották volna néhány napra a kórházban megfigyelés alatt – hiszen sokkal súlyosabb következménye is lehetett volna egy ilyen sérülésnek.( – szerk)
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1927. május  14. szombat   Alföldi Újság ( XXVII. 109)
Birkózóverseny
A világhírű magyar birkózók teljes létszámmal lejönnek Szentesre Papp Lászlóval az élen, aki kétvállra fektette a finn csodabirkózót, a világ legjobbját a finn Kokkenint.. Érdekessége lesz a jelen versenynek, hogy a válogatott Keresztes – aki szintén nagyon híres birkózó – a köz óhaja szerint kiáll, a nála magasabb súlycsoportban versenyző Papp Lászlóval, és birkózik vele
Jegyek elővételben kaphatók vitéz Mátéffy Dezső nagy trafikjában kaphatók. Délután 5-től pedig a színház pénztárában. A verseny tiszteletdíjai a Wellisch gépraktár kirakatában kerülnek kiállításra, ahol ezeket a nagyözönség is megtekintheti.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1927. május 15 vasárnap  Alföldi Újság (XXVII. 110.)
- Birkózóverseny
Előreláthatóan hatalmas az érdeklődés a birkózóverseny iránt melyre este a Tóth József színházban kerül megrendezésre. Nem csak a világhírű birkózók szereplése lehet élvezetes, hanem városunk világhírű szülöttje Papp László szereplésére is igen kíváncsi a sportszerető közönség. Hihető, hogy Szentes városának a kultúráért lelkesedő polgársága tömeges jelenlétével fogja kimutatni ragaszkodását és szeretetét Papp László, és a magyar nevet szerte a világon ismertté és  híressé tett birkózók iránt annál is inkább, mert ősidők óta űzi ezt a sportot az ember, de most nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a legférfiasabb és legmagyarabb sport manapság. Mi mindenestre hiszünk a sikerben, mert tudjuk, hogy Szentes városa mindenkor megbecsülte a saját kiválóságait.
A verseny du. 5.45 perckor kezdődik a színház teremben, jegyek 5 órától kezdve váltható a pénztárnál.
A birkózók az 1 óra 18 perces vonattal érkeznek és a vasútnál Piti Péter gazdasági tanácsnok a város nevében fogadja őket. A birkózók délutáni programja az Árpád SE és az SzTK barátságos labdarúgó mérkőzés megtekintése lesz

  1. Árpád SE - SzTK

Végre egy szép élvezetes küzdelmet lát a szentesi sportközönség vasárnap. Szeged legjobb csapata és egyben a legrégibb egyesület, az SzTK jön egy barátságos mérkőzésre Szentesre az Árpád SE-hez. Nem kevesebb, mint hét délkerületi válogatott játékosa van a szegedi csapatnak. Hosszú évek óta együtt vannak a csapat tagjai, remekül ismerik egymást, állandó tréner keze alatt dolgoznak, rendszeresen edzenek, aminek meg is van az eredménye, hiszen impozáns gólkülönbséggel verték idáig az ellenfeleiket.
Az Árpád SE-nek nagyon kell vigyázni, nagy lelkesedéssel kell belefeküdnie a játékba, ha meg akarja nyerni.
A mérkőzés kezdete pontosan fél 5 óra. Az Árpád SE vezetősége – mint rendező – mélyen leszállította a jegyeket 40-, 80-, 1.20-,  és 1.60 P
Kényelmes ülőhelyek és hűsítő
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1927. június 4. péntek  Alföldi Újság  (XXVII. 125)
A szentesi reálgimnázium tornaversenye, melyen a szolnoki felsőkereskedelmi iskola csapata is részt vesz.
Program:

  1. Felvonulás
  2. zenés szabadgyakorlatok
  3. I-IV osztályok játéka
  4. távolugrás
  5. magasugrás
  6. I-IV osztály síkfutás különböző fajtái
  7. 10 x 100 m-es staféta
  8. rúdugrás
  9. 100 m-es előfutamok
  10. súlydobás
  11. egyéni és 10-es magasugrás
  12. discosvetés
  13. gerelyvetés
  14. 400 m-es síkfutás
  15. korlát
  16. 4 x 100-as staféta
  17. elvonulás

Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1927. július 3. (Alföldi Újság XXVII. 148.sz.)
Szerencsétlenség sportolás közben
Mint olyan sok minden, ami a hétköznapok során érheti az embert, a sport sem kivétel pl a szerencsétlenségek, balesetek, sérülések területén. Rengeteg olyan sport van a világ, ahol a részt vevők bizony könnyen megsérülhetnek – nem véletlen az a mondás, hogy a sportágak nagy része a háborúskodás, az emberek egymás elleni küzdelmének, valamilyen módon a másik legyőzésének a „csendesített” változata -. Bizony sok esetben komoly sérüléseket lehet okozni egymásnak még abban az esetben is, ha megfelelő szabályok vannak, ha vannak védőeszközök. Napjaink során nem kell bemutatni a rögbi, az amerikai foci, a pankráció, a jégkorong, kézilabda, vízilabda, a különböző keleti harcművészeti sport stb veszélyeit, pedig a korszerű anyagokból tudományosan elkészített védőeszközök egy sok sérülést megakadályoznak, de még így is rengeteg, komoly következményekkel járó baleset bekövetkezhet.
A korabeli futball, bizony elég kemény volt, gyakran megsérültek a játékosok, amelynek több oka is lehetett. A játékosok felkészületlensége, rossz szervezés, a hibás játékvezetői ítéletek, a kényszerhelyzet, az önfeláldozás, a megfelelő védőeszközök hiánya, a szabályok BE NEM TARTÁSA, a gondatlanság, az odafigyelés, a gondosság hiánya - ezek miatt a véletlen kizárható stb. Sok néző, különösen a hölgyek nagy része, ilyen meggondolásból nem nagyon művelték a sportnak azokat az ágait, ahol „kontaktusba” kerülhet az ellenféllel, és ezeket a sportokat nézni sem nagyon szerették. Egy-egy tudósítás is elég volt ahhoz, hogy a hölgyek előtt az adott mérkőzés, vagy edzés, esetleg egy verseny már ne legyen szimpatikus:
„ Szerencsétlenség …. Péntek estefelé az Erzsébet-kerti sporttelepen könnyen végzetesség válható baleset történt.. Diszkosz gyakorlat folyt a pázsiton, amikor S.Sz. véletlenségből olyan szerencsétlenül hajította el véletlenségből a súlyos diszkoszt, hogy K.I. szabótanoncot a fején találta. A vérző fiút a mentők szállították be a sporttelepről a kórházba, ahol megállapították, hogy a diszkosz a fiú bal szemét sértette meg. Nyomban bekötötték, és a lakására szállították. Sérülése szerencsére nem súlyos, a véletlen balesetért senkit nem terhel felelősség.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1927. július 15.  péntek ( Alföldi Újság XXVII. 158.)
Aljechint lelkesen fogadták Szentesen
Nagy létszámú szentesi sportrajongó várta este hat órakor a szentesi vasútállomáson Aljechint, a sakkozás világmesterét, aki Tóth magyar mesterrel, a Sakkvilág főszerkesztőjével együtt érkezett meg Kecskemétről. Várták még Cole belga sakkbajnokot is, de ő sajnos nem érkezett meg.
A vasúti kocsiból kiszálló, rokonszenves arcú világhírű sakkmestert egy igen jól megszerevezett fogadó ünnepély keretén belül, a szentesi Sakk-kör nevében Csallány Gábor üdvözölte német nyelven, majd egy fehér ruhába öltözött fiatal szentesi úrileány díszes csokrot nyújtott át a szentesiek nevében Aljechinnak. A sakkmester néhány kedves és meleg szóval köszönte meg a lelkes fogadtatást, majd a fiatal leány és Csallány Gábor kíséretében a város hintajába ült – a városnak külön vendégfogadásra alkalmas díszes fogata volt, lovakkal és hajtóval együtt, aki a város reprezentatív vendégeit fogadták, és vitték végig a város főutcáján – amit több lovasfogat és autó követett végig a Kossuth utcán a Petőfi szállodához hajtottak. A Petőfi előtt ismét hatalmas és éljenző tömeg fogadta a meghatott sakkmestert.
Este társasvacsorára volt a Petőfiben, majd megkezdődött a verseny. Aljechin szimultán sakkban egyszerre 42 játékossal mérte össze tudását.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1927. július 17. pénteken megjelent piaci árak (összehasonlításul, hogy mibe kerülnek a belépőjegyek)
                                                                       július 17                                  okt 30 
marha (élősúlyban                              76-80 fill/kg
marhahús                                            2.60 Pengő/kg                        2.20 P/kg
borjú élősúlyban                                 1 pengő/kg
borjúhús                                             2.60-2.81 Pengő/kg                2.60-2.80 P/kg
birka élősúlyban                                 76-81 fill/kg
birkahús                                             2.00 Pengő/kg                        2.20 P/kg
hízott sertés                                        1.28 Pengő/kg                        1,28 P/kg
           
zsír, háj                                               2.72 Pengő/kg                        2.40 P/kg
tyúk, csirke, hízott liba                      1.76 engő/kg                          1.70 P/kg
           
liszt                                                    0.40-0.50 Pengő/kg                0.40-0.50 P/kg
tojás                                                   9 fill/db                                  14 fill/db
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.



1927. július 24. vasárnap (Alföldi Újság  166.)
A futballsport híveihez felhívást intézett a két szentesi labdarúgással is foglalkozó egyesület vezetősége, hogy egyesületi alapon új profi alakulatot szervezzenek. Mindenkit felhívnak és szívesen látják tagnak az új egyesületben, mert csak így látják biztosítva Szentes sportjának a jövőjét.
Szentes ebben az időben is közel 35. ezer lakossal rendelkezett, több nagyobb mezőgazdasági és ipari termelő és szolgáltató működött a városban. Az anyagi és személye feltételek az elinduláshoz elegek voltak, de mint látjuk később, tiszavirág életűre sikeredett az elindított csapat. Rövid tündöklést követően, hamar kilobbant a támogatókban a láng, a pénztelenség pedig ebben a sportban már akkor sem volt jó „ómen”, mint amint az többször is bebizonyosodott.(- a szerk.)
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1927. augusztus 11. Alföldi Újság XXVII. 180.)
Megalakult az AMAC (az Alföldi Magyar Automobil Club)
Mint az egyik legnagyobb autóparkkal rendelkező város az Alföldön, időszerű volt, hogy ennek a technikai sportágnak valamilyen módon szervezett formában szolgálják ki azokat az igényeket, melyek mind az autótulajdonosok, mind a város sportszerető néző részéről felmerült. A szervező bizottság este hatra hívta össze az érdekelt autótulajdonosokat. Az alakuló ülésen dr. Farkas Béla főispán elnökölt, és megjelent Szeder Ferenc János országgyűlési képviselő, Szentes legnagyobb területtel rendelkező földbirtokosa is.
A gyűlésen részt vevők akarategységben  kijelentették, hogy a klubbot megalakítják, de a vezető tisztségeket egyenlőre nem töltik be. A gyűlés az Alapszabály-tervezetet elfogadta, s azt jóváhagyás céljából – az akkor hatályos törvények értelmében – a Belügyminiszterhez terjesztették fel.
Az ideiglenes választmány tagjai:
Kristó Nagy István gyógyszerész, vitéz Mátéffy Dezső dohány-nagytőzsdés, vitéz Négyessi Imre mérnök, Sarkadi Nagy Mihály földbirtokos, dr. Székely Alfréd orvos és Weinberger Gábor műszerész, kerékpár, jármű és alkatrész kereskedő, ügyész, dr, Sárossy Endre ügyvéd, titkár Nagyiván Lajos joghallgató, pénztáros Argényi Sándor bankigazgató.
A gyűlésen döntöttek arról is, hogy 1927. október 4-én megtartandó autóversenyre vonatkozó verseny- nevezési felhívást néhány napon belül kibocsátják. A tervezett túraút kezdési időpontja október 4-én 07.00 óra a vármegyeháza előtt, a cél-érkezés ugyanott. Az első (184.4 km) szakasz útvonala: Szentes – Kiskunfélegyháza – Szeged – Makó –Hódmezővásárhely - Szentes. Egy óra ebédidő után a második szakasz (179,2 km): Szentes –Kunszentmárton – Szarvas – Békéscsaba – Orosháza – Nagymágocs – Szentes
A kategória-győztesek és az abszolút győzteseknek értékes jutalomtárgyakat tűznek ki. A versenyre a szervezők kb 40-50 kocsi benevezésére számítanak.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1927. augusztus 17. Alföldi Újság ( XXVII. 185.)
Vasárnap nagyszabású úszóversenyt rendezett a SzTE a Tiszán.
Eredmények
Csongrád- Szentes – hosszútávú úszás (13. km)

  1. Tasnády  László
  2. Joó Zoltán
  3. Virágos Bálint
  4. Márton Piri – Csongrád

Szerepelt még 5 csongrádi úszó, a szentesiek közül valamennyi induló helyezett lett.
Tisza-hídtól a Strandig
1. Temesváry I.           14 éves diák
2. Temesváry II          17. éves diák
3. Halász László
Indult még 4 úszó, valamennyien célba értek.
Hajóállomástól a Strandig

  1. Szolcsányi
  2. Göbölyös

A női úszók közül ugyanezen a távon

  1. Janó Teréz
  2. Nittinger Ili

500 méteres gyorsúszás

  1. Joó Zoltán
  2. Grünfelder
  3. Szabó elemér

Nők

  1. Széll Erzsébet
  2. Schwarcz Ella
  3. Janó Teréz

200 m-es mellúszás

  1. Tasnády László
  2. Joó Zoltán
  3. Szabó Elemér

200 m-es gyorsúszás

  1. Joó Zoltán
  2. Csallány Dezső
  3. Grünfelder

Az első helyezet a „1927. évi Tisza-bajnok” büszke címet viselhette, és erről elismerő oklevelet is kaptak.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.



1927. augusztus 24 szerda, Alföldi Újság (XXVII. 189.)
Delelő bővítése
A SzTE vezetősége már korábban egy évvel ezelőtt ajánlatot tett a városnak, és kérte a közgyűlést, hogy az Erzsébet-kerti sporttelep mellett levő „Szamár-Delelő csárda” épületét kibővítteti, s a kibővített épületet a város 1941 év végéig a jelenlegi bérleti díj fejében az SzTE számára meghagyja.

A képviselő testület akkor a kérés teljesítését attól tette függővé, hogy a sporttelepet használó két egyesület – SzTE és SzMTK – a pálya használatának kérdésében közösen egyezzenek meg. Mivel azóta sem történt az ügyben semmi, így a SzTE újabb beadvánnyal fordult a városhoz, melyben megismétli a kérését. Egyben utalt arra, hogy bár az egyesség a másik sportegyesület magatartása miatt nem sikerült, az ügyet vegye újra tárgyalás alá a tanács. A SzTE újabb kérését a legközelebbi tanácsülés elé fogják terjeszteni.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.



1927. augusztus 27. szombat  Alföldi Újság (XXVII. 192.)
A két szentesi egyesület – nagyon szép példája az összefogásnak és a békés egymás mellett élésnek( - a szerk.) – összefogott, és az 1927. szeptember 8-án, Budapesten megrendezésre kerülő magyar-osztrák labdarúgó válogatott mérkőzésre különvonat indulását szervezte meg Budapestre, kellő számú jelentkező esetén.
A vonat a szentesi állmásról indulna de 10.00 óra körül, és megérkezik Pestre kb 15.00 óra körül. Visszaindulás a mérkőzés után kb fél kilenckor, megérkezés Szentesre hajnali kb 2.00 óra.
A vonaton III. osztályú menetjegyeket lehet váltani, amely a mérkőzésre szóló belépőjeggyel együtt 16 pengőbe kerül. II. osztályon a jegy a belépőjeggyel együtt 21 pengő. Jelentkezni lehet 1927. szeptember 1-én du. 5 óráig, a fent említett költségek befizetése mellett lehet Lupták János (SzMTK) és Szathmáry János (SzTE) uraknál.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1927. október 18. kedd (Alföldi Újság. XXVII. 235.)
Leventék a SzTE által bérelt Erzsébet-kerti sporttelepen
Dr. Lakos István főjegyző elnöklete mellett ülést tartott a Testnevelési Bizottság. Az ülés legfontosabb témája az volt, hogy megtalálják a lehetőségét annak, hogy a SzTE sportolóin, és a gimnázium növendékein túl a Levente Egyesület is használhassa a sporttelepet.
Megegyezés esetén a Levente Egyesület kibővítené a sporttelepet, rendbe hozná a futópályát (ismerős egy helyzet ismét, a futópálya milyenségével kapcsolatban – a szerk.) lövöldét és fürdőt építenének a sporttelepre.
A gimnázium és a két egyesület vezetése örül, hogy végleges formába öntik a sporttelep használatára vonatkozó szabályokat.
Ehhez a témakörhöz tartozik, hogy a Szentesi Munkás Testedző Klub SzMTK küldöttséget meneszt a főispánhoz, hogy újra kérelmezzék az Erzsébet-kerti sporttelep használatára vagy új sporttelep létesítésére korábban beadott, vonatkozó kérelmüket.
„Két esztendeje annak, hogy a városi képviselő testület elé került a szépen fejlődő SzTK kérvénye, melyben előadta, hogy a SzMTK zavartalan működésének biztosítása céljából föltétlenül szükségük van egy megfelelő és modern sportpályára. Arra kérték ezért a tanácsot, illetve a közgyűlést, hogy alkalmas helyet bocsássanak rendelkezésükre, ahol a rég hiányzó sportpályát felépíthessék.
A képviselő testület jóindulattal foglalkozott a SzMTK kérelmével. Végeredményben azonban azzal a kétes értékű határozattal zárták le az ügyet, hogy legjobb lesz ha az Erzsébet-kerti sporttelepen egy födél alatt a SzTE-vel dolgozik a SzMTK is.”
Ha arra gondolunk, hogy a SzTE -nek és a SzMTK-nak is két felnőtt csapata, meg az ifjúsági csapatok ott játszanak, a gimnázium is odajárt a szabadtéri foglalkozások megtartására, és erre még a leventék is szeretnének ott versenyeket, felkészüléseket, mérőzéseket tartani. Nem egy irigylésre méltó helyzet, akár az öltözési, tisztálkodási lehetőséget, akár a pályahasználatát- különösen hétvégén - beosztani, hiszen általában hétközben mindenki csak a délutáni órákban ér rá.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1927. november 20 vasárnap Alföldi Újság (XXVII. 263.)
- Ma érkezik Papp László  - az ünneplés programja
Az Európa bajnok Papp László Szentes világhírű szülöttje a délutáni órákban érkezik a szentesi vasútállomásra. Szolnok felől. Ismét egy nagyszabású fogadást szerveznek a nagyszerű sportember tiszteletére. Fogadására kivonulnak a leventék, a cserkészek és a bajtársi szövetségek, természetesen a birkózásért rajongó szentesi lakossággal együtt. A pályaudvaron a város nevében szentes első embere a polgármester, dr. Négyessi Imre fogadja a világhírű sportolót, majd az egyetemi bajtársi sportszövetségek nevében dr. Bonczos Miklós mond üdvözlő beszédet.
A díszközgyűlés – melyet kifejezetten Papp László tiszteletére, a legutóbbi Európa bajnokságon megszerzett bajnoki címének elismerése miatt hívnak össze – du. 4 órakor kezdődik a városháza közgyűlési termében. Az elnöki megnyitó után a SzTE vezetősége javaslatot tesz Papp László Európa bajnoknak az egyesület dísztagjává leendő megválasztása tárgyában.
A megválasztott dísztagot aztán dr. Csergő Károly alispán, az SzTE elnöke üdvözli, és átadja Szentes város közönségének emléktárgyát. A díszülésen a főispán és a polgármester is megjelenik, és részt vesznek a többi hatóságok és sportkörök kiküldöttei is. Este a Kaszinó nagytermében – ez abban a korban szinte természetes volt – társasvacsorával egybekötött bankett lesz az ünnepelt vendég, Papp László tiszteletére.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1927. november 22 vasárnap   Alföldi Újság (XXVII. 265.)
Az Európa Bajnok Papp László fogadása és ünneplése Szentesen
Az a fogadtatás és az az ünnepeltetés, amelyben Szentes város hatóságai, és társadalma részesítette vasárnap diadalmas fiát Papp László Európa Bajnokot, jelentőségében messze kimagaslott a megszabott keretekből.  A korábban eltervezett – és ismertetett – forgatókönyvet az élet „átírta. A huszonkét éves bajnok ünneplése olyan társadalmi esemény volt Szentesen, amire talán csak a Kormányzó, vagy valamely uralkodó, miniszter fogadása alkalmával volt példa azzal a különbséggel, hogy Papp László a „mi fiunk”. Akire sokan csak úgy emlékeztek, hogy itt volt fiatal diák, hogy központja volt egy olyan eseménynek amely idáig páratlanul áll a város történelmében. Itt, ahol olyan lassan folyik az élet, ahol a világ mozgásai talán kevésbé érződnek – mondhatnák sokan hál’ Istennek, ilyen háborús, vagy háborúval fenyegető időszakban -, itt ahol a sport olyan nagyon a háttérbe szorult mindig. Egy napon megtanultak az emberek egy rövid egybeolvasható nevet: Papp Laci… És megtanultak kint a nagyvilágban két másik nevet: Magyarország nevét – hiszen sokan a nagyvilágban azt sem tudják, hogy hol van ez az ország - és Szentes nevét, mely adta a világnak, a sportnak Papp Lacit.
Ezt a Papp Lacit ünnepelték a szentesiek úgy és olyan formák között és olyan lelkesedéssel, ahogyan csak diadalmas hőst szoktak ünnepelni
Fogadtatás a pályaudvaron
Cserkészkürt jelezte a vonat érkezését, amikor pontosan 3 óra 38 per perckor befutott a szolnoki motoros. Az első peronon mindjárt feltűnt Papp László zömök, izmos, kisportolt alakja, a hóna alatt egy hatalmas ezüstserleg: Az Európa Bajnoki Emlékdíj. Harsogó éljenzés fogadta a hatalmas tömeg részéről, amikor dr. Vargha Béla világbajnok és vitéz Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia) a Magyar Atletikai Club birkózó szakosztályának elnöke kíséretében leszállt a vonatról.
Elsőnek dr Négyessi Imre polgármester üdvözölte Szentes város közönsége nevében a bajnokot.
„-         Az a babérkoszorú – mondotta többek között a polgármester -, amely a Te   homlokodat övezi, nemcsak a Te dicsőséged csupán, de dicsősége Városodnak, dicsősége a Hazának és a ma még megszállott részék elnyomott magyar lakosságának is.

  1. Kívánjuk Neked, Kedves Laci öcsém, hogy ezt a babérkoszorút növeld újabb levelekkel, s ha lehet szerezz mellé újabb babérkoszorút, a világbajnokság koszorúját, büszkén mondhassuk és kiálthassuk oda a világnak: olyan nemzetet, amelyben ilyen dicső fiai vannak, eltiporni nem lehet.”

Végül üdvözölte a polgármester úr dr. Vargha Béla világbajnokot és vitéz Kossuth Ferenc elnököt is, mint akik tanították és az utat mutatták Papp Lászlónak a dicsőség felé.
Újabb éljenzés után Varga Béla okleveles gazdász, a Bajtársi Egyesület, Rostás István nyolcadikos reálgimnazista pedig a Gimnáziumi Sportkör nevében üdvözölte néhány meleg szóval Papp Lászlót, aki meghatott hangon köszönte meg az impozáns fogadtatást.

  1. „Én még nem voltam elkészülve és talán nem is érdemlem meg azt a kedves, szép üdvözlést, de ígérem, hogy a jövőben még jobban fogok iparkodni, hogy erre még inkább érdemessé tegyem magam.”

Ezután kedves jelentet következett, mivel Kádár Árpád a SzTE ügyvezető elnöke, a sport helyi nesztora, mindenese lépett Papp Laci elé. Már szólásra nyíltak az ajkai, amikor hangja elcsuklott, s egyszer csak megkapta a bajnok fejét és kétoldalt összecsókolta… Megható jelenet volt. Abban a pillanatban feloldódott a hivatalos formaság, az elfogultság. Szorongatták, ölelték Papp Lacit, ki hol érte, s csak nagy üggyel-bajjal tudott hozzáférni a szüleihez és testvéreihez – akik addig a háttérben álltak – hogy végre őket is üdvözölje.
Ezután a vendégek kocsiba szálltak, és a hosszú kocsisor elindult be a városba. A polgármester jobbján Papp László, az Európa bajnok foglalt helyet.

Ünneplés a díszközgyűlésen
Négy óra után vonult be a hivatalos fogadók élén Papp László. A városi közgyűlési termet a nézők zsúfolásig megtöltötték, és amikor a szentesi hős a terembe lépett, hatalmas ovációval fogadták. Kipirult arcú emberek ismerősök és ismeretlenek ünnepelték a bajnokot, tapsoltak az egykori gimnazistának. Ebben a pillanatban mindenkié volt Papp Laci, az egész városé, Mindcégig lelkes hangulatban folyt az ünneplés, a díszközgyűlés. Az üdvözlő beszédeket számtalanszor szakította félbe a felcsattanó, zúgó tapsvihar. Percekig viharzott a taps, s a vivátozás, az éljen, bármikor, amikor a szónokok Papp László vagy Vargha Béla nevét említették.
Dr. Csergő Károly alispán, mint a Szentesi Torna Egylet Elnöke a következő ünnepi beszéddel nyitotta meg a díszgyűlést

  1. „Igen Tisztelt Díszközgyűlés ! Igen Tisztelt ünneplő Közönség! Szívélyesen üdvözlöm a SzTE megjelent tagjait és az ünneplő közönséget, mely oly szép számban volt szíves hívó szavamra megjelenni.
  2. A SzTE vezetőségét egy kedves alkalom indított arra, hogy összehívja a díszközgyűlést…. Papp László először jelent meg itt közöttünk először tér vissza szülővárosába, hogy az ország fővárosában megtartott nemzetközi birkózóversenyen őt Európa bajnokává avatták.
  3. Ennek a rendkívüli sikernek és győzelemnek a jelentőségét mi talán nem is tudjuk kellően értékelni, akik távol élünk a világ nagy sporteseményeitől, távol azoktól a gócpontokról, ahol a sport terén az egész világrészek bajnoki küzdelmei folynak le. S távol azon nagy izgalmaktól és az izmok, idegek azon nagy csatáitól, amelyek a sport iránt érdeklődők tízezreit, százezreit ejtik lázba és amelynek eredményére figyel az egész világ.
  4. Egy ily nagyszerű és világhírű küzdelem legelső hőse és bajnoka lett a mi Papp Lacink, akinek a nevét ma már az egész világ emlegeti, és aki különösen nekünk, akik Ő hozzá legközelebb állunk, az egész világon a magyar erő, a magyar kar és a magyar akarat dicsőségét és diadalát hirdeti, és mennél több az ilyen diadal, annál becsültebb, annál fényesebb lesz a magyar név az egész világ előtt.
  5. A magyar ügynek ilyen hőse és zászlóvivője lett Papp László is, s nekünk, az Ő földieinek meg kell ragadnunk az alkalmat, hogy akkor, amidőn a koszorús bajnok először jelenik meg közöttünk, Ő előtte kifejezzük a legmelegebb és szívből jövő köszönetünket, hálánkat és elismerésünket azért, hogy szülővárosának és az egész nemzetnek oly nagy dicsőséget szerzett.
  6. Ez a célja a mi összejövetelünknek, a mai díszközgyűlésünknek, s ez alkalommal az elnöki székből a legnagyobb szeretettel üdvözlöm az Ő kedves szüleit, édesapját, édesanyját, akik itt e díszközgyűlésen megjelentek, hogy szem- és fültanúi legyenek egyetlen fiuk ls szemefényük ünnepeltetésének. Szeretettel üdvözlöm az itt megjelent dr. Vargha Béla orvos urat, akinek nagy része van Papp László sikereiben, mert ő volt  kiváló tanítómestere. Szeretettel üdvözlöm dr. vitéz Kossuth Ferenc urat, a Magyar Atlétikai Club birkózó szakosztályának elnökét, aki szintén szíves volt hozzánk eljönni és megjelenésével ünnepünk fényét emelni.
  7. Végül ismételten szeretettel köszöntöm az ünneplő közönséget, s ezzel a mai napra egybehívott rendkívüli közgyűlésünket ezennel megnyitom.”

A beszédet követő lelkes tetszésnyilvánítás után Szathmáry János SzTE főtitkár terjesztette elő a választmány javaslatát, Papp Lászlónak az egyesület dísztagjává történő megválasztása ügyében. A közönség lelkes éljenzéssel fogadta a javaslatot, s dr. Csergő Károly elnök határozatilag is kimondja a dísztaggá választást. Ekkor Papp László feszes vigyázban odaáll az elnöki emelvény elé, felemelkedik a helyéről a közönség. Dr. Csergő Károly elnök ezt követően felavatja a bajnokot.

  1. „Adjon Isten Önnek minél több győzelmet, erőt, egészséget és kitartást, hogy mindenütt, ahol nemzetek fiai nemes versenyben küzdenek, a magyar zászlót minél magasabbra emelje! Az Isten éltesse!”

Ismét zúgó tapsvihar tört ki, a közönség hosszú percekig ünnepelte  a dísztaggá avatott bajnokot. Ezután Bottyánszky János evangélikus lelkész tartott lendületes magas szárnyalású és nemes gondolatokban bővelkedő beszédet, melyben kiemelten üdvözölte Papp Lászlót és a pesti vendégeket.

  1. „Az a nemzet, amelynek ilyen fiai vannak, nem érdemelte meg ezt a sorsot. Legyen hű örökké a szülőföldjéhez, mert innen mindig új erőt fog meríteni, és erő fog ömleni tagjaiba, amely viszi fel, fel, a világbajnokság felé.”

Ezután Papp László felállt, és őszinte szívből jövő szavakkal meghatott hangon megköszönte a dísztaggá avatást.

  1. „ Ha visszagondolok a diákkori emlékeimre, látom magamat, amint nézem és csodálom a nagyok játékát. Ezután én is beálltam a sportolók közé. Dolgoztam, edzettem a testemet egyserűen azért, mert ez jól esett nekem.
  2. Már akkor is élt bennem azonban egy ösztönös sugallat, hogy egykor, nemsokára városom, nemzetem dicsőségére valami jót és hasznosat fogok cselekedni. Hosszú, kitartó, céltudatos munka és most művelődés után most ez sikerült: a diákkori álom valósággá lett.
  3. Sokkal több elismerést és dicsőséget kaptam én ezért, ,mint azt valójában megérdemeltem. Itt ebben a városban élnek azok, akik nekem a legkedvesebbek, s akik hozzám a legközelebb állnak: a szüleim. Hozzájuk ebbe a városba szállnak gondolataim. Új erőt ad nekem, ez a nap, küzdeni, dolgozni fogok a további dicsőségért, mert látom, hogy eddigi küzdelmeim nem voltak hiábavalóak. Amikor idegen nemzetek fiaival küzdök majd, ennek a szép napnak az emléke fog erőt önteni karjaimba.”

Végül Papp László ara érte a közönséget, hogy tartsák meg továbbra is ebben a szeretetben. Lelkes taps és éljenzés zúgott fel ismét Papp László beszéde után, majd a Himnusz eléneklése után dr Csergő Károly bezárta a díszközgyűlést. Barátok ismerősök serege fogta ezután körbe Papp Lászlót akik lelkesen gratuláltak az ünnepeltnek.
Társas vacsora a Kaszinóban.
Manapság egy sportegyesület nagyon nehezen tudna kigazdálkodni egy ekkora fogadást, hiszen az egyesület bevételei más struktúrából épülnek fel. Egyrészt a pályázati támogatások nem nagyon teszik lehetővé az ilyen jellegű „mulatságokat”, pedig vannak olyan eredmények a mai szentesi sportolók között is, akik megérdemelnének ekkora „felhajtást”, másrészt a polgárok sem annyira könnyen lelkesednek egy-egy ilyen eredmény láttán, hogy egy reális belépődíjat megfizetnének, illetve a támogató nagyobb cégek, manapság sokkal nehezebben vállalják fel a kockázatát egy ilyen jótékonysági bálnak, társas vacsorának.
Társadalmi különbség nélkül, közel 300-an vettek részt a Kaszinó nagytermében Papp László tiszteletére rendezett társasvacsorán.dr. Csergő Károly alispán, az SzTE elnöke és Négyessí Imre polgármester között foglalt helyet a nap „sztárvendége”, Papp László. Előtte állt a virágokkal díszített  főasztalon az a hatalmas ezüst serleg, melyet mint az amatőrbirkózás Európa Bajnoka nyert el.
Az első felköszöntőt dr. Csergő Károly alispán az SzTE elnöke mondta. Jellemzően az akkor politikai helyzetre az akkori kormányzót, Horty Miklóst éltette, mint a magyar sport leglelkesebb barátját és támogatóját. A beszédet állva hallgatta végig az ünneplő közönség és viharosan éltette a magyar közélet első férfiját. Jellemző – még akkor ellenzéki újságra is – hogy egy ilyen sportünnepségen is egy megnyitó hozzászólásból ezt a részt rögzítette az utókor részére. Utána dr. Vecsery Sándor vármegyei főügyész a sport nagy nemzeti jelentőségét méltatta. Papp László további diadalaira ürítette poharát.
Dr. Négyessi Imre polgármester a görög példát hozta fel, midőn az olimpiai versenyről hazatérő, babérkoszorúval ékesített, koszorúzott ifjakat akként üdvözölte szülővárosa, hogy leromboltatta a várost környező falakat. Azt jelképezték ezzel, hogy a városnak, melynek nincs szüksége a kőfalakra. A sport egyes ágazataiban kitűnt magyar fiúk többet tettek a nemzeti eszméknek, a magyarság megbecsülésének, a magyar névnek, mint a politikusok nyolcvan százaléka. – Igaz! Úgy van! Hosszantartó viharos éljenzés – Ezek közé tartozik Papp László. Örül, hogy Szentes közönsége nevében üdvözölheti őt. Isten bőséges áldását kéri további működéséhez.
- Lelkes éljenzés és taps.
Molecz Béla, a Horváth Mihály reálgimnázium helyettes igazgatója a volt szorgalmas és kötelességtudó tanítványt üdvözölte Papp László személyében. Arany János, Toldi Miklósához hasonlította őt, ki becsülettel védi a magyar nevet a nemzetek előtt, de nem feledkezik meg emellett érte aggódó szüleiről sem. Üdvözli őt, mint szüleihez ragaszkodó, híséges fiút, akinek dicsőségéből ragyogó fénysugár árad volt intézetére is. – Hosszantartó, lelkes éljenzés, és taps.
Sebestyén Béla református lelkész költői fordulatokban gazdag beszéddel méltatta a magyar fiúk jobb jövendő érdekében kifejtett céltudatos küzdelmét. Szép és nemes vonás Papp Lászlóban, hogy amidőn diadalt aratott, első útja a koszorúval, atyai mesteréhez, dr. Vargha Bélához vezetett. Dr. Kövér Imre vármegyei főjegyző Papp Sándort és feleségét üdvözli, akik a szülői szív örömével vesznek részt a mai ünnepélyen. Zsoldos László a SzMTK, Nagyiván Lajos az egyetemi ifjak és Sajó Sándor a volt osztálytársak üdvözletét hozta, és tolmácsolta.
Ezután lelkes ünneplés közepette Papp Laci állt fel szólásra. Szerényen elhárítja magáról a személye iránti nagy és megtisztelő ünneplést. Úgy érzi, hogy nem szolgált rá a megérkezése óta tapasztalt folytonos kitüntetésre, mert csak a magyar haza iránti kötelességét teljesítette, midőn becsülettel megküzdött a magyar dicsőségért. Kéri a Mindenhatót, hogy adjon neki erőt és kitartást a jövőre is, hogy úgy szolgálhassa a magyar nemzeti érdekeket, amint ezt lelke mélyén óhajtja.- Viharos éljenzés.
Dr. Kossuth Ferenc a MAC birkózó szakosztályának elnöke nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nekünk a sportban nincsenek ellenfeleink Mindenütt ellenségekkel állunk szemben, ezt tudomásul kellene vennie a magyar közönségnek. (Itt talán lehetne vitatkozni Kossuth úrral, mert a sport azért végül is nem háború, itt nem megsemmisíteni kell az ellenséget, hanem legyőzni az ellenfelet! – a szerk.) És hogy megállhassuk helyüket a nemzetek küzdelmében, erkölcsiekben tiszta és fizikailag erős Magyarországot kell teremtenünk. Papp László ennek a tiszta és eljövendő erős országnak hű fia lesz. Az Ő egészségére üríti poharát. Percekig ünnepelte a közönség Kossuth Ferenc dr-t, majd szűnni nem akaró lelkes tetszésnyilvánítás között Vargha Béla dr-t éltették a jelenlevők, aki meghatódva percekig nem juthatott szóhoz az ünnepléstől. Papp László kötelessége – mondta dr Vargha Béla – hogy az országnak, és Szentes városának dicsőséget, szüleinek büszkeséget, ellenségeinek irigységet, a szép és nemes szentesi lányoknak pedig örömet szerezzen diadalaival. „Ha igazam van úgy az Isten éltessen Lacikám” – zárta szavait dr. Vargha Béla. – viharos taps, és éljenzés.
Végül dr. Novobáczky Kálmán olvasta fel a Magyar Olimpiai Bizottság üdvözlő táviratát. A bankett után tánc volt. A fővárosi vendégek a kora hajnali órákban utaztak el Szentesről. Ezzel mindvégig lelkes és emelkedett hangulatban eltöltött ünnepi társaslakoma véget ért.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

A szenteskincsei.gportal.hu emlékezése Papp Lászlóról:
Papp László (Szentes, 1905.01.04. - Budapest, 1989.01.28.) birkózó, edző, jogász
Szentesen 1905-ben született, a Dózsa György u. 76. szám alatt lakott, tanyájuk Nagykirályságon volt.  Érettségit Szentesen az Állami Főgimnáziumban, jogi doktori diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1928-ban szerzett. 1956-ban végezte el a Testnevelési Főiskola birkózó szakát.
Az egyetem elvégzése után a Pestvidéki és a Budapesti Ítélőtáblánál tanácsjegyző, majd bíró. 1945 és 1949 között kirendelt bíróként, mint a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője Szentesről irányította a megyei földreformot és annak utómunkálatait. 1949-től 1956-ig a Pest Megyei Bíróság tanácselnöke, 1957-1971-ig nyugdíjazásáig a Legfelsőbb Bíróság bírája. 1989-ben halt meg. Sporttevékenységét 1922-ben a Szentesi Munkás Testedző Klub birkózójaként kezdte meg, ahol 1945-től 1949-ig edző. 1935 és 1945 között a magyar birkózó szövetség elnöke, 1950-től 1955-ig a Magyar Birkózó Válogatott edzője. 1923-1934 között tíz esetben nyert magyar bajnokságot, hazai birkózó nem győzte le. Nemzetközi eredményei: 1928 Amsterdam - kötöttfogásban olimpiai ezüstérmes, 1927 és 1933 kötött- és szabadfogásban Európa bajnok, 1925, 1926 és 1934 Európa bajnoki bronzérmes.
A birkózáson kívül ökölvívó és súlyemelő is volt (félnehézsúlyban 1932-ben országos súlyemelő bajnok). 1961-ben mesteredzői címet kapott. Szakírói munkássága: A szabadbirkózás (Bp. 1943.), A birkózás edzésmódszere (Matura Mihállyal Bp. 1952.), A szabadfogású birkózás (Matura Mihállyal Bp. 1953. - német nyelven is megjelent), A kötöttfogású birkózás (Matura Mihállyal Bp. 1954.), A birkózás (Bp. 1963. és 1970.). Kitüntetései: Igazságügy Kiváló Dolgozója (1960.), Sport Érdemérem - ezüst fokozata (1955.), Sport Érdemérem - arany fokozata (1974., 1980.), Munka Érdemrend - ezüst fokozata (1965., 1970.). A város sporttörténetének legeredményesebb sportolója, a magyar sporttörténelemnek is kiemelkedő egyénisége. A városhoz kötődését mindig a lokálpatriótizmus jellemezte.
Ennek példája, hogy kezdeményezésére, vele együtt ültettek el az olimpiai facsemetét Lőrincz Márton az 1936-os olimpia légsúlyú birkózó bajnoka a Petőfi Sándor Általános Iskola (Polgári Leányiskola) előtt. A tölgyfa azóta lombos fává terebélyesedett, hirdeti a sport és az olimpia eszméjét.
A városban a nagy hagyományokkal rendelkező birkózó sporttal haláláig fenntartotta a kapcsolatot, szakmai tanácsaival segítette a versenyzőket és egyengette a szakosztályok működését. A fentiek arról győznek meg bennünket, hogy dr. Papp László, aki városunknak és hazánknak nagy sikereket és dicsőséget szerzett, érdemes és méltó arra, hogy Szentes város sportcsarnokának névadójaként tisztelegjünk emléke előtt. [1.]
Irodalom:
[1.] Dr. Kis-Tóth Tihamér: Dr. Papp László emlékezete (http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2003/43_1031/19.htm )

 

           
1927. november 26. szombat Alföldi Újság (XXVII. 268.)
„Horty- Ház” Szentesen – a földmivelődésügyi kormány 300 millió koronás adománya.
Bizalmas körökben sokszor felmerült az a gondolat, hogy a kiállítás alkalmával rendezett sportünnepélyen oly fényes eredménnyel bemutatkozó vármegyei levente intézmény fejlesztése érdekében a leventék és vitézek részére megfelelő kultúrházat kell építeni Szentesen: Az volna a célja ennek az olvasókör-jellegű új intézménynek, hogy otthont találjanak benne a leventék, a vitézek, és a most alakuló lovassport szövetség tagjai.
A nagy felolvasó teremben oktató előadásokat, tanfolyamokat rendeznének számukra és minden tekintetben gondoskodnának szellemi szükségletük kielégítéséről. Itt tartanának összejövetelt a vitézek, a vendégszobákban pedig barátságos otthon várná a vitézek és leventék Szentesre érkező vendégeit.
Mayer János földmivelésügyi miniszter a napokban tudomást szerzett erről a tervről. Örömmel magáévá tette az és most a főispán útján a város és a vármegye tudomására hozta, hogy a maga részéről 300 millió koronával járul hozzá a Csongrád vármegyei vitézek és leventék házának felépítéséhez.
Az összeg kiutalása biztosítva van. Az újság értesülése szerint a vármegye is hozzájárul az építési költségekhez, hogy tavasszal megkezdhessék az alapozási munkálatokat. – A közóhajnak megfelelően „Horty-ház” lesz az új intézmény neve.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1927. december 11. Alföldi Újság (XXVII. 280.)
dr. Csergő Károly nyilatkozata a szentesi sport jövőjéről
A szentesi sport legközelebbi jövőjére nézve a feltett kérdésre dr. Csergő Károly alispán, a Szentesi Torna Egylet elnöke az alábbi nyilatkozatot adta:

  1. „A sport fejlesztésére szerintem okvetlenül szükség van, s ha pillanatnyi ellanyhulás is észlelhető is e téren Szentesen, ez nem szabad, hogy azt jelentse, hogy áll, bármilyen visszaesés következett be, ami a sportélet elsorvadásával fog járni.
  2. A Szentesi Torna Egylet már eddig is igen szép sikerekre mutathat vissza. Van az egyletnek remek szép sportpályája, hatalmas tribün és más berendezések, s van egy lelkes fiatal gárdája, amely bizonyára nem áll meg a megkezdett úton, hanem nagy ambícióval és lelkesedéssel fog tovább dolgozni a sportélet fejlesztése érdekében.
  3. De a Szentesi Torna Egylet mellett igen szép fejlődésnek indult a Szentesi Munkás Testedző Klub is, amely új agilis elnökének vezetése mellett bizonyára szintén közre fog munkálkodni abban, hogy a sportélet ne visszafelé, hanem előre menjen a haladás útján.
  4. Szerintem minden attól függ, hogy a sportegyletek életben tudják-e tartani az érdeklődést a dolgozó fiatalság körében, a sport és a testedzés nemes céljai és törekvései érdekében, és fel tudják-e ébreszteni a közönség érdeklődését és szeretetét a sport céljai iránt.
  5. Azt hiszem, ha kellő propagandával, rendszeres, céltudatos programmal és a belső viszálykodások és ellentétek kiküszöbölésével egy agilis vezetőség ily irányban fejt ki működést, itt Szentesen igen szép tere van a továbbfejlődésnek és visszaesésről és dekadenciáról beszélni sem szabad.
  6. Hisz Papp László ünnepe is a sport-gondolatának ünnepe volt. Ezen az ünnepen együtt volt Szentes egész társadalma és tüntetett lelkesen, felejthetetlenül nemcsak Papp László hanem a sport nemes és nemzeti jelentőségű törekvései mellett is.

Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1927. december 16. Alföldi Újság (XXVII. 284.)
Sportpályát kér az SzMTK

  1. a Sport – fellendíteni a szentesi sportéletet

Az újság szerkesztői cikkben próbálnak meg segítséget kérni, hogy a szentesi sport, az amatőr, a tömegsport, legyen lehetőség mindenkié, és e nemes cél érdekében lehetőséget biztosítanak a későbbiekben is lehetőséget, hogy ha valakinek van elképzelése, ötlete az a nyilvánosság előtt ismertesse. Szeretnék elfelejteni a múlt kudarcait, megőrizni a sikereket, azokból merítkezni a szebb jövő érdekében, hiszen ezek oly szép számban tarkítják Szentes sporttörténetét. A kudarcokról, a szalmaláng lelkesedésű, ámbár jó szándékú akarásokról, melyek többször is a „sír szélére „vitték a szentesi sportot, csak annyira kell emlékezni, hogy a negatív tapasztalatokból is tanulva a pozitív ötleteket fel lehessen használni. Előre kell pillantani, nem hátrafelé, ami volt az elmúlt, jöhet az újrakezdés. Ami erőssé és egészségessé teszi a szentesi sportot.
Újra kell kezdeni mindent, mert a professzionális sport bizonyos értelemben elszívja az anyagi erőforrásokat a tömeg- és amatőr sportoktól, sportolóktól. Ezért fokozott erővel kell támogatni mindazon elképzeléseket, melyek alkalmasak az egyén és a tömeg igazán nagy és komoly célú küzdelemre való előkészítéshez. Itt, ahol ebből a „talajból” egy Papp László nőtt ki kár lenne elhanyagolni a sportot. Mindenki, aki tehet érte – hivatalos és nem hivatalos vezetők, aktív és már nem aktív sportolók, és egyáltalán mindenki, akit ez kicsit is megérint az a nagyszerű eszme és szívén viseli Szentes sportját – legyenek azok segítségére, aki már megtették az első önzetlen lépéseket, de egyedül gyengék a folytatásra.
A klubérdek, vagy az egyesületi érdek nem állhat felette egy egész város illetve polgárainak egészsége és testi épsége fölött. Sok kis lépés vezet odáig, hogy ép testben az ép lélek nemzedékről nemzedékre képes legyen szembefordulni a nehézségekkel, és legyőzni azokat. Az Alföldi Újság a rendelkezésére álló lehetőségek közül minden segítséget megad azoknak, akik ebben a témakörben tenni akarnak.

  1. A SzMTK rendkívüli közgyűlése

A SzMTK 1927. december 14-án hétfőn este rendkívüli közgyűlést tartott az Ipartestület székházában, (a mai Móricz Zs. Művelődési Házban – a szerk.)Szokatlanul nagy számban jelentek meg a tagok a közgyűlésen, melyet a volt vezetőség hívatott egybe azzal a céllal, hogy az új vezetőség személyeire javaslatot tegyenek, illetve az új vezetőséget megválasszák. Az SzMTK ez alkalommal is impozáns módon bizonyította be, hogy a sportot mint nemzeti ügyet, mennyire  tartja fontosnak., s mint ilyet melegen felkarolta.
A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elnökül választotta Zsoldos Lászlót, a Zsoldos RT igazgatóját. Az újonnan megválasztott elnök a következő szavakkal, gondolatokkal tartotta meg székfoglalóját:
„Mélyen tisztelt Uraim! Nem titkolhatom el, hogy meghatódva ülök le ide Önök közé, és foglalok helyet Önök között. Boldogult emlékű elődeim is ebből a körből valók voltak, és igyekeztek az iparosság javát szolgálni. És hogy most az Önök bizalmából, én is itt lehetek, ezt az ő nemes munkájuknak és emléküknek köszönhetem. Tegnap, amikor felkérte, ma amikor megválasztottak és én ezt rám nézve kitüntető pozíciónak elfogadom. Az Önök részére elkötelezve érzem magam.
Ez az elkötelezettség azonban csak akkor lehet sikerekben gazdag, ha a másik elkötelezett fél is teljesíti kötelességét. Vállvetve, a legteljesebb összetartozás jegyében kell a munkánkat elvégeznünk.”
Zsoldos felhívta a figyelmet a továbbiakban, hogy úgy érzi hiányzik a kellő összetartás, amelyet a leghamarabb meg kell teremteni, hiszen mindazok akik tagjai a SzMTK Egyesületnek, azoknak egy céljuk lehet. Út ennek a célnak az elérésére több is lehet, de ha megtalálják a közös célt, akkor a fejlődésnek beláthatatlan szép jövője nyílik meg előttük. A közös cél elérésére félre kell tenni minden kicsinyes egyéni érdeket, sérelmet.
Tervei között

  1. a legelsőként azt említette, hogy minden eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy az egyesületnek pályája legyen. Kellő összefogással, a kapcsolatok  legteljesebb felhasználásával, egy összetartó közös munka eredményeként ennek a legközelebbi jövőben meg kell valósulnia.
  2. Következő cél a testnevelés minden ágának a felkarolása és mindenki abban az ágban igyekezzék magát elfoglalni, amire a tudása, a szervezete alapján a legalkalmasabb. Legyenek meg a kreatív kezdeményezések, de ezek nem lehetnek ellentétesek a köz akaratával, illetve bevezetésüket egyeztetni kell az egyesület vezetőségével.

Az új elnök gondolatainak következő részében a hazafiasságra, a nemzeti érzésekre utalt. Először legyen mindenki magyar, aztán következzenek a testet, lelket nemesítő szükségletek. Milyen szívet gyönyörködtető érzés, ha egy nemzetközi versenyen, olimpián, világ- és Európa bajnokságon a magyar zászlót húzzák fel akár a mi saját teljesítményünkért, akár valamely honfitársunkért. Majd a Jó Isten áldását kérte a munkájukra, és a segítséget a célok mihamarabbi végrehajtása érdekben.
A Himnusz eléneklése után az alábbi személyeket választották meg a tisztikarba:
Elnök: Zsoldos László, alelnök: Orosz Antal, titkár: Szépe Imre, ügyvezető elnök: Lupták János, intéző: Hanka János, főpénztáros: Mayer Péter.
Ezenkívül kijelölték a 20 tagú választmányt. A választás szavazás nélkül egyhangúlag történt.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1927.december 22. csütörtök ( Alföldi Újság)
Szenzációs eredménnyel árt a nyomozás!
A korabeli újságokat lapozgatva kiderül, hogy a bűnözés terén, sem sok új van a nap alatt. Akkor is mindent loptak, ami nem volt odahegesztve, csaltak, sikkasztottak. Mint ahogy az alábbiakban is, a sport sem volt mentes a bűnözők „látogatása” alól. A bűnfelderítés elvileg két hatóságnak is az „asztala” volt, a csendőrség és a rendőrség sokszor egymással is vetélkedve dolgoztak. Talán a bűnözőknek sem volt annyi joguk, mint manapság. Tényleg igaz volt a mondás, hogy a csendőrnek elég volt a faluban megjelenni, az egyik kocsmában a kalapját, a másikban a kabátját hagyta, a harmadikba be se kellett mennie, mert a faluban tudták már hogy ott van, és nem volt renitenskedés.
„Betörtek az Erzsébet-kerti sporttelep szertárába.- A betörők levente-felszereléseket vittek el – Szenzációs eredménnyel árt a nyomozás.
 Szerdára virradó éjjel újból munkába álltak a betörők. Felfeszítették a SzTE Erzsébet kerti sporttelepének anyagszertárát, s onnan elloptak sok levente felszerelést, cipőket, ruhákat, harisnyákat és derékszíjakat mintegy 200 pengő értékben.
A betörés felfedezése után a rendőrség azonnal nyomozásba kezdett. A detektívek rövid bravúros nyomozás után felkutatták a tettest. Méh a délelőtt folyamán előállítottak egy fiatalembert, aki bevallotta, hogy ő követte el éjjel az Erzsébet-kerti betörést. Házkutatást tartottak a lakásán, ahol hiánytalanul meg is találták a sporttelep raktárából ellopott értékeket. Ő maga már át is öltözött a lopott holmikból. Leventeruhát és bakancsot öltött magára (talán ez okozta a vesztét, mert a leventék ismerték egymást, és ő valószínű nem volt tag – a szerk.)
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1927. december 25. Alföldi Újság
A Sport nevelő hatása
A Sport nevelő hatásáról jelent meg egy értekezés, melyben elemzés történik a sportról, mint az egészség és a testfejlődés alapjáról, a munkakedv és a szellemi frissesség megőrzőjéről, melyhez a mai kor véleménye nagyon sok esetben annyira „passzol”, hogy szinte észre sem lehet venni, hogy melyik gondolat melyik korból származik, mintegy  bizonyítva, hogy a sport örök, mint ahogy a problémák is.
Minél kultúráltabb egy nemzet, annál nagyobb súlyt helyez az államhatalom és a társadalom a testnevelés fejlesztésére. A sport támogatások a világnak egyetlen részén nem egyeznek azokkal az összegekkel, amelyeket a sportolók el ne tudtak volna maguknak képzelni, és bizonyára már abban a korban is akadt statisztikus, aki összegezte, hogy a nemzetek, vagy kisebb közösségek mennyit fordítanak, mennyit „adnak ki sportcélokra”. Feltehetően az a nemzet vezet a kiadások végösszegével, amely a világ egyetemleges kultúrájának az előbbre vitelében is az elsők között van. Ami azt is jelentheti, hogy minél tehetősebb egy nemzet, annál többet fordíthat ilyen célokra, illetve később a II. Világháború után több nemzet is azzal próbálta „nagyságát” bizonyítani, hogy a sportra – leginkább a kirakatban levő élsportra – a meglevő lehetőségeiből jóval nagyobb mértékben költött.
A sportnak minden életkorban meg van a saját kiteljesülési formája, de leginkább a fiatalokba lehet benevelni az „ambíciót és kitartást”. A sport jótékony hatása „sok káros befolyástól, sok káros szenvedélytől menti meg, vonja el a tetterős vállalkozó szellemű fiatalságot.”. Kivételek természetesen itt is vannak, de ennek oka a legtöbbször nem az egyénben, hanem a testnevelés rendszertelenségében és a fegyelmezetlenségben keresendő. Ezen pedig segíteni lehet, hiszen, ha meg van a cél, fel vannak tárva a hiányosságok, akkor a társadalom, vagy a hatalom – megfelelő hozzáállás esetén – biztosíthatja az eszközöket és a emberi és tárgyi körülményeket.
Lehet vizsgálni az egyént. Bár vannak olyan sportágak, amelyek során az egyén saját magának akarja bizonyítani valamely cél elérést (pl fogyókúra, egészséges életmód) de a nagy része bizony a sportoknak arra szolgál, hogy valamilyen versenyt folytasson egy másik sportolóval, vagy valamit önmagából bemutasson, hogy el tud érni, meg tud csinálni. Ennek érdekében – a szép és a jó utáni vágyás is ilyen – az egyén képes akaraterővel átlépni egy olyan határt is, amit egyébként sok esetben már ráhagyna, de itt jön elő a munkakészség, a munkabírás, a fegyelem, a vállalt célok teljesítése. Egy ilyen emberre az élet egyéb területén is biztosabban lehet számítani, mint aki nem rendelkezik ezekkel a pozitív emberi tulajdonságokkal.
A sportra az ókori ember is nagy hangsúlyt fektetett, sőt hatalmas létesítményeket emelt, ahol rendszeresen művelhették ezeket a mozgásformákat. A rómaiak, görögök stb által emelt stadionok közül több még mai is látható, bizonyítva, hogy a nagy nemzetek esetleg letűntek, de emlékeik által még is csak fennmaradtak.  Szinte valamennyi sportág valamilyen harci cselekmény, mozdulat „szelídített”, játékos változata, alkalmas arra, hogy valamilyen szinten legyőzzük a másikat (futás, ugrás, dobás, stratégiai játékok, vízen, szárazföldön, levegőben, egyéni, csapat stb)
1927-ben írták, de szinte a mai napig is meglevő – természetesen más szintről indulva – örök kérdés:
„ Szentes! Miért nehéz itt valóban a szép és nemes sportélet megteremtése? Talán nincs alkalmas hely? Nincsenek testületeknek tagjai? Minden meg van, CSAK AZ AKARATBÓL VAN KEVÉS!”

Alkalmat kellene adni, és támogatni azokat, akik hajlandóak a sportért tenni, akik a sport jelenlegi „közkatonái”, akik a sport szabad, de helyes fejlesztésére fordítják a szabadidejük nagy részét. Itt van a város szívében szinte minden, ami a sportoláshoz kell, Látványstrand és Versenyuszoda, Széchenyi–liget, Teniszpályák, Sportközpont, Sportcsarnok, de van itt lőtér, Tisza, lovaspályák, repülőterek, MÁV és Legrand-Kontakta sportkomplexum. (Garai Sz. Imre - 2005-ben!)
1927-ben erről így írtak:
”Itt van a város szívében a gyönyörű, talán az Alföld legszebb sétakertje. A sétakertet körülveszi a Kurcza és a sétakert melletti sok szép üres hely  - a város tulajdona -. Ezeket a helyeket kellene a sport-élet fellendítése céljából hasznosítani. – Újabb sportpálya, megfelelő épületek, strand és csónakház létesítésével a mainál jóval nagyobb lendületet vehetne Szentes város sport-élete. Fontos nemzeti érdekek kívánják, hogy a végső cél érdekében mindenki tegye meg a kötelességét.”
Sok minden megvalósult (2005-re - szerk) a 80 évvel ezelőtt megfogalmazott – akkor talán még álomnak tűnő – elképzelésből, vagy tervekből, de kísértetiesen hasonlít pl a húszas évek nagy sikerű professzionális labdarúgó csapat - de villáméletű - ÁRPÁD SE, és a 2005-ös SzTE NB II-be jutott csapata között. Mire tényleg igazán nagyok lehettek volna addigra az anyagi források „elenyésztek”. Talán 2005 ben annyival nehezebb, hogy manapság már közel 30 – köztük több első osztályú, magyar és nemzetközi bajnokokat, Európa és világbajnokokat nevelő – egyesület van Szentesen, és a befolyt „szponzori pénzek” elosztása is talán soha nem volt ilyen nehéz, mint ebben az időszakban, hiszen igazságosan ezt nem lehet „kimérni”, mert valakinek úgy is keletkezik sérelme.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1927. dec. 25.  Az Alföldi Újság
A Téli sportok
A Téli sportokról szóló jegyzet a Szentesen manapság már egyáltalán nem, vagy csak nagyon vékony réteget érintő – akik meg tudják fizetni a külföldi síelési, szánkózási  vagy korcsolyázási lehetőségeket – problémáról, pedig érdekes az eszmefuttatás, és a fiatalság szempontjából talán mai is megszívlelendő tanácsokkal.
Szervezetünk megerősítésére és edzésére szolgáló sportok között első helyen állnak a téli szabadtéri sportok, a sí, a ródli (szánkózás) és a korcsolyázás. „Az Alföld tengersík vidékén” – mondja a költő nem sok hegy, domb van. (Dacára annak, hogy Szentes keleti részén található egy Nagyhegy elnevezésű terület), de az akkori fiatalság 100 évvel ezelőtt is megtalálta a módját, hogy télen is sportoljon – sőt az első hivatalos Egyesület Szentesen a Korcsolyázók Egylete volt (– a szerk.)-, hogy télen se csak a négy fal között tengesse az életét, töltse el a szabadidejét.
Az Alföldi vidék – ilyenkor - legnagyobb átka, hogy igazából itt csak a befagyott tavak, folyók, csatornák vízén nagyon ritka esetben mesterségesen kialakított pályán de természetes módon „lefagyasztott” vízzel lehetett egy-egy korcsolyapályát kialakítani. Pedig a tiszta levegő, a megfeszített erőkifejtést igénylő mozgás nagyon hasznos az egész szervezetnek, kórtól és nemtől függetlenül, sőt talán ez volt a torna mellett talán az első sport, ahol a nők szinte teljes egyenjogúságot élvezhettek (már aki megengedhette magának). AZ újság  erről a kérdésről így írt:
„ …. az alföldi vidék nagy átka, hogy ezek közül csak a korcsolyázás kultiválható, a sí és a ródli annál a körülménynél fogva, hogy csak hóval borított terepen űzhető, a legelső helyen áll a  testedzésnek, mert az abszolút pormentes levegőben az izmokat univerzálisan foglalkoztató mozgás felfokozza a szív és a tüdő munkáját, káros és kóros anyag nem kerülhet be a szervezetbe.”
Mivel nem nagyon van a környékünkön nagyobb kiemelkedés, így szinte minden alkalmat kihasználnak a kisgyerekek szülők, majd maguk a nagyobb fiatalok is, hogy csúszkáljanak, pl a Tisza gáton, vagy néhány játszótéren a két-három méter magas „dombról”. Öröm nézni a kipirult és mosolygós arcokat, amelyek még akkor sem sűrűn sírnak, ha netalán felborul a szánkó, a nyakukba száll a hógolyó.
Azonban a korcsolyázás, ha lehet még intenzívebb, és érdekesebb mozgásformákat igényel, vagy tesz lehetővé. Sajnos generációk nőnek fel úgy, hogy korcsolyát csak képeken vagy a médiában látnak, de azt sem tudják, hogy hogyan kellene előre vagy hátrafelé haladni.
„ A mozgás sokfajtasága igénybe veszi a láb minden izomzatát, fokozottan a boka és a lábszár izmait. A has és a hátizmokat, sőt intenzív (mű) korcsolyázás esetén a nyak és a karizmokat is. A korcsolyázásnak két ága közül a műkorcsolyázás hasznosabb a szervezetre, mert minden svéd- és szertornánál jobban fokozza a test rugalmasságát és hajlékonyságát. E mellett nem kíván ideg és izom túlfeszítést, mint a másik ágazata a gyorskorcsolyázás.”
Talán sok jelenlegi szentesinek furcsák a következők, hiszen hosszú évek, évtizedek  óta nem volt olyan aktív korcsolyaélet, olyan jól felszerelt létesítmény, mint az akkor SzTE korcsolyapályája. Ez a korcsolyapálya teljesen modernül volt felszerelve, melegedővel, nagy üvegezett társalgóval, hogy ki is lehessen látni a pályára, amíg melegedtek. A téli időszakban hamar sötétedik, és ezt úgy próbálták áthidalni, hogy korszerű elektromos hálózatot építettek, ki és a pálya villanyfényben „úszott”. A város sportot szerető lakossága szeretett korcsolyázni, amiért még belépődíjakat is fizetni kellett. Az SzTE -nek igen jó üzleti érzékére vallott, hogy ezt a pályát – a Kurcán, a mai bíróság körüli részen – egészen a Kurca szabályzásáig fenntartották. Ráadásul nem csak az esténként vagy a szabadidejüket egyébként is inkább itt eltöltő polgárok vették igénybe ezt a szolgáltatást, hanem rendszeresen rendeztek – szintén az egyesület bevételének növelése céljából – ünnepélyeket, versenyeket.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1927. dec. 27  Alföldi Újság 
Papp Laci, a kék ing meg a köszönés
A SzTE egyik legnagyobb sikereket elért világhírű, Európa bajnok versenyzője dr. Papp László, több alkalommal is „ellátta” sztorikkal az ellenzéki Alföldi Újság sportszerető közönségét. Irt a saját életéről, a hazai és nemzetközi versenyekről, bajnokságokról. Nagyon sokat tett a szentesi birkózó sport fejlődéséért. Több alkalommal lehozta Szentesre a világ- és Európa bajnok, válogatott társait, és a Tóth József színházban hatalmas küzdelmekkel szórakoztatták a „nagyérdeműt”. Társadalmi esemény volt egy-egy ilyen birkózóversenyre járni. Városunk, sőt Csongrád Vármegye legfőbb méltóságai izgultak, szurkoltak az első sorokból. Emberi nagyságára, szerénységére, talán a sportéletének a „mozgatórugójára” is jellemző ez az alábbi kis történet.
Az Európa bajnok Papp László az egyik felejthetetlen szereplését követő ünnepségen felelevenített egy kis „incidenst” mely még hatodik osztályos korában esett meg vele és egy kis gimnazista osztálytársával történt meg.
„…. néhány diáktársával sétált a korzón , s szembe találkoztak a kisasszonnyal.
Illendőképpen már három lépésről megemeli a kalapját, és hangosan odaköszön:

  1. Kezit csókolom Juliska (nem biztos ugyan, hogy a diákkisasszonyt Juliskának hívták)

A kisasszony pedig, mintha észre sem vette volna, félrevágja a fejét és anélkül, hogy a köszönést fogadta volna, büszkén tovalejt. Papp Laci csak bámul. Nem vette volna észre? Lehetetlen. Vagy talán haragszik? No gondolta, ennek már csak a végére jár, ezt a csúfságot nem hagyja magán száradni, még egy leánytól sem, ha mindjárt osztálytársa is. Utána rugaszkodik, s hamarosan utoléri. Megszólítja:

  1. Mondja Juliska! Miért nem fogadta az előbb a köszönésemet? Haragszik rám valamiért?

Juliska végignéz Papp Lacin. Csak úgy félvállról, fitymálva:

  1. Nem, Laci. Haragudni nem haragszom, de nézze csak… hogy is mondjam…ez a kék munkásing, ami magán van, gallér nélkül… meg az izé… a bakancs …  és aztán a múltkor láttam egy … jaj, hogy is fejezzem ki .. egy … olyan szagos kocsi tetején. No ugye… izé beláthatja…

Papp Laci döbbenten áll egy darabig, s amikor a kisasszonyka  tovalebben, csak ennyit mormog a foga között:

  1. Fog még maga nekem köszönni, Ha nem is előre, de megtisztelve fogja magát érezni, ha én köszönök majd magának

Azon az emlékezetes  - jó néhány évvel az emlékezetes korzózás közbeni találkozás után (– a szerk.) -vasárnapon, ott a városháza közgyűlési termében az egykori osztálytárs kisasszony volt az első, aki az ünneplés után odament Papp Lacihoz és melegen kezet szorított vele.

  1. Sok szerencsét továbbra is Laci… És felejtse el, hogy egyszer én a korzón nem fogadtam a Maga köszönését…

Papp Laci az Európa bajok, csak annyit szólt csendesen huncutul mosolyogva:

  1. No ugye megmondtam…

Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1927. december 28.    Alföldi Újság   (293. sz.)
A SzMTK birkózóinak győzelme a városközi versenyen.
Karácsony első napján, az ünnepi alkalomhoz méltó nagy versenyt rendezett az SzMTK birkózó szakosztálya. A versenyeken a szentesiek mellett itt voltak Orosháza és Csongrád legjobb birkózói is.  A termet zsúfolásig megtöltő szentesi sportbarátok, mindvégig lelkesen és izgatott hangulatban szurkoltak kedvenceiknek a győzelemért. Az orosházi versenyzők évek óta bizonyítják, hogy a vidék egyik kiemelkedő egyesülete a birkózásnak, így a komoly erőpróba s végül a győzelem, hatalmas sikert jelentett, növelte tovább a szentesi birkózósport és ezen belül a SzMTK hírnevét.
A verseny eredményei:
Légsúly: Sarkadi (SzMTK), 2. Bolla (SzMTK), 3. Kaliska (SzMTK)
Pehelysúly: 1. Nagy István (SzMTK), 2. Cuczi (SzMTK), 3. Szepesi (Csongrád AK)
Könnyűsúly: Nagy Lajos (OMTK), 2. Kovács (SzMTK), 3. Szepesi (Csongrádi AK)
Kisközépsúly: 1. Kiss P. Márton (SzMTK), 2. Ruszem (SzMTK) 3. Nemes (OMTK)
A SzMTK birkózói azonban a két ünnep között sem pihenhetnek sokat, hiszen Újév napján Orosházán szerepelnek, ahol a hazaiak versenyzőin kívül Békéscsaba és Szeged legjobb birkózóival mérhetik össze erejüket.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. január 5  kedd  Alföldi Újság (XXVIII. 2.sz.)
SzMTK birkózói Orosházán
A SzMTK kiváló birkózói Újév első napján Orosházán szerepeltek, igen szép eredménnyel. A klub 4 versenyzővel indult, akik 16 ellenféllel birkóztak, és az erős konkurenciában mind a négy versenyző helyezést ért el a következőkben:
Légsúly:                      III. Sarkadi
Pehelysúly                  I. Czuczi
Könnyűsúly:               II. Fejes
Kisközépsúly:             I. Kovács
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. január 17. kedd  Alföldi Újság (XXVIII. 13. sz.)
Türelemmel és szeretettel kell nevelni a leventéket!
A vallás- és közoktatásügyi miniszter, vitéz pávai Mátyás Sándort nevezte ki az Országos Testnevelési Tanács Elnökévé, és ezzel együtt megbízta a leventeügyek legfőbb irányításával is. A magyar társadalmi és politikai életben nem sok olyan kormány vagy uralkodó volt, akik ennyire komolyan és határozottan akarták a fiatalok, sportra való nevelését megvalósítani. Maga az elv nem volt rossz, hiszen azokra a fiatalokra is kiterjed a gondoskodás, akik nem jártak iskolába így a szervezetszerű sportolás lehetőségeitől el voltak zárva még abban az esetben is, ha netalán önmagától igényelte volna az adott gyerek a sportnak azt az ágát, amiben sikerélményei lehettek, amivel az egészségére jobban tudott volna vigyázni.
Mint annyi mindenben mi magyarok itt is átestünk a ló másik oldalára. A törvényi szabályzás szankciók bevezetését is előírta azok számára, akik mulasztottak, vagy akik nem engedték az ifjú embert, részt venni a kötelező sportoláson. A levente oktatásban sok mindenre megtanították az embert, elsősorban  bizonyos fegyelemre, a szabályok tiszteletére, illetve sokszor egyből ott volt a megtorlás is. Nem volt ritka a testi fenyítés sem, bár ezt a jogszabály itt nem írta elő (nem úgy, mint a botütés esetében!). A hazafias érzelmeket erősítő oktatás, egymás segítésére való nevelés a mai életben szinte hiánycikk. Eltűnt a tisztelet, mind az idősebbek, mind a magasabb beosztású emberek felé.
Mátyás Sándor az akkor megjelent „Levente Közlöny” első számában részletes programot ad, melyben kimerítően felvázolja a levente oktatás célját és hivatását. Irányelveket ad a levente intézmény fejlesztésére, a sportversenyek és ünnepélyek rendezésére, sport- és játszóterek létesítésére, s általában kiterjeszkedik mindarra, ami a levente intézmények népszerűsítése szempontjából figyelembe veendő.
A Szentesen is időszerűvé vált sportpályáról szólva, kijelenti, hogy egyelőre meg kell elégedni az egyszerű sportjátszótérrel is. Fontos szerinte, hogy ez mindenütt meglegyen. Leányok beszervezése a levente-egyesületekbe mellőzendő.
Azt hiszem ezt a gondolatot érdemes lett volna már abban az időben felülvizsgálni, hiszem a lányokra is vonatkoznak ugyanazok a szabályok melyek a fiúkra, az életben ugyanúgy meg kell állni a helyüket. Lehet, hogy egy kicsit a programokat és a követelményeket át kellett volna dolgozni, de ilyen fajta megkülönböztetést egyetlen lány sem érdemelt (– a szerk.) Az un. Levente tízparancsolat igazmondásra, kötelességteljesítésre, mások megsegítésére, önfegyelemre, takarékosságra stb. buzdítja a fiatalságot
A főparancsnok elrendeli a vasár- és ünnepnapi istentiszteleten való kötelező részt vételt, Végül az oktatási rendszerről szólva az alábbiakat írja elő:
„Neveljük leventéinket türelemmel, durva bánásmód, tettleges bántalmazás nagyon helytelen eszköz és csak arra alkalmas, hogy az intézményt ellenszenvessé tegye. -Az előbbiekre hivatkozva - a testi fenyítések alkalmazását a legszigorúbban megtiltom! Aki a leventéére emeli a kezét, az nincs tisztában a hívatásával.
A főparancsnok főbb vonásokban ismertetett rendelkezései előreláthatólag nagyban hozzá fognak járulni a levente intézmény népszerűsítéséhez.”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1928. január 24. kedd  Alföldi Újság  (XXVIII. 19.sz.)
A Szegedi AK lesz az ellenfele a SzMTK -nak a vasárnapi birkózó versenyen.
A vasárnapi propaganda birkózóverseny programjába előnyös változás történt. A Kiskunfélegyházai TK helyett a Szegedi AK csapatát sikerült megszerezni a SzMTK-nak, amely a komplett első gárdáját küldi el Szentesre. A szegedi csapat a következő összeállításban áll ki a szentesi csapat ellen.
Légsúly: Fehér Lajos (Futó), könnyűsúly: Germán, kisközépsúly Dobó, nagyközépsúly Zemkó János, - valamennyi versenyző megnyerte a súlycsoportjában a délmagyarországi bajnokságot.
A SzMTK csapat a következő:
Légsúly: Sarkadi Lajos, Kaliska Pál és Balla Mihály, pehelysúly: Nagy István, Batik János, Oláh Antal, könnyűsúly: Kovács Pál, Czuczi István, Vass Károly, kisközépsúly: Kispál Márton, Nagy Imre.
A versenyen szerepel majd az Orosházi csapat is négy birkózóval.
A verseny fénypontja természetesen Papp László Európa Bajnok – unk, és a ceglédi Nagy Lajos küzdelme lesz. A két birkózó legutóbbi küzdelméből Papp László került ki győztesen, Nagy Lajosnak most lesz alkalma először a revansra..
A bírói tisztet Fehér Károly délmagyarországi birkózószövetségi bíró látja el. A versenyen tíz pár birkózik.
A SzMTK birkózóinak képességeit erős próbára teszi a vasárnap esti verseny, mert csupa neves, bajnokságot nyert versenyzők lesznek az ellenfelek. A verseny színhelye a Színházterem.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1928. január 25. szerda  Alföldi Újság  (XXVIII. 20.sz.)
Papp László ellenfele Keresztes Lajos lesz a vasárnapi birkózó gálán
A vasárnap esti propaganda birkózóverseny programja egyre bővül. Papp László levelet intézett az SzMTK elnökéhez, hogy Nagy Lajos, a ceglédi birkózó, aki Európa Bajnokunk ellenfele lett volna, nem tud eljönni Szentesre, mert aznap Debrecenben van fontos bajnoki mérkőzése Gondoskodott azonban másik, méltó ellenfélről, amely a szenzáció erejével hat. Sikerült megnyernie Keresztes Lajos Európa könnyűsúlyú birkózó bajnokát, aki vállalta, hogy kiáll Papp László ellen.
Keresztes már kiheverte legutóbbi Európa bajnokságon elszenvedett bordatörést, és ez lesz az első alkalom, hogy sérülése után újból a porondra lép. Nem lehetett könnyű Keresztest megnyerni arra, hogy a nála nehezebb súlycsoportban birkózó – ezért elvileg erősebb – Papp László ellen kiálljon, hiszen ezzel egy szép veretlenségi sorozatot tehet próbára, - aminek igen nagy a valószínűsége -, és veszíteni pedig – főleg ezek az emberek – nem szeretnek még bemutató mérkőzéseken sem vereséget szenvedni, hiszen lételemük a győzelem.
A két Európa Bajnok küzdelmének eredményét előre megjósolni egyébként elég bátor gondolat, hiszen Papp Laci nagyobb technikájával és erejével fog majd szemben állni a Keresztes-féle szívósság, fürgeség és fantasztikus küzdőképesség. Nagyon izgalmas mérkőzésre lehet kilátás, hiszen a valóságban ők nemigen kerülnének egymás ellen komoly versenyen, hiszen eltérő a súlycsoportjuk.  Két világhírű bajnok mellett a korábban már ismertetett SzMTK, SzAK, és az OMTK birkózói fognak egymással megküzdeni.
Egy kicsit már azért akkor is voltak furcsaságok a sport területén, hiszen alig hihető, hogy egy ilyen propaganda-mérkőzést, amikor elvállal egy versenyző, akkor egy néhány nappal a mérkőzés előtt derül ki, hogy fontos bajnoki mérkőzése van, és neki oda kell mennie. Itt meg mindenki, de főleg a rendezők meg kapkodhatnak, hogy most mi legyen, hiszen a közönséget nem sokszor lehet becsapni, mert legközelebb nem jönnek el.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1928. január 26. csütörtök  Alföldi Újság (XXVIII. 26. sz.)
Birkózás – Mind a két BAJNOK bízik a győzelemben!
A vasárnap lebonyolításra kerülő verseny, akár világbajnoki, de minimum Európa bajnoki döntő is lehetne, mivel két Európa bajnok feszül egymásnak. Mérkőzés iránt egész megyeszerte hatalmas az érdeklődés, hiszen nem mindennap látható két ilyen híres ember egy vidéki kisváros birkózó porondján. Mindkét versenyző bízik a győzelmében, hiszen mind a kettőnek van olyan tulajdonsága amivel – érzése szerint – felkerekedhet a másikon.
Keresztes Lajos a SzMTK elnöknek meghívó levelére, többek között, ez alábbiakat válaszolta:
„ Az Európa bajnokság előtt szenvedett bordatörésemet már kihevertem, jelenleg kitűnő formában vagyok, és habár könnyebb vagyok és én Őt tartom a súlycsoportjában a legjobbnak a világon, mégis bízok benne, hogy sikerül legyőznöm. Mindenesetre erős küzdelem lesz, és az eredmény csak a végén válik majd el.”
Mindenesetre nagy érdeklődéssel néz a helyi társadalom, a város sportszerető lakossága is a mérkőzés elé. A sajtónak sikerült megfelelő érdeklődést felszítani, és talán olyanok is érdeklődnek, akik igazából nem „szakemberei” a birkózásnak. Társasági esemény lesz a nagy mérkőzés a színházban. Jegyekről ajánlatos jó előre gondoskodni, mert máris igen nagy az érdeklődés.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1928. január 26. csütörtök  Alföldi Újság (XXVIII. 26. sz.)
Megalakul a szentesi REGATTA
Agilis szentesi sportemberek kezdeményezésére városunk ismét egy nemes sportággal lesz gazdagabb. Kedden – január 24-én – tartotta első értekezletét a Szentesi Evezős Egylet húsz tagú bizottsága. A Kádár Árpád elnöklete alatt tartott ülésen elhatározták, hogy mielőbb szélesebb körű értekezlet elé terjesztik a megalakulás részleteit, ahol a tiszai csónakház építési tervét is bemutatják. Az evezős egylet, mint a SzTE szakosztálya kezdi meg működését. Az évi tagdíj 20 pengő lesz.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1928. január 29 vasárnap  Alföldi Újság (XXVIII. 24.sz.)

  1. Nagy birkózóverseny a színházteremben

Feledhetetlenül impozáns birkózóversenyben lesz része a szentesi lakosoknak, a sportszerető közönségnek, a vidéki kisváros sporttársadalmának. A SzMTK vezetőségének nehéz és fáradságos munkával sikerült megszervezni ezt a versenyt, melynek kimenetelét szerte a világon a világvárosok tengernyi sportközönsége lázasa várja, figyeli. A mai verseny keretében lesz végre tisztázva a régi kérdés? Európai nagyságaink közül, végül is ki a legnagyobb?
Papp Laci és Keresztes Lajos mérkőzéséhez méltó keretet nyújt a délkerületi legjobb birkózó gárdák szereplése. Ezek közül – természetesen – kiemelkedik a Szegedi AK, ahol több mint 30 éve foglalkoznak igen intenzíven és eredményesen a birkózó sporttal, és nem egy európai nagyságot neveltek fel és adtak a magyar sportnak. Az utóbbi évek bajnoki listáján is a SzAK szerepel a legtöbb jó eredménnyel, melyet az erre a versenyre is benevezett,  -nagy valószínűséggel a győzelem reményében – a délkerületi bajnokságban is eredményesen szereplő Fehér Lajos, Dobót, Futót, Germánt és Zemkót nevezte be.
Az orosházi MTK-nak a bajnokságban nagy sikerrel szerepelt és bajnoki helyezéseket elért tagjai közül Hatos, Csapó, Jelinek és Nagy Lajos indulása biztos. A SzMTK birkozói gárdából az utóübbi versenyeken eredményesen szerepelt tagjai és pedig légsúlyban Sarkadi, Kaliska és Balla, pehelysúlyban Nagy István, Mikecz, Batik, a könnyűsúlyban: Kiss Pál Márton, és Nagy Imre indulnak. Vannak olyan információk is, hogy több vidéki sportegyesület is képviselteti magát a versenyen.

  1. Meghozta az ítéletet a szövetség az óvások ügyében

Novemberben a bajnoki fordulók befejeztével, a bajnokság eredményét is befolyásolható óvások elbírálása folyt. A KTE-nek a SzMTK elleni óvására hozott ítélet szövege szószerint a következő:
„A Kunszentmártoni TE-t az 1927. november 6-i SzMTK-KTE II. oszt. bajnoki mérkőzés óvásával elutasította, mivel óvásában említett játékos a mérkőzésen igazoltan és jogosultan szerepelt. A mérkőzés tényleges lejátszása ugyanis 1927.november 6-án volt, mely időpontban Turba Ferenc (SzMTK) játékos egyesülete részére már szabályszerűen igazolva volt. Az óvási díjat visszatartotta.”
Ez a határozat elsőfokú és fellebbezhető, ellene a KTE fellebbezéssel élt.
A KSC-nek a Törekvés elleni óvására hozott intézőbizottsági határozatot megfellebbezték és ennek a fellebbezésnek helyt adtak. Egyben elrendelték a mérkőzés újrajátszását, mert a –megóvott – mérkőzésen Hettmann Imre (KTSE) hamis név alatt, igazolatlanul játszott. A mérkőzés újrajátszása mellett a Kunszentmártoni Törekvés (KTSE) csapatának össz - eredményéből 2 büntetőpontos levon, nemkülönben a fegyelmi szabályzat vonatkozó §-a alapján – a szövetség félrevezetéséért – 10 pengővel megbírságolta. A mérkőzés időpontjának kitűzését az alszövetség intézőbizottságára bízza. Óvás díjat az óvó egyesületnek visszautalta Ez a határozat már másodfokú és nem fellebezhető, az ítélet jogerős.
A két ítélet figyelembevételével a bajnokság állása a következő
1. CsAK                                 9 p
2. SzTE                                  7 p
3. KSC                                   6 p
4. SzMTK                              4 p
5. KTE                                               1 p
6. Törekvés                             - *
A Törekvés a 2 büntetőpont levonásával az utolsó helyre került és pontszáma a nulla alatt eggyel. -  A közben újrajátszott SzTE – SzMTK meccsen ismét a SzTE győzött 4:1 arányban.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. január 29  vasárnap Alföldi Újság
Újabb sportegyesületi teher
A 94.546/1927. számú miniszteri rendelet, mely kimondja, hogy minden egyesület, gazdasági bizottságot köteles alakítani. A gazdasági bizottság köteles az egyesület ingó, ingatlan, és pénzvagyonára állandóan felügyelni, mindennemű bevételt, így minden egyes verseny bevételét is külön felveendő jegyzőkönyvvel ellenőrizni. Köteles a bizottság évenként költségvetést és zárszámadást készíteni, az évi munkaprogram érdekében pedig ügyrendet kidolgozni és ehhez mérten gyakran ülésezni. A pénzvagyon kimutatást és a leltármásolatot a egyesületek évenként kötelesek az Országos Testnevelési Tanácshoz is beterjeszteni.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1928. január 31 kedd  Alföldi Újság
A vasárnap esti birkózóverseny részletes eredménye
Az SzMTK által megszervezett vasárnap esti birkózóverseny hosszú ideig feledhetetlen élménye lesz Szentes város sportkedvelő társadalmának. A színházteremben megtartott birkózóverseny iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy félórával a verseny megkezdése előtt már megszüntették a jegykiadást. A tágas színházteremben minden talpalatnyi hely el volt foglalva. Izgatottan vitatkoztak, latolgatták a várható eredményeket, a páros mérkőzések végkimenetelét. Különösen arról esett a legtöbb szó, hogy sikerül-e Papp Lacinak legyőzni Keresztes Lajost, akinek technikai tudása és ügyessége már eddig általános elismeréssel találkozott szerte a világon, és a tudását a világ összes versenyzője elismerte.
Papp Lacit a közönség nagyon meleg fogadtatásban részesítette, aki a mérkőzés megkezdése előtt – mint a birkózó sport hazai nagykövet, a sokoldalúságáról téve tanúbizonyságot (- a szerk.) – az olimpiászról és a sport jelentőségéről tartott igen érdekes előadást. Miután bemutatták a versenyzőket, eredményeiket, hogy ki kivel fog mérkőzni, megkezdődött a várva-várt verseny.
A sok-sok találgatásra aztán Papp Laci adta meg a frappáns feleletet. Huszonnyolc percnyi nagyon nehéz és szívós küzdelem után két vállra fektette a párducügyességű Keresztes Lajost, aki káprázatos támadó és védekező módszereivel, kiváló taktikával többször is kiérdemelte a közönség zajos és lelkes tetszésnyilvánítását.
A verseny egyébként minden módon és tekintetben fényesen sikerült: A szentesi birkózók elég jól megállták a helyüket a Szegedi Atlétikai Klub (SzAK), és az Orosházai Munkás Testedző Klub (OMTK) csapataival szemben. Ha az eddig irányba fejlődnek, céltudatos munkájukkal biztosan felküzdik magukat a vidék legjobb birkózói közé
A verseny részletes eredményei:
Légsúly: I. Futó (Szeged) II. Kaliska (Szentes), III. Sarkadi (Szentes)
Pehelysúly: I. Fehér (Szeged) II. Nagy (Orosháza) III. Batik (Szentes)
Könnyűsúly: Germán (Szeged) II. Czuczi (Szentes) III. Kovács (Szentes)
Kisközépsúly: I. Dobó (Szeged) II. Kispál  (Szentes) III. Vas (Szentes)
Nagyközépsúly: I. Gál (Szeged) II. Hatos (Orosháza) – ebben a súlycsoportban szentesi versenyző nem indult.
Versenyen kívül mérkőzött a gálán Papp Laci és Keresztes Lajos. Papp a 28. percben tussolta Keresztes.
A Szentes-Szeged mérkőzést Tasnády, a szentes-Orosháza mérkőzést pedig Fehér Lajos, a délmagyarországi Birkózó Szövetség előadója vezette, aki kilátásba helyezte, hogy a délmagyarországi birkózóversenyt Szentesen tartják meg.
A szűnni nem akaró lelkes tetszésnyilvánítás lecsillapulta után dr. Lakos István városi Főjegyző osztotta ki a díjakat a nyertesek között. Az I díj a nagy ezüst, a II. a nagy bronz a III. díj pedig a kis bronzérem volt. Papp Lacinak egy ezüst likőrös készletet, Keresztes Lajosnak pedig egy arany óraláncot nyújtott át tiszteletdíjképpen a vendéglátó SzMTK. A díjkiosztás végeztével társas vacsora volt a Petőfiben. A vendégek éjjel 1 órakor utaztak el Szentesről.
(El lehet képzelni, hogy milyen állapotban voltak egy egész napi izgalmas verseny után a vendégek egy utazáshoz – a szerk.)
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. február 7  kedd Alföldi Újság (XXVIII. 30.sz.)
Szentesi birkózók sikere az országos ifjúsági versenyen
Kiskunfélegyházán rendezett verseny eredményei:
Könnyűsúly: I.  Száraz (Cegléd) II. Tóth (Szeged)  III.  Zamberger (Cegléd) IV Futó (Szentes)
Kisközépsúly: I. Czuczi (Szentes) II. Vass ( Szentes)  III. Mácsai (Szentes) IV. Nagy (Szeged)
Nehézsúly: I. Kurucz (Szeged)  II. Morul (K.K.félegyháza). III. Szabó (Kk.félegyháza) IV. Györki (Szeged)
Mácsai  aki kisközépsúlyban a III. helyre került először szerepelt nyilvános versenyen.
Az SzMTK birkózó gárdája február 19-én Kecskeméten tartandó klubközi versenyen vesz részt.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. február 8  szerda  Alföldi Újság (XXVIII. 31.sz.)
Lőteret ér a Levente Egyesület
A Levente Egyesület kérvényt intézett a városi tanácshoz, amelyben kéri, hogy az alsó csordajáráson 500 négyszögöl területet engedjen át részére a városi állandó lőtér céljaira. Ezenkívül engedélyt kér arra az Egyesület, hogy a város tulajdonát képező területen kirándulást és terepjátékokat rendeznek.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. március 1    Alföldi Újság (XXVIII. 50.sz.)
Nagy ünnepléssel fogadták Papp Lacit Hamburgban (PL. levélben számolt be útjáról)
„… közvetlenül az Európa Bajnokság után kaptam meghívást Hamburgba, ahol egy ott élő magyarral, Földeák Jánossal kellett volna egy kihívási meccs keretében megmérkőznöm. Földeákot jól ismertem. A német birodalmi bajnokságban második lett, megverte Fritz Braint, a milánói Európa bajnokot két ízben is, és még egy sereg kiválóságot, akiknek nagyszerű képességéről több ízben volt alkalmam meggyőződni. Soha nem szoktam elkerülni a küzdelmet, sőt szeretem, ha minél több rá az alkalom. Hamburgról is sok szépet hallottam, Földeák Jánosra is kíváncsi voltam. Így hát mihelyt a szigorlatomat letettem, azonnal Hamburgba utaztam.”
Papp László érkezését hatalmas plakátok, profi módon, hirdették, az újságokban több hasábos kommünikék hívták fel a figyelmet a mérkőzésre. Az érdeklődést sikerül felkorbácsolni, és a mérkőzés estéjén zsúfolásig megtelt a SAGEBIEL nagyszerűen kivilágított hatalmas terme. A rendezésért minden dicséretet megérdemeltek a német alapossággal, mindenre odafigyelő szervezők.. Gyönyörű terem, hozzá méltó színpaddal, mely filmstúdióba illő fényárban ragyogott. Pompás versenyszőnyeg, német precizitás, rend és fegyelem. Felvonulás, zene, üdvözlő beszédek, bemutatás, remek izgalmas mérkőzések: ez a verseny vázlatos képe. A verseny keretét Papp Laciék mérkőzéséhez az Észak-Német birkózó szövetség által rendezett olimpiai válogató adta.
Papp Lacinak a német birkózókról való véleménye
„A német birkózók nagyon erősek, szenzációsan emelnek, azonban hiányzik belőlük a tűz, mely nélkül pedig nem ér a küzdelem semmit. Belemennek minden fogásba, azonban nevetségesen biztos helyzeteket kihasználatlanul hagynak. Birkóznak, de nem versenyeznek! És ez egy lényeges különbség a magyarok ás a németek birkózó felfogása között.”
Papp Laci úgy számol be magáról a mérkőzésről:
„Földeákkal való mérkőzésem nem volt hosszú. Két és fél perc alatt dobtam két vállra, a németek nagy bosszúságára, akik még látni akartak, és még vagy fél ottmaradtak, követelve a rögtöni revans meccset és reménykedve, hogy hajlandó leszek újra megmérkőzni. Természetes hogy erre nem voltam hajlandó, abba azonban szívesen beleegyeztem, hogy kedden revansot adok Földeáknak, amikor is döntésig fogunk birkózni. Hogy az új mérkőzés mint végződik, előre nem tudhatom, bízom azonban benne, hogy újra győzni fogok. És ha Földeák győz, akkor is a magyar sport nagyságát fogja hirdetni e győzelem.”
Papp Laci – mondhatni kicsit számítóan – hosszabbította meg hamburgi tartózkodását, persze ehhez egy nagyszerű és gyors győzelmet kellett neki aratnia. Nagyon örült annak, hogy egy ilyen városban több napot is eltölthetett, hiszen rengeteg volt ott a látnivaló. A kikötő és a múzeumok  látogatása – ami sajnos az élsportolókra nem nagyon jellemző (–a szerk.) – nagyszerű szórakozást és művelődést, gyönyörű látványt nyújtanak. Pap Laci ki is használta az időt, és meglátogatta a híres helyeket. A németek igazán nagyvonalúan és kedvesen bántak vele, marasztalták, de neki még feladatai vannak, pl utazni, versenyezni, győzni idegen országokban.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1928. február 19  vasárnap  Alföldi Újság (XXVIII. 41.sz.)
A munkások szabadidejének felhasznosítása.
A Nemzetek Szövetségének Munkaügyi Hivatala Genfben javaslatot fogadott el arra vonatkozóan, hogy a munkás szabadidejének a felhasználása miképpen történjék  legcélszerűbben a köz javára és ezen ajánlásra a nemzetek törvényhozásának megküldtek. A kereskedelemügyi minisztérium a kereskedelmi és iparkamarákhoz intézett leíratában felhívta a munkaadói testületek figyelmét, hogy a javaslatban foglaltakat fokozatosan érvényesítsék a kollektív szerződések megkötésénél.
Az akkor aktuális feladatok érdekesek lennének a mai XXI. századbeli körülmények között is. Visszaköszönnek egy-egy civil szervezet programjában, de sajnos a mai iszonyok között szinte mindenre az a válasz, hogy nincs rá pénz! Pedig a munkások, a dolgozók egészsége, a rekreáció, a munkaadóknak is érdeke lenne, hosszú távon. Hiszen a munkások szabadidejében nem sok lehetőségük van arra, hogy hajlamaiknak megfelelő szabadidő tevékenység által a testi, szellemi és erkölcsi képességeit fejlesszék, regenerálják. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen célra biztosítható időt is legtöbbször a megélhetésre fordítandó tennivalók veszik el, vagy anyagilag nem képes finanszírozni ezt a tevékenységet. Sajnos ma még nem tartunk ott, mint 1928-ban, hiszen még a központi akarat sincs meg, hogy ezt a folyamatot támogassák.
Néhány feladat, vagy támogatási lehetőség (lehetne belőlük ma is válogatni- a szerk.)

  1. célszerű közlekedési politika, díjmérséklés, menetdíj kedvezmények (pl a lakás-munkahely, lakás – sportolási lehetőség) az utazási idő megrövidítése
  2. az egyéni egészségügy előmozdítása (különösen a népfürdők, népuszodák felállítása)
  3. magántörekvések támogatása, mely az alapvető higiéniás körülmények biztosítására (tuberkolózis, nemi és más fertőző betegségek) a szenvedélybetegségek elkerülése, megelőzése, esetleg a gyógyulás megszervezésére (alkohol, dohányzás, kábítószer vagy a szerencsejátékok) irányulnak.
  4. Egészséges és olcsó (munkások által elérhető) lakások szaporítása, javítani a munkások háztartásának vezetését, családi életét (munkáskertek, kis földterületek, háziállatok nevelése) hozzáfűzve a szórakozás jótéteményeihez annak az érzetét is, hogy a családi közösség javára, bár csekély gazdasági előnyt is biztosít.
  5. Fontos a munkások testi erejének és egészségének a fejlesztése, sportok űzése által,
  6. Fejleszteni kell a hivatásos és általános műveltséget
  7. Élénk és hatékony propaganda kifejtése oly irányban, hogy minden állam munkásaiban felkeltsék a szabadidő ésszerű felhasználása szükségességének tudatát.

Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. február 19  vasárnap  Alföldi Újság (XXVIII. 41.sz.)
A szentesi sportélet válságának okai.
A közel 40 ezer lélekszámú Szentesen ma már miért nincs komoly sportélet?
Talán az egyik alapvető ok, hogy hiányzik a józan sportszellem és a lelkes klubszeretet.
1925. tavaszán remek labdarúgócsapat állt az SzTE rendelkezésre. 16-18 olyan játékos, akik bármilyen összeállításban félelmetes erőt jelentettek, szebbnél-szebb eredmények egész során produkálták. Többek között döntetlen eredmény értek el az országos amatőr bajnok budapesti SE –vel, fölényesen nyerték a másodosztályú bajnokságot. Azonban, mire az első osztályba ért a csapat, az igazi erőpróbához, nincs 11 valamire való játékos, akit ki lehetne állítani a bajnoki mérkőzésekre. Ezek is fegyelmezetlenek, hangosak a pályán. Bíró, közönség egyaránt sokat szenved miattuk. A közönség – aki a bevételt jelenti –hamarosan rá is un a nívótlan mérkőzésekre, lassanként alig lehet látni néhány embert a drága- sok pénzért megépített lelátón. Pedig az előző évi pompás bajnokcsapat emberei egy-két híján itt vannak Szentesen, csak éppen vasárnapi elfoglaltságuk akadt. Fontosabb, mint az egyesületi zászló magasan lobogtatása, a csapat és a város hírnevének további emelése.
Bajos lenne, és komoly hiba is, hogy 100 % -ig a játékosokat hibáztassuk csak! Ők még hajlítható fiatalok. A sportoló alaptermészete is olyan, hogy tűzbe megy azért, akit szeret. Talán hiányzik egy szigorú, hozzáértő és igazságos vezető vagy vezetőség, aki képes lett volna együtt tartani a az 1925. év pompás csapatát.(Lehetne pozitív példát is mondani, hogy korábban kik tartották össze a csapatot, Cserny vagy Izsák Károly)
A következő probléma, hogy egy egyesület belső életének nem lenne szabad egy  vendéglő füstös, kártyás, cigányos vagy egyéb csavargós környezetében eltölteni a szabadidőt. Lehet, hogy a SzTE-nek anyagi előnye származik abból, hogy a pálya területén fenntartanak egy vendéglőt, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fiatal gyerekek – különösen az utánpótlás – ott verjenek tanyát. A sportembernek elsősorban a sportpályán van a helye, egyéb szabadidejében pedig jobb volna, ha olyan helyen volna ahol felfrissülhet, és ahol kultúrát szerezhet.
Egészséges levegőjű klubhelyiségekre volna szükség, de lehetőleg hasznos folyóiratokkal, könyvekkel és sportlapokkal. A megye, a város kiváló vezetőinek kellene a helyiségek dolgában valamelyes megoldást találni. Megfelelő helyiségben a hozzáértő oktató a pályán szerzett gyakorlati tapasztalatokat állandóan kiegészíthetné elméleti előadásaival. Orvosaink, tanáraink is biztosan szívesen vállalkoznának néha egy-egy,a sport körébe tartozó érdekes előadás megtartására.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928.  február 21 kedd   Alföldi Újság (XXVIII. évf. 42. sz.)
SzMTK birkózó sikerek Kecskeméten.
A SzMTK birkózói vasárnap Kecskeméten szerepeltek, és az elért szép eredmények igazolták, hogy egyre inkább számottevő reprezentásai a délmagyarországi birkózó sportnak. Kecskeméten – Budapest közelsége miatt is – elég erősen kifejlődött a birkózósport, s az ottani birkózkkal való megmérkőzés komoly fokmérője annak, hogy milyen az ellenfél ereje és tudása. A SzMTK kitartó és céltudatos munkával elért eredmény Kecskeméten különösen nagy értékű, Bár a szentesiek első helyet még nem tudtak szerezni, de az összes súlycsoportban dobogóra kerültek. Figyelembe kell venni továbbra az is, hogy a szentesi versenyzők nagy része igen fiatal, inkább utánpótlás korú, és ezért még értékesebbek a felnőtt mezőnyben elért eredmények. Ez reményt adhat arra, hogy birkózó sportunk szép jövő előtt áll, a legszebb eredményt lehet tőlük elvárni.
Helyezések:
Légsúly:                      Kaliska                       III. hely
Pehelysúly:                 Nagy István                III. hely
Könnyűsúly                Vass                            III. hely
Kisközépsúly              Czuczi                        II. hely
                                               Ruszem                       III. hely
Középsúly                  Nagy Imre                  II. hely
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. február 28, kedd.   Alföldi Újság (XXVIII. évf. 45. sz.)
Megalakult a Szentesi Evezős Egylet
Nagy érdeklődés mellett megalakult a Szentesi Evezős Egylet. Az új Egyesületnek 81 alapító tagja van, és kimondták, hogy az Egyesület kötelékébe 100 tagnál többet nem vesznek fel. Az alakuló gyűlés egy hat tagú vezetőséget és bizottságokat választotta meg. Az új Egyesület Elnöke dr. Farkas Béla főispánt, mint az evezős sport barátját díszelnöknek választotta meg, és ezt küldöttség útján hozták a Főispán úr tudomására. A küldöttség dr Csergő Károly alispánt is felkereste (aki mellesleg a SzTE elnöke), és kérte az új egyesület támogatását, pártfogolását.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1928. március 4   Alföldi Újság (XXVIII. évf. 53. sz.)
Papp László második hamburgi győzelme
Papp Laci kettős győzelme idegenben újabb értékes állomás a világhír dicsőséges, ámde sokszor kacskaringós útján, hiszen olyan ember nemigen születik, akit egyszer-egyszer „el nem kap” valaki a pályafutása során. Most ismét megmutatta, hogy mire képes a legendás magyar virtus, akarat és erő. Megmutatta ez a fiatal hős, Szentes szülötte, a világnak, hogy milyen értékek vannak nálunk, hogy velünk bárhol, bármiben, de számolni kell. Kis ország nagy sikerekkel – legalább sport területén lehetünk egyenrangúak a nagy nemzetekkel – növelheti a magyar ember egészséges önbecsülését, önbizalmát.
Kettős az örömünk és a büszkeségünk, mert Papp Laci a mi fiunk, és Papp Laci ezt soha nem felejtette el! Papp Laci neve ma már fogalom, amely egybe van forrva Szentes nevével, akinél méltóbb alakját nagyon keveset találnánk a sportcsarnokunk névadójának.(- a szerk)
Ifjú Európa Bajnokunk – szokta volt emlegetni – a szülővárosára gondol mindig, a küzdelemben és a győzelemben épp úgy, mint a babéros dicsőségben. S hogy Szentesre gondol, hogy nem felejti el, hogy honnan származik, egy újabb levél, melyben beszámol a második hamburgi mérkőzéséről.
Az első alkalommal, amikor birkózott Földeákkal, és két és fél perc alatt tussolta, azt gondolta, hogy könnyű dolga lesz a visszavágón is. Azonban nem így volt, a „revans” nagyon kemény és hosszú mérkőzést hozott. Papp Laci igazából most kezdte megnézni „magának” Földeákot. Kicsit magasabb volt nála, azonban az izomzata jóval gyengébb. Nem is nagyon értette bajnokunk, hogy ilyen fizikummal hogyan győzhetett le annyi neves birkózót eddig.
Az izgatta ifjú Európa bajnokunkat, hogy vajon mi lehetett az a plusz, amit eddig nem ismert meg ellenfeléből. A mozgása inkább tánctanáréra hasonlított, mint egy kemény birkózóra, azonban minden mozdulatából, rezdüléséből látszott, hogy hihetetlenül fegyelmezett, és a testének minden porcikáját uralja. Papp Laci kíváncsisággal várta, hogy vajon milyen lesz ez a találkozás, amelyre sikerült ismét megtölteni a hatalmas csarnokot, melyet a magyar követségtől kapott zászlókkal díszítettek fel. (talán anyagilag sem volt ráfizetés a szervezőknek – bár erről sehol egy sor nem jelent meg -, hogy a mi fiunk adott egy revans lehetőséget a Németországba élő kiváló birkózónak Földeák Jánosnak.- a szerk.)
Papp Laci a mérkőzésről az alábbiakat írta:
„Földeák olyan hirtelenséggel és vadsággal támadott, hogy már az első percben nehéz helyzetbe kerültem, és csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudtam abból kiszabadulni. Sajnos készületlenségem sokba került, mert jobb karomon egy hatalmas rándulást kaptam, úgyhogy az azonnal dagadni kezdett és természetesen ettől fogva használni sem tudtam, és csupán a bal karommal küzdöttem tovább. A mérkőzés semmit nem vesztett iramából. Sérülésemet gondosan eltitkoltam, nehogy ellenfelem kihasználhassa azt.
Az első félóra után mind a ketten frissek voltunk, és az egy perces szünet után azzal az elhatározással küzdöttem tovább, hogy ha reggelig tart is a mérkőzés, akkor sem fogom abbahagyni.
A karom már észrevehetően megdagadt, fájdalmat azonban egyáltalán nem éreztem, és most már egyformán tudtam használni mindkét kezem. Közben egyre-másra forgattam hídba Földeákot, és noha boszorkányos gyorsaságával mindegyikből kiszabadult, észrevettem, hogy mindig fáradtabb lesz.. A tempót erre még jobban erősítetem , és éreztem, hogy csak pár perc még és megvan a győzelem.
Amikor küzdelmünk ötvenötödik percében Földeák elkeseredetten fölkiáltott: ’Nem bírom tovább, úgyis hiába minden, feladom’. A német bíró erre hozzám lépett, és a karomat magasba emelve, győztesnek hirdetett.”

A német közönség is felolvadt, bár eredetileg nem a mi fiunknak szurkolt, de a mérkőzés vége után olyan „bravózást, hochozást” csapott, hogy bajnokunk alig győzte megköszönni a német szurkolóknak is az ünneplést. Papp Laci még egy napot maradt Hamburgba, és újra megnézte a kikötőt, melynél csodálatosabb, látványosabb, érdekesebb dolgot a közeljövőben nem fog látni.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. március 10   Alföldi Újság (XXVIII. évf. 53. sz.)
SzMTK és  Szegedi MTE birkózóversenye
A SzMTK birkózóversenyén a szegedi MTE legjobb 14 birkózójával méri össze az erejét.  Versenyen kívül indulnak Szentes és Szeged gyermek (utánpótlás) birkózói, kik élvezetes és elsőrangú tudásukat mutatják be a közönségnek. A verseny este 8 órakor kezdődik a Zsoldos RT volt központi irodahelyiségében.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. március 13 kedd  Alföldi Újság (XXVIII. évf. 60. sz.)
I.   Szentes - Szeged birkózóverseny
Mióta meghonosodott a birkózósport Szentesen, és amióta a SzMTK tagjai a legszebb reményekre jogosító eredményekkel vesznek részt a szomszédos városokban rendezett versenyeken, a sportkedvelő közönség mindinkább látogatja a sokszor izgalmas mérkőzéseket.
A SzMTK és a SzMTE birkózó gárdájának vasárnapi küzdelmét rendkívül nagyszámú közönség nézte végig. Két és fél órás küzdelem után csak este fél 11 órakor összesítette a bíráló bizottság a verseny végeredményét. Lelkes éljenzés közepette hirdették ki, hogy a pontversenyben Szentes 22:14 arányban győzött Szeged ellenében, ami a szentesi csapat meg-meg újuló ünneplésére adott alkalmat.
Az egyéni eredmények:
Légsúly:          I. Tóth (Szeged)  II. Sarkadi  (Szentes) III. Kaliska (Szentes)
Pehelysúly:     I. Nagy (Szentes)  II.Műcsai (Szentes)  III. Kurka (Szeged)
Könnyűsúly:   I. Batik (Szentes)  II. Györkei (Szeged) III. Szuszi (Szentes)
Kisközépsúly  I. Kurucz (Szeged)  II. Ruszev (Szentes) III. Nagy (Szentes) 
A győztesek emlékérmet kaptak, a verseny után a szentesi csapat megvendégelte a szegedieket.
II. Szentes- Szeged sakk-körök versengése
15-15 versenyzővel, nagy érdeklődés mellett lett megrendezve a szentesi Sakk-kör és a szegedi Sakk-körök egyfordulós versenye, mely du. fél 3 órakor kezdődött és este fél hatig tartott. Amint az előre várható volt a szegediek „simán” nyertek. Ők 10 és fél partit nyert Szeged, míg Szentes 4 és fél partit. Mindamellett meg kell állapítani, hogy ez az eredmény talán egy kissé túlzóan nagy különbséget sejtet, de meg kell jegyezni, hogy a szentesiek közül ez alkalommal 3-4 legjobb játékos hiányzott, köztük a bajnok Szijjártó is. Ez volt a szentesi sakk-kör első veresége.
Az eredmény mindazon által egyáltalán nem lesújtó, mert ez ellenfélről tudni kell, hogy Szegeden, ahol három sakk-kör működik, és közülük éppen az itt járt csapat az Alföld az alföldi városok bajnoka. Így Szentes biztosította a második helyét az alföldi városok sakk-köreivel szemben. Azonban a szentesi illetékesek ezzel a hellyel nincsenek megelégedve, mert a Szegedet nem tartják sokkal erősebbek, mint a Szentesi  Sakkört.
Kaszinóban megrendezett versenyen igen szépen szerepeltek az alábbi versenyzők:
Feuer, Hennyey dr., Vecseri István dr. Gruber és Csókásssy .
Különösen említést érdemel dr Vecseri István, akik az ellenfél bajnokjelöltjével került szembe, és szép játékban azért kellett egy nyerő partit döntetlenre adni, mert az idő nagyon előre haladt. Általában nívós játékot mutatott fel mind a két fél. Érdekes volt a szentesiek számára, hogy a szegediek minden partit írtak, ami nagyobb elméleti felkészültségre utalt. Látszik, hogy ők később is foglalkoznak a játszmákkal, elemzik őket, levonják a tanulságokat.
A revans mérkőzéseket Szegeden ez év júniusban tartják meg ahol a szentesiek legalább 50%-os eredményt szeretnének elérni, de az sem lenne meglepetés, vagy nem tartozna a lehetetlenségek közé, ha Szentes  a komplett csapatával tudna kiállni.
A szegedieket Csallány Gábor elnök, és Gruber főtitkár fogadták, és a Kaszinóban szervezett díszebéden vendégül látták. A díszebéden dr. Csergő Károly alispán a Szentesi Sakk-kör díszelnöke is részt vett.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. április 8. vasárnap (Alföldi Újság XXVIII. 81. sz.)
- A SzTE Húsvéti programja
A SzTE a húsvéti ünnepekre a Szolnoki AK teljes I. csapatát látta vendégül, hogy egy barátságos mérkőzés keretén belül összemérjék erejüket, a közép-magyarországi labdarúgó bajnokság jogos bajnokaspiránsával. Húsvét másnapján pedig a Budapesti Törekvés első helyen álló csapatával játszanak a szentesiek. Az eseményre az egyesület vezetősége mérsékelt helyárakat állítottak be, hiszen fontos, hogy a mérkőzéseken minél több néző legyen, sőt a hölgyek még 50 %-os kedvezményt is kapnak a pénztárnál. Előmérkőzés a SzTE B – Kunszentmártoni Törekvés B. csapata
- A második sportpálya – Zsoldos László az SzMTK elnöke
Talán minden sportegyesülete az országnak anyagi bajokkal küzd. Minél nagyobb, annál szebb formát mutat egy egyesület, annál nagyobbak a kiadásai, és a kiadások növekedésével nem áll arányban a bevételek növekedése. A Sportszeretetre már a fiatal generációt nevelni kell. Szórványos eset az, amikor felnőtt, megállapodott ember – aki már az élettel felvette a küzdelmet – váljék sportkedvelővé.
Vidéki városokban, ahol az egyesületek szegénységük miatt csak nagyon keveset, vagy semmi előnyt nem nyújthatnak tagjainak, csak a részben befolyó tagdíjakból tarthatják fenn egyesületüket, de ez meg viszont oly csekély összeg, komoly fejlődés esetén figyelembe sem vehető, Csak azok tudják igazán, hogy mennyi munkát és mennyi anyagi áldozatot kíván a sport, akik tevékeny részt vesznek az egyesület életében. ÉS bizony sokszor hiábavalónak látszik az áldozat, mert a sport hívei nagyon lassan szaporodnak.
Legtöbb egyesület sportanyagát a kereskedő-, de főleg az iparos társadalom szolgáltatja. Így van ez Szentesen is. Az iparostársadalomnak van egyesülete is, az iparostársadalom áldozatkész, anyag is van bőven. Egyszóval minden van ami a fejlődést garantálja, ami a fejlődés lehetőségéhez szükséges – csupán az egyik legfontosabb kellék hiányzik – a pálya. A pályakérés megoldása lehetetlennek látszik, Fel kell tenni, hogy így is van, mert öt év óta hiába való minden törekvése a komoly és nagy iparostársadalomnak, hiába valló minden utánjárás, a pályakérdés megoldása lehetetlen.
A marhavásártéren van a pálya kijelölve. A marhavásártér árokkal van körülhatárolva, ott van rajta a jéggyár és a jégverem. Ideiglenes használatra van odaadva, nem lehet rajta építkezni, de nem is érdemes. ’Ideiglenes ’ használatra van átengedve. Mérkőzésekkor: a játékosok jó pár száz méterre eső vendéglőben kénytelenek öltözni, az az egyetlen esőtől védett hely, Már borongós időben sem megy ki emiatt az amúgy is csekély számú sportpublikum a mérkőzésekre.
A pénztár: Ott áll a bekerítetlen réten, az megy oda jegyet venni aki akar, az ellenőrzés lehetetlen és céltalan is. A vásártér, mint már mondottuk, árokkal van körülhatárolva, az árkon túl már nem lehet a jegy árát követelni, de ha lehetne is, a fürgébb lábú ingyen közönséggel nem kergetőzhet az ellenőr. A pályára a világ minden tája felől szabad bemenni, nem lehet elzárni, mert ideiglenes használatra van bocsátva azzal, hogy  oda építeni nem szabad.
A sport nevel, nemesít, a fiatal generációt a szépre, a jóra és az életre neveli. Hazaszeretet, egymásiránti szeretet és a megbecsülés fejlődik az ilyen társadalmi együttélésben. Ha pedig ez így van , ha igaz, hogy a sport ilyen nemes emberi tulajdonságok nevelője, akkor az ilyen törekvéseket mindenkinek támogatni kel.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. április 13. péntek (Alföldi Újság XXVIII. 84. sz.)
Kétezer pengőbe kerül a csordajárási lövölde felállítása
Ugyanekkorába kerülne az évek óta húzódó Szeder telep (a csongrádi úton kifelé haladva a városból, baloldalt a un KISZ lakótelep mögötti rész) – amelyet dr. Szeder Ferenc János, szentesi földbirtokos, Szentes legnagyobb adófizetője, országgyűlési képviselő ajándékozott a városnak, hogy a szegények is tudjanak építkezni, az édesapja a mai un. Szeder temető területét ajándékozta városnak – planírozása is!
Szentes város képviselő testülete már korábban megfelelő területet engedett át lövölde felállítása céljából a Levente Lövész Egyesület részére.. A lövöldét a bánomháti rakodó mellett, a csordajárás területén állítják fel. A lövölde hossza száz-, a szélessége húsz méter lesz, elől 5 méter magas golyófogó, kétoldalt védőtöltések veszik majd körül a lövöldét, melynek földmunkájához tegnap már hozzá is fogtak.
A tanács a földmunka e elvégzésével a kiírt versenytárgyalás eredményeképpen a Szentesi Földmunkás Vállalkozó Szövetkezetet bízta meg, mely köbméterenként 78 fillérért végzi el ezt a munkát, melynek során kb 2300 m3 földet kell elrendezni. A földmunka és a lövölde felállításával kapcsolatos egyéb apró munkák elvégzésére mintegy 2000 pengőt fog felemészteni. Az e címen felmerülő kiadásokat a belügyminiszter által jóváhagyott költségvetésben testnevelési célokra engedélyezett összegből fedezik.
A képviselőtestület télen hozott határozata értelmében valószínűleg még az idén befejezik a Szeder-telepen elmaradt egypár utca planírozását és a hiányzó vízlevezető árkokat is elkészítik. A számításokat elvégezte a mérnöki hivatal, s a költségvetést is összeállította, amelyből kiderül, hogy a Szeder-telepen elmaradt planírozási munkálatok költségei kb 2000 pengőt emésztenek fel.
A tanács legközelebb a képviselőt testület elé terjeszti a mérnöki hivatal költségvetését. Hogy a város nehéz pénzügyi helyzetére való tekintettel az idén sor kerül-e a Szeder-telep planírozására, az a közgyűlés határozatától függ, amely a fentebb említett 2000 pengőt csak pótadó alakjában tudná előteremteni.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.



1928. április 17 kedd Alföldi Újság (XXVIII. 87. sz)
Bajnoki mérkőzés Szentesen, szentesi csapatok között
Vasárnap délután bajnoki mérkőzést játszott az SzMTK részére kialakított vásártéri pályán a hazai csapat SzMTK és a vendég, a nagy múltú SzTE csapatai között. A szép idő és az érdekesnek ígérkező játék sok érdeklődőt kicsalt a mérkőzésre, amelynek közel 300 nézője volt.
A SzMTK csapatának heves támadásai alig tízpercnyi játék után meghozta az első gólt a SzMTK javára, amit még az első félidő letelte előtt kiegyenlített a SzTE erősen tartalékolt, rossz kondícióban levő csapata. A félidő után meginduló játék során izgalmas vita volt egy SzMTK kapuba lőtt állítólagos gól miatt, amit a játékvezető nem ítélt meg a SzTE javára.
Elkeseredett hangulatban a közönség izgatott közbekiabálásokkal tarkítva folyt még ezután is a mérkőzés a győztes gólért, de ezt azonban a jól működő védelmek megakadályozták. A végeredmény így 1:1 lett. A bajnoki mérkőzést megelőző érem-mérkőzést során a SzMTK ifjúsági csapata 5:0 arányban legyőzte a SzTE ifjúsági csapatát.
Azonban úgy a bajnoki cím, mint az érem-mérkőzés ellen óvást adott be a SzTE.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

           
1928. április 29  Alföldi Újság
Olimpiász éve
A négyévenként ismétlődő és minden kultúrnemzet sport-kitűnőségeit összehozó és összehasonlító nagy küzdelem megrendezése ebben az évben kilencedik állomásához jut. Az Athénban megrendezett első olimpiász óta az olimpádok jelentősége hatalmasan megnövekedett, és ma már a nemzetek kultúráltságának a legnagyobb fokmérője lett. A világ kultúrnépei hatalmas felkészültséggel indulnak ebbe a klasszikus küzdelembe, bizonyságot tenni fajuk értékessége mellett (meg kell jegyezni, hogy hasonló stílusú megnyilatkozás ebben a korban egyáltalán nem volt szokatlan a hivatalos sajtótól sem – a szerk.) –Megcsonkított hazánk is elküldi kiválóságait erre a bizonyságtételre ,…
Örömmel látjuk, hogy a népek eme modern csatájában nemzeti színeinket becsülettel megvédeni tudó harcosokat állíthatunk csatasorba. Mi szentesiek is boldogan mondhatjuk, hogy a mi fiunk – nem is esélytelenül -  is ott lesz a küzdőtéren megbecsülést és dicsőséget szerezni a magyar névnek. Papp Laci városunk nagynevű fia magyarságának minden erejét és a legmagyarabb városnak hazaszeretetét viszi a küzdelembe, hogy győzzön….
Ugyanakkor
….Számot kell adni a múltról, hogy mit tettünk előmozdítani azt, hogy újabb Papp Lacikat adhassunk a magyar hazának. Ha őszinték vagyunk be kell vallanunk, hogy nagyon keveset tettünk ezt előmozdítani. Haldoklik a városunk sportja. Nem képes kiválságokat termelni, mert nincs érdeklődés és szeretet a sport iránt. Lekicsinyli és távos tartja magát városunk társadalma attól a sportágtól, mely lelkesedő nézőket és fanatikus sportolókat teremt, nem értékeli eléggé a futballt. Vidéki városokban a labdarúgás hétről-hétre lejátszódó eseményei változatosságot ls izgalmat adnak, ennek virágzása alapot nyújt a többi sportágak fejlődésére. Ahol élénk a futballpublikum, ott lendületet kapnak a többi sportágak is, ott van sportélet. Bármelyik sportot figyeljük, a speciális gyakorlatok közötti aktív lazítást szinte mindenütt a labdarúgó „partikkal” oldják meg. Ahhoz mindenki ért, mindenki szívesen játssza.(- a szerk.)
Sportkiválóságaink majdnem kivétel nélkül elismeréssel adóznak a labdarúgásnak, Kherling, Késmárky, Homonnay és Marvalits több ízben kijelentették, hogy sikereiket annak köszönhetik, hogy ifjabb korban aktív footballisták voltak.
Papp Laci legnagyobb diadalánál elismeréssel emlékezett meg a labdarúgásról, mikor így szólt
„A bőrlabda rúgása kedveltette meg velem a sportot és ez nevelte belém azt az akaratot és kitartást, amellyel most Európa bajnokává lettem.”
… a sport-produkció a nemzetközi összecsapásoknál eggyé forrasztja megszaggatott nemzetünket. A sport tud csak egyakaratú és -érzésű tömegeket összehozni. A legutóbbi magyar-cseh labdarúgó mérkőzésen 40 ezer ember gyűlt össze diadalra segíteni a nemzeti színű zászlót. Nem volt e hatalmas embertömegben sem politikai, sem vallási, sem társadalmi ellentét! Egyet kívánt és akart a legutolsó jegyszedőtől a miniszterelnökig mindenki: Győzni, hírt, dicsőséget szerezni a magyar névnek.
Ilyen eredményre nem képes sem a társadalmi, sem a művészeti, sem a tudományos, sem a politikai élet egyetlen megnyilvánulása sem, erre csak a sport képes!
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. május  1  kedd  Alföldi Újság (XXVIII. 99. sz)

  1. Sportszerűtlenség

Szentesen eddig még soha elő nem fordult sportszerűtlenség történt. A kellemetlen eseménynek szenvedője volt a sportszerető közönség és az SzTE labdarúgócsapata. A bajnoki mérőzésre kisorsolt Kiskunfélegyházai TK I. csapata egyszerűen nem jelent meg a mérkőzésre kiírt időpontban. Ilyen sportszerűtlen magatartást és sértés eddig fennállása óta szentesi csapat még nem szenvedett el. A meg nem jelenés miatt természetesen szankciók érték az Kiskunfélegyházai csapatot. A két bajnoki pontot megkapta játék nélkül mindkét szentesi csapat, illetve a szövetség teljes kártérítésre is kötelezi a meg nem jelent csapatot.
A SzTE-nek egyébként is elég kellemetlen volt, hogy nem jött el a vidéki csapat, mert a következő ellenfél a bajnokis lista élén álló csongrádi csapat, amely mérkőzés előtt lehetett volna egy komoly erőfelméréssel készülni a két szomszédváros nagy csatájára. Ezen a héten labdarúgóink komoly és kemény edzésekkel fog készülni, hogy méltóan és sikeresen képviselje a rangadón, városunk futballsportját.
Előmérkőzésen a SzMTK – KTK  0:8
És egy kis csemege az akkor országos bajnokság I. osztályából: Ferencváros-Attila 5:1
Újpest – 33 FC 2:2, Sabária -Vasas 3:2, Hungária -Nemzeti 3:1, Bástya – Kispest 2:1
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1928. május 6  Alföldi Újság

  1. Békességet a sportban

Nagy sok újságcikk foglalkozott már eddig ezzel a témakörrel, hiszen egy ilyen kis városban teljesen fölösleges a széthúzás. Szomorúan kell sajnos megállapítani, hogy a városunk két sportegyesülete között nincs meg a baráti együttműködés, melyet a helyi sportélet megkívánna, és ami nélkül a város sportja nem képes méltóan képviselni ezt az alföldi kisvárost. Pedig olyan vezetőség áll mindkét sportegyesület élén, amelyik az egymáshoz vezető utat a sporton belül könnyen meg kellene, hogy találja. Vannak olyan okok, amelyekkel foglalkozni kellene, amelyek akadályozzák az együttműködést, de meg kell állapítani, hogy ha ezek az okok nem szűnnek meg és itt nem lesz békesség a sportban, akkor nem is lesz ebben a városban kiemelkedő eredményt.
A város sporttársadalma kettétagoltan, mint egymásnak ellenségei, figyelik az akciókat-reakciókat, hogy mikor, hol, miért támadható meg a másik tábor, hogyan lehet ártani
a másiknak. Legnagyobb örömük nem a saját diadalmukban, hanem a másik veszteségében rejlik. Tipikus magyar felfogás, talán Szentesen egy kicsit még élesebben is jelentkezik, de ez nemcsak erre a korra, hanem a későbbi évtizedekre is mindig jellemző volt
Mi lehet az érdeke a sportot szerető társadalomnak (sportolók, sportvezetők, sportszerető közönség, támogatók stb)?

  1. szűnjenek meg a rosszakaratú hiányosságok
  2. legyen békesség a sportban is „mert csak szoros fegyverbarátságban és sporttársi tisztelettel egymás iránt lehet eljutni a dicsőséghez, haladni azon a rögös úton, amelyik a célhoz vezet.”
  3. adjon pályát az SzTE az SzMTK-nak, hiszen a jól berendezett Erzsébet kerti pálya városunk sportérdekeinek megfelelően nincs eléggé kihasználva.
  4. menjen az SzMTK a SzTE sporttelepére, de fizesse meg a méltányos használati-bérleti díjat (hiszen ennyire berendezett, kitűnő helyen levő, és elsőrendűen berendezett pályát önerőből építeni úgysem tudna, ha szerezne is valamilyen módon, a fenntartását, amortizációt nem tudná vállalni)
  5. rendezzenek olyan közös rendezvényeket, melyekkel érdekességüknél fogva fel tudják kelteni, és oda tudják szoktatni azokat, aki szeretik a sportot és hajlandóak is áldozni érte
  6. minden egyes sportversenyen azt tartsák szem előtt, hogy sikerük a város sikere, vereségük a szentesi sport veresége
  7. legyen egységes városunk sporttársadalma, legyen egészséges rivalizálás

Ezek lehetne biztosítékai városunk sportja a fejlődésének
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. május 6  Alföldi Újság (XXVIII évf. 103. sz.)
Bajnoki mérkőzések
A SzMTK könnyű ellenfelet kaphat a TE csapatában, melyet könnyen le fog győzni, ezzel megszerezve a két pontot. Sokkal nehezebb lesz a dolga viszont a SzTE-nek., mert a bajnokjelőlt, és a tabellát vezető Csongrádi AK, amely ma az alosztályibajnokság legjobb csapata lesz az ellenfele. Játékosai nagyon belemenő stílusban játszanak, fő erősségük a határtalan lelkesedés. Ezen a döntő jelentőségű mérkőzésen az SzTE-nek minden tudására szüksége van, és elejétől a végéig lelkesen kell küzdenie, ha nem akar vesztesen távozni: Az erőviszonyok alapján – idegenben – a döntetlen egy reális eredmény lenne, hiszen az őszi eredmény is 0:0 arányú eldöntetlen volt.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

           
1928. május 8 kedd   Alföldi Újság (XXVIII évf. 104. sz.)
SzTE-CsAK 2:1 (2.0) – 500 néző, vezette Fülöp
Nagyszámú publikum előtt, a vármegye és a város vezetői, élükön a főispánnal és az alispánnal, nézték végig a Szentes-Csongrád városok sporthegemóniáját eldöntő derby mérkőzést. Ilyen milliőben teljes lelkesedéssel küzdötte végig a kilencven percet a mérkőzés végére már 9 főre leapadt SZTE csapata, melynek eredményeként sikerült mind a két bajnoki pontot megszerezve, legyőzni a nagy riválist. A végig izgalmas mérkőzést megérdemelten nyerte meg a hazai csapat, és a két csapat közötti különbség nagyobb is lehetett volna, ha az első félidő 5-ik percében megsérült Szathmáry és a második félidőben kiállított Hajdú végigjátszhatja a mérkőzést.
A SzTE már a mérkőzés első percében Szathmáry egyéni akciójából megszerezte a vezetést. 1:0. A gól után továbbra is hajtott a Szentes, fölényben is volt, szép támadásokat vezetett, veszélyeztette az ellenfél kapuját. A 16. percben egy fault után megítélt szabadrúgásból Szathmáry megint betalált 2:0. Ez a lendület a 30. percig tartott, amikor Szathmáry egy ütközés követően, szerencsétlenül esve, karrándulást szenvedett és kénytelen volt kiállni. Abban az időben a szabályok nem engedték meg, hogy a lesérült játékos helyett másik játékos lépjen a pályára ( – a szerk.) A második félidő még tíz emberrel is SzTE fölényt mutat egészen addig, amíg Hajdút egy utánrúgás miatt a játékvezető kiállítja. Innen már csak 9 fővel játszik a Szentes, nem nagyon tudjuk tartani a labdát, a három csatár pedig elől nem sok jó labdát kapott. Harter kapusunk végre jóformát mutatott, sikeresen hárította el a csongrádiak „pörgő” támadásait az utolsó pillanatokig, amikor egy kapu előtti kavarodásból megszerzi a csongrádi csapat a szépítő gólját. Újra kezdeni már nincs is idő, maradt  az eredmény a 2:1, a szentesi csapat javra. Jók voltak: Harter a kapus, Rima-, Hajdú-, Szathmáry I. és Mikó. A csongrádi csapatból jól játszottak Forgó, Oláh, és Gábry. A játékvezető korrekten vezette a mérkőzést.
SzTE I-B – CsAK I-B 3:1 (1:1). A SzTE ifjúsági csapata fölényes biztonsággal intézte el a csongrádi csapatot.. A gólokat Janó, Habranyi, és Sher rugták
SzMTK – KTE  1:0 (1:0) A Kunszentmártoni ellenfelét saját pályáján saját otthonában, állandó fölény mellett intézte el. Gólokban nem tudta fölényét igazán kifejezésre juttatni a SzMTK, aminek az oka lehetett a pálya felszántott, puha talaja, de főleg a csatársor gólképtelensége. A rosszul diszponált csatársor legrosszabbja Molnár II. volt, neki nagy része volt abban, hogy nem lett nagyobb különbségű a győzelem. A gól Molnár I. érte el a SzMTK. Jók voltak Molnár I, Tóth, Berkes.
SzMTK I-b  - KTE I-b  2:1 (1:0)
Magyarország – Ausztria 5:5 (4:2). Ötvenezer néző előtt végződött döntetlenül a két ország labdarúgó válogatottjának 62. találkozója. A második félidőben már 5:2-re is vezetett a magyar válogatott, de a magyar csapat védelme könnyelmű volt, és az ellenfél a „sógorok” kiegyenlítettek.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. május. 13. vasárnap  Alföldi Újság (XXVIII. évf. 108. sz.)

  1. Szentes válogatott – Vásárhelyi Vívók labdarúgó mérkőzés

Érdekes küzdelemre van kilátás vasárnap délután a SzTE és a SzMTK vegyes-kombinált-válogatott csapat és a hódmezővásárhelyi Vívók Egyesülete labdarúgó csapataik között. Ezzel a mérkőzéssel szeretnék eldönteni, hogy városunk válogatott csapata eredményesen veheti-e fel a küzdelmet a július 1-én meginduló, városok közötti mérkőzéseken. Sajnos kevés a valószínűsége, hogy az edzésmódszerek olyan eredményeket fognak produkálni, amelyek méltón képviselnék, és reprezentálják Szentes városát. Hiányozni fog ebből a csapatból az egymás megértése és a taktikai összeszokottság. Ennek kiküszöbölése érdekében jó lenne, ha olyan megoldást találnának, amellyel egyesületeink képesek lennének egy ütőképes, egymást elismerő és segítő válogatott csapatot összeállítani. Megoldás lenne ha a kiválogatott játékoskeret tagjai hetente legalább két alkalommal együttes munkával, komolyan készülne az elkövetkezendő hét város válogatottjainak mérkőzésére.
Az egyesületek vezetőségeinek oda kellene hatni, hogy a keret tagjai kivétel nélkül jelenjenek meg a közös edzéseken. Hozzáértő vezetők oktatása mellett van rá lehetőség, hogy egy hónap alatt annyira összeszokna, a technika valamint a taktikai tudás mellett annyit fejlődnének a szentesi játékosok, hogy mindegyik mérkőzésen méltó ellenfeleknek bizonyulnak. Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Kiskunfélegyháza, Békéscsaba, Orosháza, és Gyula városok csapatai megbecsülésre méltó ellenfelek és bármelyik felett aratott győzelem dicsősége lesz városunk sportjának.
A vásárhelyi csapat a favoritja a mai mérkőzésnek, ami egy nagyon jól összeszokott csapat, sok diadalt aratott az elsőosztályú küzdelmekben és nagyobb trenírozottságánál fogva feltétlenül győztesen kerül ki a küzdelemből.

  1. Délmagyarországi Teniszbajnokság

Május hó 25-, 26-, és 27-én lesz Szegeden a délmagyarországi teniszbajnokság. A SzTE teniszcsapatát dr. Novobáczky Kálmán, Dobóczky Károly és Égető Ica fogják képviselni.

  1. Motorkerékpáros szakosztály

Motorkerékpáros szakosztályt állít fel az SzTE és a felállítás után nagyobb túrákat fognak csinálni. Tervbe vették eddig júliusban a Szolnok –Miskolc –Lilafüred –Budapest -Székefehérváron át a Balaton körül és innét Kalocsán keresztül Szeged érintésével vissza Szentesre. A kirándulás kb 1600 km hosszú kb 5 napig tart. Felvétel végett jelentkezni Argényi Sándor bankigazgatónál lehet.

  1. Reflexió az első cseh-magyar birkózó mérkőzésről – Papp László

Prágában adott először találkozót a magyar és Csehország gondosan kiválasztott 6-6 legjobb birkózója. A mérkőzés 3:3 arányban eldöntetlenül végződött, de hogy ez hogyan jött létre, magyarázatot ad sok későbbi vita kiindulási pontjára és nem csak a birkózás területén.
Az indulás, és az idáig vezető út sem tartozik a kellemes emlékek közé, amiről Európa bajnokunk így ír:
„Vasárnap reggel indultunk. Az út nagyon kellemesen telt el. Járt a tréfa. Ebben Szelky Ottó vezérkedett, ő ugyanis nehézsúlyú és így nem kellett fogyasztania. Folyton evett, mi meg csak néztük éhes szemekkel.

  1. Parancsolj kérlek, nem fog megártani, igazán mondom finom, ízletes – így kínálgatott bennünket.

Mi a többiek már egy napja nem ettünk, hiszen fejenként 4-5 kg is kellet  fogyasztanunk. Így aztán a tréfán csak ő nevetett. Evett és nevetett helyettünk. Ha úgy tudna bírkózni, mint enni!…”
A csapat egész napos utazás után este 10 óra körül érkezett Prágába. A pályaudvaron elhangzottak az üdvözlések, majd a csapat a szálláshelyre hajtott. Mindenki a súlyára volt kíváncsi, ez minden sportolónál egy hatalmas stressz – ahol súlycsoportok vannak – hiszen ha a mérlegelésre nem tudja hozni a súlyát, akkor nem indulhat a versenyen.. Mindenkinek az első útja a mérleghez vezetett, és szinte mindenkinek volt egy-két kg súlytöbblete, így a vacsorát a csapat (Szelky kivételével) a másnapra halasztotta. Nemsokára megjelent a cseh birkózó szövetség főtitkára és kijelentette, hogy másnap reggel 9 órakor lesz a mérlegelés.
Hétfőn reggel a gőzfürdőbe vonult az egész csapat, hogy a fejenkénti plusz kilóktól megszabaduljanak. Kilenc óra körül irány a mérlegelés, és várták a cseh szövetség embereit. Jó kedvben most sem volt hiány, bár éhes és szomjas volt az egész csapat, hiszen már előző nap sem ettek semmit, türelmesen várakoztak.
Azonban nagyon sokáig várakoztak, a csehek csak délután 5 órakor jöttek! Addig kellett étlen szomjan várakozni, de nem véletlenül voltak ezek válogatott fiúk, kibírták. Szelky Ottó mindent elkövetett, hogy elűzze a várakozás unalmas perceit, óráit. Viccelődött, hogy mi minden evett eddig, és mi mindent fog még enni amíg a csapat várakozik. Ezt már nem bírta a csapat, kidobták, a helyiségből. Nagy nehezen megtörtént a mérlegelés, a csapat mehetett enni.
A verseny este 8 órakor kezdődött a Luzern csarnokban. Fővédnöke a prágai magyar nagykövet volt. Megjelentek a minisztériumok képviselői és a közel négyezer fős közönség.
Papp Laci szavai az alábbiak szerint írták le a hangulatot:
„ Mikor magyarok és csehek egymással szemben megálltunk az emelvényen, olyan meglepetésben volt részünk, amilyenre számítani sem mertünk és, amely annál jobban a lelkünkig hatott.
A zenekar a magyar Himnuszt kezdte játszani. Mint egy ember állott fel levett kalappal a négyezer főnyi cseh, és hallgatta néma csendben a magyar nemzet imáját. Felejthetetlen pillanatok voltak. Minden megbocsátottunk érte a cseheknek. Nem éreztük már a fogyasztás fáradalmait, borzalmait, feledve lett a hosszú várakozás, csak a keblünket feszítette valami diadalmas érzés, hogy mi vagyunk az elsők, akiknek megadatott elsőnek cseh földön a magyar Himnuszt.”
A később történtek során azonban lehullt az álarc. E nagyszerű jelenet után félórával, már őrjöngve tombolt a tömeg és vad ordításukból kiérzett az irántuk való gyűlölet. Magyar még győzött Maudr ellen, Kárpáti azonban a cseh bírók áldozata lett, lepontozták.  A könnyűsúlyúak mérkőzésénél aztán kitört a botrány.  Matura és Vavra I. birkózott. A cseh minden fogás elől a ring kötelékéhez menekült úgy, hogy nem egyszer összefogódva kalimpálva zuhantak ki mind a ketten a széksorok közé. Egy kis horzsoláson kívül azonban nem történt baj, pedig a pódium legalább két méter magas volt. 20 perc után a két magyar bíró Maturát, a cseh bíró meg Vavra I. et látta győztesnek. A zsűri elnöki ezekkel a szavakkal hirdette ki az eredményt ”A magyar bírók jóvoltából győztes Matura !”
Ami ezek után következett arról így írt Papp Laci.
„Ez a mondat megtette a hatást. A lárma nem csillapult akkor sem, mikor Haalával a ringben megjelentem, sőt ha lehet akkor még fokozódott.. Be sem mutatott bennünket, úgysem lehetett volna hallani.
A mérkőzésen nagyon vigyáztam – Tudtam, hogy minden erélyes mozdulat csak bajt okozhat. Szó nélkül hagytam tehát a cseh bíró akadékoskodásait, és a legfairebb módon birkóztam. Végül is biztosan megnyertem a mérkőzést. A végén még tapsot is kaptunk.
Az utánam következő pár Szalay és Vavra II. volt. A vezető bíró és az egyik bíró magyar, a másik pontozó bíró cseh. Ugyanaz aki délelőtt megvárakoztatott bennünket.
Szalay egyik akciójánál a cseh kötélbe kapaszkodott úgy, hogy a bíró azonnal lefütyülte a szabálytalanságot. Vavra II. azonban ezzel mit sem törődött, hanem fütty után a nem védekező Szalait tushelyzetbe hozta. Szalay a legnagyobb nyugalommal feküdt kétvállra. Fütty után úgyis érvénytelen a tus.
De mi történt? A cseh határbíró egyszerűen felrohant a pódiumra, és elkiáltotta magát, hogy a győztes Vavra II. Szegény Szalai csak nézett és csodálkozott. Nem tehetett egyebet. A közönség üdvrivalgása mindent tiltakozást elnyomott.”
Az utolsó mérkőzés Szelkí Ottó és Urbán között zajlott le. Urbán nagyon jó birkózó. Második volt az Európa bajnokságon, de Szelky valamennyivel jobb volt, mégis Urbánt hirdették ki győztesnek. Így lett döntetlen 3:3 arányban az első cseh-magyar birkózó mérkőzés 1928. május 7-én.
A fehér asztalnál lecsillapodtak a kedélyek.  A csehek örültek, hogy döntetlen tudtak elérni, mi pedig örültünk, hogy nem bántak el velünk még igazságtalanabbul. Szónoklatok hangzottak el és alapeszméje mindegyiknek ez volt:
„Legyenek bár a politikai életben közöttünk ellentétek, a ringben és a szőnyegen nemes ellenfélként állunk egymással szemben és barátokként tiszteljük egymást.
Milyen szépen hangzik ez és mennyire másként történt ez a valóságban. De azért rábólintottunk, mert nem akartuk újra meggyújtani a gyűlölet lángját, mely el nem fog aludni magyar és cseh között mindaddig, míg túl nem esünk az igazi mérkőzésen, amikor majd a jó Isten lesz igazságos bírája, hogy ki hát igazán különb legény a gáton.”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1928. május 15. kedd Alföldi Újság (XXVIII. évf. 109. sz.)
HTVE – Szentesi kombinált (válogatott)  2:0 (0:0)
Sajnos bejött a papírforma és a jóslat. A vásárhelyi csapat megnyerte a mérkőzést, bár a szentesiek a mérkőzés nagy részében mezőnyfölényben voltak. Minden játékos tette, ami rá volt bízva, de látszott a szentesieken, hogy a két csapat – melyekből ki lettek válogatva - más-más stílusban játszik, és ezek a stílusok nincsenek összecsiszolva. A SzTE játékosai inkább a lapos passzos pontos játékot játszották, míg a SzMTK játékosai pedig magasan ívelgettek. A két merőben ellentétes stílusú csapat nem értette meg egymást, komoly és gólra törő akciók helyett, teljesen meddő mezőnyjátékban őrölték fel erejüket. Emiatt aztán a mérkőzés nem volt sem szép, sem érdekes, amit a 400 néző elvárt volna.
Igazából nem fájt a verség, mert várható és látható volt a kudarc oka, a felelőséget igazán nem lehet senkire sem „rátolni”. Tanulni kell a hibákból. A vásárhelyi vívók közül Nemes a balbekk, Reinizzer a centerhalf, és Magony emelkedett ki, a szentesieknél pedig Harter, Német és a II. félidőben beállt Berkes játszott az átlagon felül.
Az elkövetkezendő válogatott városközi mérkőzéseken való sikeres szereplés végett az elvesztett mérkőzésnek le kell vonni a tanulságát és a jövőben mindenfajta klubérdeket félretéve kell a válogatást megejteni, és a közös taktikát kidolgozni, begyakorolni. Hozzanak meg az egyesületek minden áldozatot arra, hogy elősegítsék a közös edzések lehetőségét, a játékosok pedig vegyék megtiszteltetésnek, hogy beválogatták őket ebbe a csapatba, hogy képviselhetik Szentes az Alföld egész területén a nagyvárosi csapatokkal szemben, álljanak hivatásuk magaslatán, akarjanak tanulni, mert csak így lesznek méltók a címeres mezre, arra, hogy városunknak dicsőséget és maguknak megbecsülést szerezzenek
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. május 20. Alföldi Újság (XXVIII. évf. 113. sz.)
A sportbéke előtt
A két egyesület közötti áldatlan harc senkinek sem jó, és megosztja a város sportszerető közvéleményét is. A SzTE választmánya magáévá tette az egyesület elnökségének a sportbékesség megteremtésére irányuló törekvéseit és a tárgyalások további folytatására utasította az elnökséget. Városunk sporttársadalma örülhet a fenti határozatnak, mert ha a SzMTK vezetősége is őszinte szívvel akarja a békességet, akkor az rövidesen elérhető lesz.
Hihető, hogy a SzMTK elnöksége kézséggel folytatva a tárgyalásokat, megegyezik a SzTE vezetőséggel, annál is inkább, mert a saját sportjának a jövő naggyá tételére a legolcsóbb és legbiztosabb mód, ha a SzTE sporttelepét veszi igénybe. A SzTE annyira méltányos összegű bérért hajlandó használatra átengedni a sporttelepét, hogy azt a SzMTK sokkal könnyebben tudja kifizetni, mint egy esetleg építendő pálya hitelrészleteinek a törlesztését, ebből következően többet tud fordítani magára a sport fejlesztésére.
A helyi viszonyoknak megfelelő sporttelepen tömegesebben jelennek a sportolók, így a szabadtéri sportok mindegyike művelhető lesz és az egyesület sporttevékenysége nemcsak a hetenként tartandó mérkőzésekből merül ki, hanem a tréningek alkalmával sporttanítás is, ami egy egyesületnek a valódi céljának kellene lennie..
A SzMTK ezideig nem tudott eleget tenni ennek a célnak, feladatnak, mert nem volt erre alkalmas pályája. A vezetőségétől függ a kizárólagos jövője. Ha értékelni tudják azokat az előnyöket, amit egy jó pálya és egy felszerelt sporttelep nyújt feléjük, akkor megszűnnének ez ellenséges érzések. Megindulhat a komoly munka és az egymás iránti békességben eredményesen dogozhatnak a sport diadaláért.
Teljes bizalommal lehet tekinteni a jövő elé, mert e beindult tárgyalásokat olyan vezetők irányítják, hogy szinte biztos a békesség és városunk mint a két klubja egyesült erővel dolgozhat a sport érdekében….
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. május 27.  Alföldi Újság (XXVIII.évf. 118. sz.)

  1. A Szentesi Polgári Lövész Egyesület.

1928. évi június 6-án a Kormányzó születésnapján tartja ELSŐ nyilvános lövészversenyét. Az elmúlt napokban fejeződtek be azok a munkálatok, amellyel a város a bánomháti temető mellett egy, a követelményeknek meg felelő, szabályszerű lőteret létesített a szentesi Levente Egyesület és a szentesi Polgári Lövész Egyesület számára. A Polgári Lövész Egyesület működését már meg is kezdte, és minden vasárnap délután 2-6 óra között folyik az elméleti és gyakorlati lőoktatás, valamint a sportlövészet.
Az Egyesület az első versenyét 1928. június 6 tűzte ki. A versenyre való benevezéseket dr. Jobban Ferencnél lehet megtenni a városházán.
A verseny feltételei:
50 méter távolságról 2 próbalövés, 5 értékelt lövés FÉG fegyverrel.
1928. június 3-án délután 3 órai kezdettel válogató próbaverseny lesz. Az Egyesület vezetősége értesíti a tagokat, hogy hétköznapokon délután a rendelkezésükre áll a lőtér 5 órától 7 óráig. A lövősport iránt érdeklődők elvilágosítást dr. Jobban Ferencnél nyerhetnek. A lőtér a fenti napon (1928.06.06.) lesz ünnepélyesen felavatva és a rendeltetésének átadva.

  1. A Budapesti Józsefvárosi FC vendégjátéka

Ha Pünkösd, akkor a szentesi labdarúgócsapatok ellenfele ismét egy neves labdarúgó egyesület, jelen esetben a budapesti Józsefvárosi FC lesz. Az ellenfél a budapesti másodosztály kiemelkedő tudású, bajnokesélyes csapata, melynek igen értékes az eredménylistája, melyet érdemes alapul venni, midőn a csapat erősségét megpróbálja valaki viszonyítani. A Sabáriát verő Kanizsa FC-vel 1:1, a 33 FC-t 3:1 arányban, amíg a békéscsabai profi csapatot 11:1 re legyőzte, de 1:1-es döntetlen játszott a III. ker. TC-vel is a Magyar Kupában. Ezek az eredmények bizonyítják a budapesti csapat kiváló játéktudását.
A fenitek fényében a helyi csapatoknak a döntetlen reménye is elég távoli cél lehet, de fő kitűzésük, a becsületes küzdelem, egy minimális vereséggel megvalósítható. Az pünkösdi ünnepség első  napján az SzTE csapata játszik a Józsefváros ellen, a második napon pedig a SzMTK. A SzTE-nek lesz nehezebb dolga, mert a még teljesen fitt vendégcsapat könnyen végig bírja a mérkőzést küzdeni. Az első napon 4 gólos józsefvárosi győzelem várható. A második napon az SzMTK-nak már valamilyen könnyebb, mert a pestiek az első napi mérkőzéssel a lábukban, már talán nem lesznek annyira fürgék, de az újság tudósítója még így is legalább 3 gólos pesti győzelmet vár.
Lehet bármilyen arányú a vendégcsapat győzelme, az nem baj, mert az a fontos, hogy a szentesiek tanuljanak a mérkőzésekből. Az egyesületek vezetőségét pedig minden dicséret, hogy a pünkösdi ünnepekre olyan ellenfélről gondoskodott, amelynek a szereplése igen színvonalas esemény lesz. Városunkban hagyomány, hogy Pünkösdre neves csapat szerepeljen. (egy évvel ezelőtt a bécsi Nichelson csapata ma Miskolcon és ünnep másnapján Debrecenben játszik az ottani profi csapatokkal)

  1. Teniszbajnokság Szegeden

amelynek a szereplése igen színvonalas esemény lesz. Városunkban hagyomány, hogy Pünkösdre neves csapat szerepeljen. (egy évvel ezelőtt a bécsi Nichelson csapata ma Miskolcon és ünnep másnapján Debrecenben játszik az ottani profi csapatokkal)

  1. Teniszbajnokság Szegeden

A pünkösdi ünnepek során rendezik meg Dél-Magyarország  teniszbajnokságát Szegeden. Szentesről az SZTE játékosai dr. Novobáczki és Dobovszky vesz részt a bajnokságban,

  1. Társas- vagy egyéni utazás az Amsterdamban megrendezésre kerülő olimpiára (Tájékoztató a korszaknak a sporthoz való hozzáállásához, és a költségek alakulásáról)

I. Társasutazás
Indulás 1928. július 25-én, este 23.30 órakor, érkezés Amsterdamba 27-én délelőtt 11.21 órakor, visszaindulás aug. 12-én este 19.48 órakor, érkezik Budapestre 4-én 6.20 órakor. Időtartam 19 nap.
Részt vételi díj személyenként 540 pengő, melybe benne foglaltatnak a III. osztályú gyorsvonat vonatjegye Budapest-Amterdam, szállás Amsterdamban a stadion tőszomszédságában két személyes hálófülkékben, étkezés (reggeli – lunch – diner ).
II. Egyéni utazás
Az egyéni utazás a csoportos utazással együtt történik, de vannak különbségek a szolgáltatások között. Pl Szállás lehet a csoportossal együtt, (két személyes kabin 4.50 pengő) de külön is, pl csoportos fekvőhelyek egy teremben (3.25 pengő), vagy az ágyak között válaszfal is lehetséges (3.50 pengő). Reggeli (1 pengő) – Lunch-csomag (1.10 pengő) diner (1.90 pengő), kávé-tea-vaj, liminádés csészénként (0.30 pengő)
A jelentkezési határidő nincs kitűzve, de figyelmeztetik a közönséget, hogy az Olimpiászra való kijutás nagy érdeklődésre és a vendégtorlódásra való tekintettel, mielőbb jelentkezzenek, mert amint a rendelkezésre álló férőhely betelik újabb jelentkezőket már nem fogadnak el.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. június 3-án  Alföldi Újság (XXVIII. évf. 119.sz.)
1928. június 3-án délelőtt 11 órai kezdettel, az Erzsébet kerti sporttelepen zászlóavatási ünnepélyt, délután 4 órai kezdettel ugyanott Levente-atlétikai versenyt és záróvizsgát, este 9 órakor pedig a Tóth József színházteremben a Levente-zenekar közreműködésével táncmulatságot rendez. A zászlóavatási ünnepélyre belépődíj nincs. Az atlétikai verseny és táróvizsgára személyjegy: fenntartott hely 120 fillér, tribünjegy 80 fillér, állóhely 40 fillér, diákjegy 20 fillér  - Az esti táncmulatságra: személyjegy 150 fillér.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. június 3. Alföldi Újság (XXVIII. évf.)
A Kormányzó is részt vesz a szentesi lóversenyen
A Csongrád-vármegyei Gazdasági Egyesület kebelén belül megalakított Lovas sport Egyesület nagy lóversenyt rendez 1928. június 24-én Szentesen. A verseny rendezésében a vármegye, a Faluszövetség, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara, továbbá a Szentes és Csongrád rendezett tanácsú városok is támogatják az új egyesületet. De különös jelentőséget ad a június 24-i lóversenynek, hogy a kormány több tagján kívül előreláthatóan a nézők sorában lesz Horthy Miklós kormányzó is, akit nagy ünnepélyességgel fogadnak.
A lóverseny programja:
2.00 óra           A különböző versenyeken résztvevő összes lovasok bemutatkozó dísz felvonulása a versenytéren (Városi felsőjárás – a mai régi repülőtér környéke – a szerk.) A legjobb felszereléssel megjelenő, legcsinosabb lovas „díjaztatik” – a vármegye főispánjának tisztelet díja
2.15 óra           Csongrád vármegye és Szentes város által adományozott díjért 1500 méteres síkverseny
                        Díjak: I. II. III. díj, később meghatározandó összegben
2.45 óra           gróf Károlyi Imre által adományozott díjért 1200 éteres síkverseny
                        díjak: I. díj – 800 pengő, II. díj – 200 pengő
3.15 óra           Szentesi hölgyek és a Csongrád-vármegyei Gazdasági Egyesület díjáért, vadászverseny vezetővel, Távolság 4000 méter, utolsó 400 méteren gyorsasági befutó
                        I. díj – 500 pengő, II. díj – 300 pengő, III. díj – 200 pengő
                        Külön díj: dr. Szeder Ferenc János a Lovas Sport Egyesület díszelnökének ajándéka a verseny után a legjobb erőben beérkező ló lovasának
3.55 óra           gróf Károlyi Imre által adományozott díjért 1600 méteres gátverseny
                        Díjak: I. díj – 800 pengő, II. díj: 200 pengő
4.25 óra           A derekegyházi uradalom által adományozott díjakért tréfás verseny
                        Díjak: I. II. III. IV. és V. nyerteseknek értékes emléktárgyak.
4.55 óra           Csongrád város díjáért 1200 méteres gátverseny
                        Díjak: I. és II. díj összesen 500 pengő értékben
5.25 óra           Voltizsálás – részt vehet mindenki, aki nem professzionista
                        Díjak: I. II. és III. helyezettek emléktárgyak
5.40 óra           Magyar lovasjátékok b emutatása, csikós, betyáros és tréfás lovasjelenetek – utána a díjak, emléktárgyak kiosztása.
A részt vevők a a Falu Országos Földmíves Szövetség emléklapjával lesznek kitüntetve.

Nevezések a Csongrád-vármegyei Gazdasági Egyesülethez, Szentesre küldendők.
Kanca – díjazás
A verseny napján délelőtt 10 órakor a vásártéren (városi mázsaház mellett) kancadíjazás lesz, melyen a földmívelési miniszter által adományozott két díj fog „kiosztatni”, összesen 1000 pengő értékben.  A díjazott kancák a délutáni versenyre „elővezetendők és bemutatandók”. Bemutathatók a 3 éves és idősebb kancák és fias kancák. Helyárak: páholy 5 személyre 10 pengő, tribünjegy: 2 pengő, ülőhely 1 pengő, állóhely 50 fillér. Figyelmeztetés: Jegyek előre válthatók a Csongrád-vármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalában. A  jegyek előre megváltása igen ajánlatos, hogy a külső pénztáraknál a torlódás „elkerültessék”. A lóversenyen katonazenekar ad téren térzenét. A Kossuth tértől a verseny helyéig déli 12 órától kezdve autóbusz közlekedik. Vendéglő, büfé, cukrászda a versenytéren.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1928. június 13.  Alföldi Újság (XXVIII. 130. sz.)
Szentesi Kombinált (válogatott) – Kecskeméti TE  0:3  (0:1)
Hatalmas csalódást keltett a vasárnapi mérkőzés, mert a két csapatból válogatott kombinált csapat lehetetlen rossz játékot produkált. Úgy játszottak, mintha most kezdenének futballozni. Kivételt képez a „halfsor”, amelyik klasszis munkát végzett. A három gól súlyos védelmi hibából keletkezett, míg a csatársor sorozatos baklövései minden jó helyzetet elrontottak. Így érthető, hogy a rossz kecskeméti csapat, amely azonban szívvel-lélekkel játszott, győzni tudott a kombinált ellen.
Miután az arra illetékesen nem foglalkoznak komolyan a válogatottak rendszeres edzésével és miután a  játékosokból is hiányzik a sportszeretet arra, hogy komoly munkával készüljenek az elkövetkező válogatott mérkőzésekre, csak azt lehet tanácsolni, hogy lépjenek vissza a küzdelmektől, mert készületlenül felvenni a versenyt a többi városokkal csak sorozatos kudarcot hozhat úgy a városra , int a sportegyesületekre.
Már egy hónappal korábbi újságcikk is foglalkozott ezzel a kérdéssel, és sz illetékesek figyelmét próbálta az újság felrázni, a közös edzések folytatására, a taktika kidolgozására. A játékosok lelkiismeretlensége szintén ostorozva lett, hogy elhanyagolják az edzéseket, hogy így nem komoly futballisták. Az újság kemény szavakat használ:
„Csak az értehetetlen, hogy ilyen felületesség mellett a labdarúgó sport irányítói elhivatottságot éreznek magukban arra, hogy vezetői legyenek egyesületeink futballsportjának. Ha azonban nem akarják a tehetetlenséget bizonyító visszalépést a válogatott mérkőzéstől – az arra hivatottak – akkor ragadják meg az utolsó heteket a komoly előkészítésre. Hetenként kétszer a kijelölt keret vegyen komoly tréninget, a vasárnapokat pedig használják arra, hogy a kombinációba vehető legjobb csapat valódi tréning –mérkőzést játsszon a B csapattal. Ha így készülnek, talán még lehet  sikeresen küzdeni.
Ki kell rendelni azokat a játékosokat tréningre, akik számításba jöhetnek, és a kijelölt játékosok tartsák becsületbeli kötelességüknek részt venni a tréningen, mert mi nem riadunk vissza attól, hogy kipellengérezzük a mulasztókat.
A számításba jöhető játékosokat így gondoljuk: Kapus: Harter, Orosz; hátvédek: Zelenák, Czibola, Törőcsik, Mikó,; halfok: Piti, Molnár, Horváth, Tóth, Rima ; csatárok: Molnár, Hajdú, Szathmáry I, Szathmáry II, Berezvai, Berkes, Dudás. AH az így megnevezett játékosok komoly munkával készülnének a még hátralevő három hét alatt. Nincs oda minden remény.”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. június 16. (Alföldi Újság (XXVIII. évf. 134. sz.)

  1. Fellebbezés

Megfellebbezte a Delelő csárda az építkezése ügyében hozott közgyűlési határozatot az SzTE vezetősége. A határozatban a közgyűlés elutasította (8-7 arányban) az SzTE-nek a csárda kibővítésére beadott kérelmét.

  1. Megkezdődött az uszodában a fürdőzés

Az akkor érvényes rendeletek szerint férfiak és nők, nyilvános fürdőhelyen nem fürödhettek együtt. Nők részére az uszoda hétfőn-szerdán- és pénteken délután, míg a többi napokon délután a férfiak, kedden –szerdán – és csütörtökön pedig délelőtt a nők vehették igénybe a fürdőt. Vasárnap egész nap csak a férfiak fürödhettek!
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. június 17. Alföldi Újság (XXVIII. évf. 135 sz.)

            A Gazdálkodó Ifjak Lovassport Egyesülete 1928. június 24-én este nyolc órakor bált rendez a Kaszinó nagytermében. A meghívókat el kezdték szétosztani, és aki tévedésből esetleg nem kapott volna, annak lehetősége van a Gazdasági Egyesület titkárságánál azt jelezni. Belépő díj 2 pengő.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

 

1928. június 26. Alföldi Újság  (XXVIII.évf. 142.)
14 díjat nyertek a szentesi versenyzők
Nagy érdeklődés mellett és közel 15 ezer főnyi nézősereg előtt folyt le a vasárnapi lóverseny. Hihetetlen nagy tömeget mozgatott meg a Csongrád-vármegyei Gazdasági Egyesület kebelén belül működő Lovas Sport Egyesület által rendezett vasárnap délutáni lóverseny. Különös jelentőséget és fényt adott ennek a rendezvénynek az, hogy Szentes városát megtisztelte személyes jelenlétéve Magyarország Kormányzója és felesége, akiket kitörő lelkesedéssel fogadott és ünnepelt az összegyűlt tömeg
Délután 2 órára jelezték, a Kormányzó érkezését, de már 1 óra felé sűrű sorokban özönlött a közönség a felső-csordajárási lóversenytérre. Kocsik és autók százai ontották az érdeklődők ezreit. Mellettük tarka képet nyújtott a lóháton, kerékpáron, vagy gyalogosan érkezők nagy tömege, akikre forrón sütött a nyári nap. Félkettő körül volt a legnagyobb a torlódás, de a rendőrség kifogástalanul és tapintatosan végezte a forgalom irányító és szervező munkáját. Félórával a Kormányzó érkezése előtt elterelték a forgalma a főútvonalról és a Csongrádtól kölcsönkért hatalmas locsolóautó még egyszer végig locsolta a poros utat, mai azonban ebben a kánikulai melegben meddő megelőző rendszabálynak bizonyult, hiszen gyorsan felszáradt.
A lóversenytértől 500 lépésnyire felállított zászlódíszben pompázó Diadalkapu előtt lassan gyűltek egybe a Kormányzót váró megyei és városi vezetőkön túl dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár, a szentesi katolikus és református egyház lelkészei, a rendőrség és a csendőrség parancsnoka, a Kormányzó feleségének üdvözlésére összegyűlt lelkes szentesi asszonyok küldöttsége, valamint a főváros és vidéki újságok tudósítói. Az úton kétoldalt sorakoztak az iskolák növendékei, kis nemzetiszínű zászlók alatt sorakoztak az iskolák növendékei, kik nemzetiszínű zászlók alatt vonultak fel, és várták a Kormányzó érkezését jelző kürtjelzést.
2 óra után alig pár perccel feltűnt a Kormányzó autója. Feszült figyelem a közönség részéről - hiszen Magyarország első embere nem minden nap látható ebben a kis városban -, majd kiszállt az autóból.
„… mosolygó arccal, friss egészségben előttünk állt Magyarország Kormányzója. – Udvariasan kisegíti az autóból a kormányzónét, majd katonás tisztelgéssel fogadja a karhatalmi parancsnok jelentését. Már a feketébe öltözött polgári hatóságok sorfala előtt áll. Figyeli a főispán üdvözlő beszédét, aki messze csengő hangon adott kifejezést a megye, Szentes városa és a rendezőbizottság nevében a tiszteletének, szeretetének és azon való örömének, hogy Magyarország Kormányzója egy éve alatt most már másodszorra jött Szentes városába és ez alkalommal feleségét, a legelső magyar asszonyt is magával hozta. Dr. Farkas Béla főispán beszédét viharos éljenzés követi.
A Kormányzó pár keresetlen szóval kifezezte köszönetét a szívből jövő és szépen megrendezett fogadásért, keze fogott az államtitkárral, a főispánnal és a város országgyűlési képviselőjével, majd udvarias figyelemmel fordult a felesége üdvözlésére siető szentesi hölgykoszorú felé. Dr. Négyesi Imréné (a polgármester felesége – szerk.) a szentesi asszonyok összessége, dr Szeder Ferenc Jánosné (az országgyűlés képviselő felesége – szerk.) pedig a szentesi MANSZ nevében hódolt a legelső magyar asszony előtt. Formás beszédet követően szalagokkal ékesített gyönyörű virágcsokrot adtak át a kormányzónénak, aki mosolyogva, kézfogással köszönte meg az iránta megnyilvánuló figyelmességet.
Dr. Hardy Kálmán, a Kormányzó szárnysegédje előre sietett és Jánoska Tibor vezető rendőrkapitány jobbján helyet foglalt a versenytér felé irányított első fogaton. A Kormányzó a város reprezentatív ötös fogatába szállt, balján a főispán ült. dr. Csergő Károly alispán vezette a kocsijához a Kormányzónét, akivel egy fogaton érkezett ki a versenypályára. Több előkelő vendég is részt vett a menetben pl. Grazia de Real spanyol nagykövet és felesége, a Károlyi grófok és a többi előkelőségeket követték a mágocsi lovasok. A virágot szóró éljenző fiatalok, iskolás gyermekek sorfala között vonult be a tiszteletére emelt diadalkapun át a Kormányzó ás kísérete a díszsátorhoz.
Ekkorra már zsúfolva volt a versenypályán minden hely. A tribünökön minden hely foglalt volt, ember-ember hátán állt, szorongott a félkörben felállított kordon mögött. Hozzávetőlegesen több mint 12 ezer ember volt a versenytéren. Zúgó éljen fogadta a Kormányzót és a megye valamint a város megjelent vezetőit. A díszpáholyban a Kormányzón és a feleségén kívül a következők foglaltak helyet. Dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár, dr Hardy Árpád szárnysegéd, Grazia de Real spanyol nagykövet a feleségével, gróf Károlyi Imre és neje, gróf Károlyi György és felesége, gróf Károlyi Viktor, dr Farkas Béla főispán, dr Csergő Károly alispán és felesége, dr. Szeder Ferenc Jánosné, dr Kövér Imre vm.i főjegyző, dr. Négyesi Imre polgármester és felesége. dr Miskolczy Jenő pápai kamarás, Böszörményi Jenő ref. Lelkész-elnök, dr Lakos István városi főjegyző, dr Cicatritis Lajos felsőházi tag, dr. Szalay József kerületi rendőrfőkapitány, és Greskovics József csongrádi képviselő.
Fél három elmúlt, amikor végre elkezdődött a verseny. A célbírák a következők voltak: vitéz Feördeős Vilmos huszárezredes és Frint Antal huszárőrnagy, indító: Rudnyánszkí Ferenc huszárszázados, versenyigazgatóság: gróf Károlyi Viktor elnök, Feördeős Vilmos ezredes, Frint Antal őrnagy, Horváth Gyula ezredes s dr Szeder Ferenc János orsázggyűlési képviselő, pályabiztos: Ónodi  Sz. Lajos
A verseny részletes eredményei:

  1. Bemutatkozó, díszfelvonulás

A főispán külön díját nyerte: Rácz József,  Nagymágocs

  1. 1200 méteres síkverseny

I. díj: 800 P – Meszes Pál, Pusztamérges II. díj: 200 P – gróf Károlyi László felgyői uradalma
            3.         2000 méteres síkverseny
            I. díj: 1 db 3 éves tenyészüsző – ifj. Meszes Pál, Pusztammérges. II. díj 1 db tenyészkoca  - Szabó Imre, Pusztamérges III. díj: 1 db anyajuh, fiával – Árpádhalmi béruradalom, Nagymágocs
            4.         1800 méteres síkverseny
I. díj: 400 P – Árpádhalmi béruradalom, NAgymágocs II. díj: 200 P – Puskás Sándor, Szegvár  III. díj: 100 P: özv. Banai Pálné Cegléd. A dr. Szeder Ferenc János díjat kapta: Kiszely Miklós Szentes
5.         1600 méteres gátverseny
I. díj: 800 P – gróf Károlyi Imre, Nagymágocs. II. díj: 200 P – gróf Károlyi Imre, Nagymágocs
6.         1200 méteres gátverseny
            I. díj: Greskovics István, Csongrád. II. hely: Forgó Pál
7.         800 méteres tréfás verseny   
            I. hely: Árpádhalmi béruradalom, Nagymágocs II. hely: Greskovics  István, Csongrád III. hely: Lengyel József, Cegléd  IV. hely: Lakos István, Cegléd V. Labádi János, Szentes. A nyertesek különböző értékes díjakat kaptak.
            8.         Voltizsálás
I. díj: 50 P – Tóth Mihály Cegléd,  II. díj: 30 P – Banai László, Cegléd, III. díj: 20 P – Banai Pál, Cegléd, Különdíj: Emlék-plakett – Rudnyánszky Tomi (3. elemista) Cegléd.
            9.         Kanca díjazás
A várástéri mázsaháznál tartott délelőtti eredmény: I díj: A m.kir. földm.ügyi. miniszter által adományozott 1 pár lószerszám 580 P értékben: Váczi Sándor, Szentes II. díj ua, mint előbb, de 420 P értékben: Forgó G. József Csongrád
Ezen kívül kiadatott még 13 db elismerő oklevél: Kürti Sz. Imre- Szentes, Cserna János – Szentes (2 db), Forgó G. József – Csongrád, dr. Szeder János Ferenc – Szentes (2 db), Berezvai Ferenc – Szegvár, ifj. Tóth János – Szegvár, Szegi József – Szentes, Füsti M. Bálint – Szentes, Kátai P. János – Szentes, Balog József – Szentes, Pitrik Imre - Szentes Kinizsi TE
A bíráló bizottság elnöke: Plósz Béla, helyettes államtitkár, tagjai: Mátéffy László, Csucs Károly, Voit Ottó, Greskovics Pál, Ruzs M. Sándor, Lakos Sándor és Für Géza.
Pontosan negyedhatkor a Kormányzó és a kísérete felálltak, és a közönség lelkes éljenzése közben eltávoztak az autójukon a versenytérről. A lóverseny tovább folytatódott, s félhétkor fejeződött be. A versenytérről való bevonulás után dr. Farkas Béla főispán a meghívott vendégek számára uzsonnát adott. A kormányzón és a feleségén kívül meghívott volt: dr. Csergő Károly alispán és neje, dr. Kövér Imre, dr Négyesi Imre polgármester és neje, Csucs Károly és neje, Böszörményi Jenő és neje, Jánoska Tibor, dr, Szalay József, Bugyi Antal, dr. Miskolczi Jenő, Oláh Ferenc, a vidéki főszolgabírók, és még többen a helyi társadalom előkelőségei közül. Negyedhétkor a Kormányzó és közvetlen kísérete A Kossuth utcán át, Mezőhegyesre eltávoztak.
A lóversenynap baleset krónikája (balesetek a pályán és az utakon)
A vasárnapi szentesi lóverseny vetekedett színvonalában és hangulatában a budapesti, nagyvárosokban megrendezett hasonló rendezvényekkel. A pályán becslések szerint több mint 12 ezer ember volt jelen, akik kocsikon, buszokon, autókon, lóháton, kerékpárral vagy gyalog vonultak ki a rendezvény helyszínére, majd vissza a városban. A rendőrség a szokatlanul nagy létszámú tömeget kettőzött létszámmal és figyelemmel kísérte és próbálta fenntartani a rendet. Alapjában rend volt a pályán és a felsőcsordajáráshoz illetve onnan kivezető utakon. Valamennyi útkereszteződésben acélsisakos rendőrőrszemek voltak felállítva, akik fennakadás nélkül pontosan irányították az ezen a napon egy nagyvárosi forgalomhoz méltó és hasonló forgalmat.
A délutáni teljesen kihalt város este 6 óra körül kezdett felélénkülni, hiszen voltak, akik nem várták meg a verseny végét, majd a verseny befejezése után mintegy másfél órával teljes volt a nyüzsgés a szentesi utcákon. Az autók, az autóbuszok szinte percenként „ontották” az utasokat, akinek nem jutott jármű, az gyalog jött be a városba. A szentesi utcákon eddig szokatlan, hatalmas méretű forgalom természetesen megkövetelte a maga áldozatait. A balesetek sorozata már kinn a versenypályán, a lehető legnagyobb elővigyázatosság mellett is megkezdődött.
A negyedik futam után az egyik ceglédi versenyző – talán kissé idegesebb - lova a bejáráskor kitört és teljes iramban a közönség közé gázolt. Az embere egy része félre ugrott, de a váratlan kitörésnek két áldozata lett. A vágtató ló elsodorta Földvári Nagy Imréné 56 éves asszonyt, - aki a Kisér u. 4 szám alatt lakott – aki a vállán és a mellén szenvedett ütést és horzsolásokat. Miután a kirendelt orvos megvizsgálta az esés és ijedség közben elájult asszonyt, és megállapította – szerencsére – az ijedtségen kívül súlyosabb baja nem keletkezett. A mentők ettől függetlenül az asszonyt a lakására szállították. Ugyanekkor egy gazdálkodó embert is elütött a ló, de annak csak a tenyere horzsolódott meg az esés következtében. Még néhányan elestek, de más sérülés nem történt. A verseny közben még két ló tört ki a pályáról. Az első esetben apálya északi felén, egy magánosan álló nőnek szaladt neki a ló, akinek az arca sérült meg könnyebben, őt a helyszínen bekötözték. A második esetben egy ló az ároknak szaladt a pálya felső részén. A lovas leesett, a ló meg az árokba zuhant. Se a lovasnak sem a lónak nem történt baja.
A városba vezető útvonalon a verseny után, két autóelütés történt. Mindkét baleset majdnem ugyanazon a helyen történt alig néhány perces időkülönbséggel. Mócz Kálmán bérautója, melyet Mészáros László sofőr vezetett, a Rákóczi F. u felső részén egy 7 éves kislány ütött el. Az autó előtt egy lovas kocsi haladt, amit az autó kerülni akart. A kislány ugyanebben az időben futott át a kocsi előtt íz úttesten és a kocsi mellé érkező autó elütötte. Szerencsére az autónak csak a sárhányója érte s kislány bal karját. Természetesen kórházba vitték, és megállapították, hogy nincs törés, könnyebb zúzódásokat szenvedett. Miután bekötözték azután a szüle hazavitték. A jelenlevő szemtanuk szerint a szülők gondatlansága miatt következett be a baleset, mert a 7 éves kislányt ebben a szokatlanul nagy forgalomban az úttestre engedték.
A másik baleset kb. tíz perccel később - néhány méterrel a korábbi baleset helyétől – következett be. Itt Simon László csongrádi bérautós személyautója ütötte el Jakobi András 14 éves kereskedő tanoncot,  - aki a Sarkadi N. Antal u. 9. szám alatt lakik – és akit szintén a kórházba szállítottak és vettek kezelés alá. Ő a bokáján sérült meg, de szerencsére nem súlyosan. Ő is a nagy forgalomban az útesten járkált.
A nagy melegben néhányan rosszul lettek, akiket a mentők a helyszínen elláttak. El lehet képzelni, hogy a tüzesen sütő napon, árnyék nélkül álló, az ünneplőbe felöltözött emberek ezrei közül hányan lehettek rosszul, de szerencsére súlyosabb esten nem fordult elő, akiket a mentők úgy ítéletek meg, hogy a további jelenlétük esetleg súlyosabb következménnyel járhatna, azokat hazaszállították.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1928. július 3. Alföldi Újság (XXVIII. évf. 147.sz.)
Szentes – Szeged  0:1 (0:0)
Kellemes csalódást okozott veresége ellenére a szentesi csapat, mert dacára a kevés edzésnek, végig nyílttá tette a mérkőzést, és ha nem üldözi a határtalan balszerencse, akkor gólokkal nyerhette volna meg a mérkőzést. A végig izgalmas és sportszerű mérkőzést sokkal nagyobb publikumot is megérdemelt volna. Aki nem látta a mérkőzést az sajnálhatja, mert egy igen érdekes sportcsemegétől fosztotta meg magát. A kisebb képességű szentesi csapat a nagy ellenfelet erősen szorongatta, és ha a második félidő 8. percében megadott 11-est Szathmáry I. nem rúgja fölé, akkor már  más is lehetett volna az eredmény.
„ …a  mi válogatottunk közvetlen védelme és halfsora kiváló teljesítményt nyújtott egész végig és mégis a balsors úgy hozta magával, hogy egyetlen hibájából érte el a Szeged a győztes gólját. A csatársor már nem volt ennyire megfelelő, mert kirítt az összeszokatlanság és a tréninghiány.”
Molnár II. a jobbszélen sok támadást vezetett, de nem tudott eredményes lenni, illetve az „összekötője” nagyon gyenge teljesítményt nyújtott, így a középcsatár Molnár I. – bár jól játszott, de nem igazán center, hanem fedezet – sem tudott sokat hozzátenni a játék eredményéhez.. Amihez természetesen közrejátszott, hogy Horváth se, tudott frissen mozogni, fáradtan a korábban lejátszott -  pénteki – mérkőzés után. Szathmáry I. a csapat egyik leg- gólerősebb és leggyorsabb játékosa a balszélen sok támadást vezetett, de a „belsők” nem kísérték az akciót, így többször egyedül volt kénytelen befejezni a támadást, melyek azonban nem sikerültek, ráadásul meghúzódott , így a balszerencséje tovább fokozódott.
A vasárnapi mérkőzés egyik nagy tanulsága az, hogy nincs megfelelő, ütőképes csatársor, nincsenek összeszokva, rosszul helyezkednek, nincs taktikai érzékük, erőnlétük minek folytán nem tudnak gólhelyzetet kialakítani, vagy a meglevőket kihasználni. A Horváth-Szathmáry balszány játéka megfelelő lehet egy jobb kondícióval A csapat szerkezetét is át kell alakítani, mert Molnár I. tipikus jobboldali fedezet, Szathmáry II.-t pedig centernek kellene állítani. A jobboldalon Hajdú jobbösszekötő és Molnár jobbszélen szintén eredményes lehet, de ennek előfeltétele az edzés! (Manapság is nagyon megfontolandó tanácsok – a szerk.)
„ Hisszük, hogy a vasárnapi erkölcsi győzelem után minden játékos a legteljesebb komolysággal készül az elkövetkezendő mérkőzésekre és lejárnak tréningre, hogy dicsőséget szerezzenek futball sportunknak. Hisszük, hogy minden futballista becsületérzése azt diktálja, hogy lemenjen a tréningre tanulni, hogy teljes tudásával rendelkezésére álljon a válogatottnak. Láthatja mindenki, hogy nem volt utópia, mikor ezt reméltük, hogy megnyerjük a kupát. Sajnos azonban éppen a legjobbak hűtlenek lettek a labdarúgáshoz, és nem igyekeznek tréninggel komolyan készülődni, pedig minden másként történt volna akkor.”
A város sportszerető közönsége büszke lehet arra, hogy a két szentesi II. osztályú csapatból összeállított válogatott csapat eredménnyel vehesse fel a küzdelmet a hét elsőosztályú csapatból kiállított szegedi csapattal szemben, amelyre az elmúl hétvégi mérkőzés kellő erkölcsi alapot adott.
„Külön élménye volt a mérkőzésnek Schiller középkerületi bíró bíráskodása. Ilyen bírót küldjön ki a szövetség mindig hozzánk, mi csak azt kívánjuk, mert akkor újra ezren felül lesz a nézők száma és nagy lesz a szentesi labdarúgó sport.!”
És akkor egy érdekes felhívás az újságban! (érdekes lenne ma egy edzőnek újságon keresztül összehívni a csapatot edzésre – a szerk)
Felhívás! Kérem úgy a SzTE mint a SzMTK játékosait, hogy a keddi és a csütörtöki tréningre szíveskedjenek megjelenni délután 6 órától kezdve. Szathmáry.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. július 10. Alföldi Újság
Szentes – Gyula válogatott  1:1
A Gyulán lejátszott mérkőzésen. A hosszú út fáradalmaitól megtört szentesi csapat nagyon értékes döntetlen ért el a gyulai válogatott csapattal szemben, és ezért minden dicséretet megérdemel.
„ Az első öt percben úgy látszott, hogy a szentesi csapat gólokkal nyeri a mérkőzést, de centerhalfjának gyenge játéka miatt hamar fölénybe kerül a Gyula, erősen ostromolva Harter kapuját. Az első félidőben az állandó gyulai fölényt csak rövid ideig váltják fel a szentesi támadások. Védelmünk azonban Harterral az élen mindent ment és sikerült gól nélkül megúszni az első félidőt.
A második félidőben azután lapos passzjátékkal folytatva, a szentesi csapat kiküszöböli azt a növésbeli különbséget, ami a gyulai csapat javára mutatkozott és sikerül elhatározó fölénybe kerülnie, de kistermetű csatárait a gyulai védelem erős játékkal megfélemlítve, könnyen szereli.”
A játék nagyon úgy néz ki, hogy gólnélküli döntetlennel zárul, de a 35. percben egy veszélytelenek tűnő gyulai támadáskor a szentesi védelem leállt, mert szabálytalanságot véltek (kezezést), és a lesen álló gyulai szélsőcsatár gólt lő. És megint bebizonyosodik a régi igazság: a játék addig tart, amíg a játékvezető sípszóval meg nem állítja! (-a szerk.). Tehát a reklamáció teljesen fölösleges, a bíró középre mutat és megadja a gyulai gólt.
Ekkora bírói igazságtalanság dacos erőt kölcsönös a szentesi játékosnak, és minden erejüket összeszedve a teljes fokozatra kapcsolnak, és nagy lendülettel vezetik egyik támadást a másik után. A sorozatos támadások következtében a 40. percben Czibola kitűnő passzát Horváth a gyulai kapuba fejeli. A gól még nagyobb sebességre ösztönzi a szentesieket, és a feljavult csapat ellen a gyulaiak nagyon jó pozícióban – szentesi szempontból – a saját büntetőterületénél szabálytalanságot követett el, a 16-án gáncsolás történt. A szabadrúgást Piti szeretné elvégezni, de mielőtt lőné, a játékvezető a mérkőzést végét jelezve lefújja a játékot. Hát majdnem sikerült, de biztató volt a csapat akaratereje, és küzdeni tudása.
„ A csapat fő erőssége, kitűnő védelme volt. Harter – Törőcsik – Czibola egyaránt kiválót produkáltak. A halfsor az első félidőben igen gyengén játszott, a másodikban azután teljesen feljavult. A csatársor rossz. Azért a vasárnapi összeállításon nem szabad változtatni, hanem komoly, együttes tréninget kell venni, hogy összeszokjanak és helyezkedni megtanuljanak, mert ha ezt megteszik, akkor még sok értékes győzelmet arathat a csapat.
Egyénenként jól játszott a válogatott minden tagja, de hiányzik a harmonikus együttműködés. A lelki megértés már megvan a fiúk között, mér nem érzik, hogy melyik klubba tartoznak, csak azt érzik, hogy Szentes ők képviselik. Ezt az együttérzést követni fogja az eredményesség. Jövő vasárnap az örök riválissal, Hódmezővásárhely válogatottjával játszik csapatunk vásárhelyen.”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. július 15. Alföldi Újság ( XXVIII. 158. sz)
Szentes - Hódmezővásárhely
Tizenötödik éve küzd már a hegemóniáért a szentesi és a hódmezővásárhelyi csapat, de döntő fölénybe egyik sem tudott kerülni, hiszen hol az egyik, hol a másik csapat győzött, és mindig amikor az egyik város vezetői úgy gondolták, hogy most már ő kerültek tartós fölénybe, akkor jött a labdarúgás szépsége és az esélytelen csapat győzelme. Huzamosabb ideig egyik csapat sem tudott a másik fölé kerekedni. Az I. Világháborúig (1914-ig) általában azért a szentesi csapat győzedelmeskedett, de utána már a vásárhelyieknek sikerült többször a győzelem.
Sajnos az utóbbi időkben egyre jobban hanyatlik a szentesi foci, amit az is jelent, hogy a szomszéd város csapata egyre többször nyeri meg a kettejük közötti mérkőzéseket, azonban mint minden sorozatnak ennek is előbb-utóbb vége kell, hogy legyen. Ma úgy látszik, hogy újra éled a szentesi labdarúgás, és az eddigi eredmények méltó koronája lenne, ha a vásárhelyi csapat „pontatlanul” maradna.
„A legfontosabb mérkőzést játssza a szentesi válogatott. Át kell érezni minden játékosnak a mai mérkőzés fontosságát, és idegen környezetben kell megmutatni tudását. Teljes szívvel lélekkel, fáradtságot nem ismerve kell küzdeni mind a tizenegynek, hogy városunk becsülete megvédessék. Nagy az ellenfél, nehéz lesz a küzdelem, de reméljük, hogy minden játékos tudni fogja a kötelességét és érzi azt a felelősséget, ami reá háramlik. Ha mindannyian kijátsszák formájukat, ha a védelem állja a harcot, ha a halfsor fáradhatatlanul küzd és a csatársor végre magára talál, akkor sikerülhet eldöntetlenné tenni a mérkőzést. A játékosok délután félnégykor autón a sporttelepről indulnak.”
A csapat összeállítás
Harter – Töröcsik, Czibola, Szathmáry II, Piti, Horváth I., Molnár II, Hajdú, Molnár I. Horváth II. Szathmáry I. tartalék: Dudás
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. július 18. Alföldi Újság  (XXVIII. évf. 160 sz.)
Papp Lacit kiküldik Amsterdamba az olimpiászra
A Magyar Atlétikai Szövetség most állította össze azok névsorát, akik a közelgő, amsterdami olimpián képviselhetik Magyarországot. A birkózás kisközépsúlyú csoportjában a kiutazásra esélyesek között ott találjuk a szentesi bajnokot Papp Lacit. Büszkeségünk remélhetőleg nemcsak szülővárosának, hanem az országnak is dicsőséget szerezhet a nemzetek nagy seregszemléjén.
A szentesiek ismerik Papp Laci nagy tehetségét, versenyrutinját és mindazokat a tulajdonságokat, amelyekkel eddig már számtalanszor bizonyította, hogy jelenleg nemcsak a az országban hanem Európa legkiválóbb birkózói közé tartozik, és azok között is a legelső sorban a helye.
„… Most azonban, amikor valóban a világ valamennyi nemzetének legkiválóbb reprezentánsaival kell megküzdenie majd az elsőségért és a klasszikus trófeáért, meg vagyunk győződve arról, hogy ki fogja fejteni minden tudását, és erejét, hogy valóban hazahozza az oly sokat jelentő olimpiai babérkoszorút. „
Szülővárosában mindenki büszkén és érdeklődve, kíváncsian várja az olimpiai híreket, és meg van győződve arról, hogy Papp Laciban nem fognak csalódni azok sem, akik őt az olimpiára való kiküldéssel kitüntetik.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.



1928. július 22. Alföldi Újság (XXVIII. évf. 160 sz.)
Kártya  és szerencsejáték rendelet
A kártyarendelet miatt Alapszabály – módosítást kell eszközölni a szentesi Egyesületeknek Talán nem is véletlen, hogy az akkori időkben is a Belügyminiszter azon volt, hogy elejét vegye az elfajult kártya és szerencsejátékoknak – mint a szabadidő eltöltésének egyik fajtájának - amelyekhez az Egyesületek nagyszerű háttereket biztosíthatnak. A szigorú 174.000-1928. sz. rendelet rendkívül megnehezíti a társadalmi Egyesületekben folytatható hazárdjátékokat. A rendelet következtében, illetve azért, hogy annak egyes pontjait intézményesen lehessen biztosítani, ezért az ország összes kaszinójának és egyesületének az Alapszabályát módosítani kell.
Szentes városához is megérkezett a Belügyminiszter utasítása, miszerint a kaszinók és a társadalmi Egyesületek, körök stb kötelesek 30 napon belül a rendelet értelmében az Alapszabályaikat módosítani. Szentesen, ebben az alföldi kisvárosban szerencsére ez a módosítás feltehetően nem sok jelentőséggel bír, mert városunk józan és a csupasz megélhetéséért is nehéz küzdelmet folytató polgárságát nem nagyon fenyegeti, és nem fertőzte meg olyan mértékben a kártyajárvány és az egyéb szerencsejátékok, mint a főváros és a nagyvárosok lakosságát, tehetősebb társadalmi osztályait. Sőt az is elmondható, hogy ez a rendelet egyike volt azoknak a kiadott kormányintézkedéseknek, melyet városunk polgársága őszintén helyeselni tudott.
Viszont életbe lépett egy olyan rendelet is, amely manapság már elképzelhetetlennek, betarthatatlannak és szinte nevetségesnek tűnik a mai viszonyok között
Rendelet – a  m. kir. állami rendőrség szentesi kapitányságától – 7053/1928. köz.sz.
„A magyar királyi állami rendőrség szervezetének és szolgálatának szabályozásáról kiadott 39.820/1921. BM sz. rendelet 38.§.-ában biztosított jogomnál fogva Szentesen a Széchenyi-kertben levő uszodában, a fürdés szabályozása tárgyában, tekintettel a fürdőévad előre haladott voltára és az intézkedés sürgős szükségességére a következőket rendelem:

  1. §.

Tilos a szentesi Széchenyi-kertben levő uszodában a nőknek és a férfiaknak együttes fürdése.
            2.§.
Az említett fürdő tulajdonosa, bérlője, illetve üzletvezetője, ki ezen tilalom dacára ezen uszodát a nők és férfiak együttes fürdésére átengedi, úgyszintén azon fürdőző, akik asz uszoda tulajdonosa, bérlője illetve üzletvezetője által történt figyelmeztetés dacára ezen tilalmat megszegi, kihágást követ el, s amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, az 1928. X. tv.cikk 5 §-a szerint 40 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Szentes, 1928. évi július hó 11-én
A rendőrkapitányság vezetője
Jánoska Tibor sk. m. kir. r. kapitány”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. július 24. kedd, Alföldi Újság  (XXVIII. évf.165 sz.)
Fölényes szentesi győzelem a szegedi céllövő versenyen.
Nagyszabású lövészversenyt rendeztek Szegeden, ahol a két vármegye összes polgári lövészklubja, lövészegyesületei – szentesi, szegedi, csongrádi, kisteleki, hódmezővásárhelyi, és dorozsmai – 5 fős csapatai vettek részt. A verseny a szentesi csapat fölényes győzelmével ért véget.
Városunk csapata:
Nyári László, dr. Jobban Ferenc, Nittinger Géza, Scherg Károly és Blaskovics Béla,
Összesen 12 díjat hoztak haza. A díjak között szerepel a csapatverseny első helyezéséért járó díj, egy gyönyörű, magas női alakot formázó bronzszobor.
Az egyéni eredmények:
Céllövészet karabéllyal – 300 méter
I. Nittinger Géza, II. Blaskovics Béla, V. Jobban Ferenc
Lövés karabéllyal, 200 méterre levő, 4 mp-ig fennálló és azután eltűnő tábla.
I. Blaskovics Béla,  II. Scherg Károly
Céllövés – FÉG fegyverrel 35 méter távolságra
II. Blaskovics Béla  III. Scherg Károly
Céllövészet Frommal pisztollyal
II. dr. Bancso Miklós III. Nittinger Géza
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. július 29. (szerda) A Szentes Története évszámokban 1075-1945 kiadvány
„Megalakult a Szentesi Evezős Klub,
A Szentesi Torna Egylet egyik szakosztályaként korábban már működött. A klub elnöke dr Csergő Károly alispán, ügyvezető elnök Kádár Árpád, alelnökök Csallány Gábor és Zsoldos László, főtitkár Graber József ( a tagok száma 50 fő), dr Farkas Bélát díszelnöknek választották meg
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1928. július 31. kedd  Alföldi Újság  (XXVIII. évf. 171. sz.)
Megalakult a Szentesi Evezős Klub
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1928. augusztus 4. szombat  Alföldi Újság (XXVIII. évf. 175. sz.)
Papp Laci tegnap aratta első győzelmét az olimpiászon
Egész Szentes izgalommal várta már a Papp Laci amszterdami szerepléséről szóló híreket. Az időbeosztás szerint csak aug. 3-án, péntek délelőtt került sorra először az ellenfele a cseh Hala volt.
„ .. Papp már a kezdettől fogva hevesen támadott, és szebbnél-szebb akciókat  kezdeményezve, állandó veszéllyel fenyegette cseh ellenfelét. A negyedik percben sikerült a csehet szőnyegre kényszeríteni és csak kis híjja volt, hogy a parter munka alatt nem tussolta. Azonban Halának nagy nehezen sikerült kiszabadítania magát. A további küzdelem során Papp Laci több ízben is nagyon veszélyes helyzetbe hozta a a csehet, de étvállra fektetni nem tudta. Így is azonban nagy fölénnyel győzött pontozással.”
A többi magyar is szépen szerepelt Légsúlyban Zombory pontozással győzött Serfinen török birkózó ellen, Kárpáti hét perc alatt legyőzte az egyiptomi Kamelt, Keresztes másfél perc alatt dobta Dunond, luxemburgi bajnokot.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.



1928. augusztus 5. vasárnap Alföldi Újság (XXVIII. évf. 176. sz.)

 

1928. december 21. Alföldi Friss Újság
Meg van oldva a korcsolyapálya ügye
Alkalmas idő esetén vasárnap már meg is nyílik a az új pálya
Az első igazi fagy alkalmával a szentesi korcsolyabarátok aggodalommal figyelték, hogy vajon mi lesz a helyzet a korcsolyázókkal, mivel a Kurca közelmúltban végrehajtott szabályzása után a régi lehetőség megszűnt, és ezáltal nem lehetett hódolni az egyik legszebb téli sportolásnak, a korcsolyázásnak. Mindenki attól félt, hogy az akkor 33 ezres lakosú városnak nem lesz korcsolyapályája, pedig közel 50 éves múltra lehet visszatekinteni az első Korcsolyázó Egylet megalakulásától. (Bezzeg az elmúlt évtizedekben aztán egyáltalán nem volt szervezett korcsolya pálya Szentesen, kivétel Cseuz László tanár úr kezdeményezései a Damjanich ált. iskola udvarán, vagy a Horváth M. Gimnáziumban, illetve az 1960-as évek környékén a ligeti teniszpályákon. – a szerk.)
Azonban sz SzTE vezetősége – szinte az utolsó pillanatban – látva a helyzet tarthatatlanságát, elhatározták, hogy megpróbálnak tenni valamit a korcsolyapálya érdekében, és pár napos fárasztó és körültekintő keresgélés után megtalálták az akkori lehetőségekhez leginkább alkalmas helyszínt a Vásárhelyi-út végén levő – akkor még meg volt – Nagyvölgy-tavat. Bár ez egy kicsit messzire van az eddigi helyszíntől, a város központjában eddig volt pályától, de sajnos közelebb nemigen volt arra alkalmas hely, illetve nem gondolkoztak akkor az iskolák udvarában, mint potenciális helyeken.
A hely akkori tulajdonosa Szőke László téglagyáros –a Szőke-féle téglák gyártója, sok bontásos háznál még ma is lehet találkozni ezekkel a téglákkal (-szerk.) – aki nagy örömmel fogadta azt az „ideát”, hogy a taván korcsolyapályát építsenek ki, és a SzTE vezetőivel, illetve több lelkes segítővel azonnal hozzá is fogtak a terv megvalósításához, melynek következtében lehet alapos remény arra, hogy a korcsolyapálya tényleg hamar megnyíljon.
A kb egy „magyar holdnyi” területet – a pontos helye a mai Patai-féle tó, vagy az Erőtakarmánygyár melletti tó lehetett, ahonnan az agyagot bányászták - vízzel feltöltötték, de még akadt bőven tennivaló, hiszen nincs öltöző, melegedő és a villanyvilágítás sem megoldott, amire egyébként szükség volna, hiszen télen elég hamar sötétedik. Azonban mint ahogy a korabeli újság is írta „ ..már ebben az irányban is megtörténtek a kellő intézkedések, így a vasárnapi bemutató remélhetőleg minden zavar nélkül megtörténik.”
Az üzlet rentabilitására való tekintettel érintkezésbe léptek az egyik autóbusz vállalattal is, mely „jégnapokon” rendszeres járatokkal tenné lehetségessé a pálya könnyebb megközelítését.
A Szőke-féle téglagyár egyik vezetője volt Patai Sándor, akiről a jelenlegi halastavat elnevezték. Patai Sándor felesége volt a későbbi országgyűlési képviselő, a Csirkegyár-Barnevál – Baromfifeldolgozó Vállalat- most már HUNGERIT egykori igazgatója, Patai Sándorné, Döme Julianna, sokaknak Juliska néni. A Barnevál – később Mag Pál ideje alatt is - hosszú évtizedekig kiemelkedő támogatója volt a Szentesi Kinizsinek. Sok sportolót foglalkoztattak, szállították a csapatokat a mérkőzésekre, menedzselték az egyesületet. A támogatás manapság sajnos – nyilván az elért eredmények miatt – az OB I-es női vízilabdacsapatot segíti a versenyzésben.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.





"Szentesen az elsõ labdarúgócsapat 1913-ban alakult Szentesi Torna Egylet (SzTE) néven több kisebb együttes fuzionálásával. Egyes híradások 1912-re teszik a klub megalakulását, a jelenlegi bélyegzõn az 1913-as év található. (Az új egylet elnöke dr. Cicatricis Lajos fõispán lett, választmányi elnöke pedig dr. Csúcs János vármegyei fõjegyzõ.)
Az új csapat a környéken szinte mindenkit nagy gólkülönbséggel gyõzött le, csupán az akkori bajnokcsapattól, a Szegedi TK-tõl szenvedett vereséget 3:2 arányban. A háború alatt stagnáló sportág 1922–23-ra összeszedte magát, és sorra aratta gyõzelmeit. Lehetõséget kapott a képviselõ-testülettõl, hogy az akkori Erzsébet-ligetben kialakítson egy fedett tribünös labdarúgópályát.
A társadalmi rétegzõdés hatására ezekben az években az akkori munkástársadalom megalakította a Szentesi Munkás Testedzõ Klub-ot (SzMTK), amely jó évtizedes mûködése után újból összeolvadt az SzMTE-vel, és SzTE néven is szerepelt. A város megfelelõ reprezentálása végett 1926-ban professzionalista alapon jött létre az Árpád Sport Klub. Elmondások szerint még Hollandiába is kijutottak, de a lendületes kezdés után a neves játékosok 1927 tavaszán szétszéledtek, és a klub is feloszlott."
Forrás: szentesinfo.hu


1929.

1929. május 18.
18. FIFA Világkongresszus
A pályázó Magyarországgal ellenben Urugay kapta a lehetőséget a VB megrendezésére.
Egy 2018.06-i MH cikk a magyar vonatkozású részletekről:

Katt a képre a cikk pdf-ben letöltéséhez!